Görög katholikus szemle, 1913. január-június (14. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-05 / 1. szám

1913. január hó 5. GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLÉ­ ről, aki az 1899. nov. 23-án tartott képviseleti nagygyű­lésen kezdte meg már a tanítóság tömörítését és gyermekeik neveltetésének megkönnyítése céljából meg­vetette alapját az Erzsébet-leányárvaháznak és a fiárvák tápintézeti alapjának. Jubiláris évében is 4000 K-t ado­mányozott az árvaháznak. Le kell tehát róni a hálánkat iránta. Megemlékezett továbbá Papp Antal mostani püspökünkről, mint a­ki Firczák Gyula püspök első ta­nácsadója, az ő intézkedéseinek előmozdítója és végre­hajtója volt, s az egyesület megalakítását a legnagyobb érdeklődéssel támogatta. Ezzel a gyűlést megnyitja. Tudomásul szolgál. Napirend előtt sajnálattal jelenti, hogy nagys. és főt. Matyaczkó Tivadar kanonok, egyházmegyei főtan­felügyelő úr betegsége miatt nem jelenhetett meg a gyű­lésen. Úgyszintén jelenti, hogy Juhász János az egyesü­let főjegyzője, valamint Marina János bejelentették el­maradásukat. Tudomásul szolgál, egyúttal tekintettel a jegyzői tiszttel járó teendőkre a közgyűlésig ideiglenesen Szuchy László, drugetházai k.-tanítót kéri fel a választmány a jegyzői teendők ellátására. Örömmel jelenti továbbá, hogy két alapitó tagot kaptunk és pedig mélt. Turjay János szemináriumi rek­tor és nagys. Matyaczkó Tivadar egyházmegyei főtan­felügyelő urak léptek be alapitó tagokul. Egreczky Emil m.-szigeti k.-tanító bejelenti, hogy szintén alapító tagul lép be. Pártoló tagokul léptek be a központban : Jako­­vics János, praelatus-nagyprépost, Gébé Péter kanonok, Dr. Suba György, theol. tanár, Suba Pál, főg. tanár; rendes tagokul: Melles Gyula tanítónő kép. int. igazg, Dr. Hadzsega Bazil főesperes, Hrabár Bazil, Volosin Ágoston, Dudinszky István, Zseltvay Viktor, Torbics Mi­hály kép­­tanárok, Csepey Olga, Szay Margit, Volosin Olga, Karczub Mária, Szadváry Erzsébet tanítónők, Flenykó János, az Unió igazgatója. A választmány a bejelentést örömmel veszi tu­domásul. Jelenti az elnök, a) hogy a nagymért. vallás- és közokt. minisztérium 1912. okt. 23-án kelt 110.642. számú rendeletével a »Munkácsegy­házmegyei Gör. kath. Kántortanitó-Egyesület« alapszabályait jóváhagyta. Ezért most már megkezdheti működését, b) Jelenti továbbá, hogy a püspök ur őméltósága ezt körlevélben fogja az egyházmegye tudomására adni s az egyesület támogatá­sára az érdekelteket felhívni. c) Ajánlja, hogy az alap­szabályokból egy-egy példány küldessék meg azon vár­megyék kir. tanfelügyelőinek, melyek a munkácsegyház­­megyéhez tartoznak, felkérvén őket az egyesület támo­­tására. Helyesléssel elfogadja a választmány. d) Kér felhatalmazást az elnökség és pénztár ügyeinek vezetése céljából szükséges nyomtatványok be­szerzésére. Megadatik. e) Az alapszabályok értelmében meg kell alakí­tani a pedagógiai és a szociális-gazdasági bizottságot, kerrel koronázta, mert egyházmegyénk népoktatásügyé­nek föllendülése az ő nevéhez fűződik. Ezen hivatalát 1899-ben a papnevelő intézet rek­tori állásával cserélte fel, hol az intézet megingott anyagi állapotának rendezése mellett főképen az egyházi szó­noklat fejlesztését tűzte feladatául. A szónoki próba­beszédek kidolgozását és előadását kiváló figyelemmel kisérte s a papnevelőintézetben szónokképző alapítványt is létesített, melynek évi 200­0 kamatjövedelméből a végzett 1V-ed éves növendékek megkapják a legjobb egyházi szónokok műveit. Több éven át vezette az alapítványi kezelő hi­vatalt is, hol takarékosságával és pedáns szigorával az alapítványok gyümölcsöző kezelését jelentékenyen emelte. Melegen érdeklődött az egyházmegyei intézetek, főkép az árva gyermekek sorsa iránt. Már mint alapítványi ellenőr, ő pendítette meg a papírárvák egyenruha alapjá­nak eszméjét, melyet később a papárvaleányok egyen­ruha alapja is követett. Ezen utóbbi alapítvány növe­lésére pár év előtt 4000 (négyezer) koronát tett le a szentszék asztalára s ezen nemes tettével a papárva leánykákat a legmélyebb hálára kötelezte időtlen időkig, mert lehetővé tette azt, hogy ma már az intézetben el­helyezett minden papárvaleányka ellátható a legszüksé­gesebb ruhanemüekkel. Ugyanő kezdte meg 400 K ado­mányával egy hasonló célú alapnak létesítését a kt. Erzsébet leányárvaházban is. A már elsorolt fontosabb munkakörein kívül is igen sokat dolgozott. Az egyházmegye kormányzatban a püspök mellett a legnagyobb tevékenységet sejtette Ezek feladata lesz a szakmunkákat megbírálni, a pénz­tárt felülvizsgálni. Pedagógiai bizottság elnökéül fölkéri a választ­mány Melles Gyula igazgatót, tagokul megválasztja Tor­­j­bics Mihályt, Karpinecz Emánuelt, Spenik Sándort és Vadász Mihályt. A szociális-gazdasági bizottság elnökéül Boksay Pétert, tagokul Bony Lászlót, Fetkovics Jánost, Koncs Jánost és Polyánszky Mihályt kérik fel. 2. Az elnök megemlíti, hogy ha a hitvallásos isko­lát védő szellemi harcba be akarunk kapcsolódni, ezt csak úgy érhetjük el, ha egy egyesületi és szakközlönyt indít az egyesület, mely közlönynek célja­­volna az egyesület hivatását szolgálni, a kath. pedagógiát mivelni, a népoktatás minden újabb fejlődési mozzanatának is­mertetésével iskoláink belső értékét emelni és az egye­sület külső szerveivel a szellemi érintkezést fenntartani. E közlöny havonkint jelennék meg, 2 ívnyi terjedelem­mel. Címe lenne »Gör. Kath. Népiskola« s már január­ban adatnék ki első száma. Rovatai volnának: I. Hi­vatalos rész, mely közölné a tanítóságot vagy az isko­lát érdeklő püspöki körleveleket, kinevezéseket, pályá­zatokat stb. II. Az egyesület köréből, az elnök, pénz­táros stb. értesítései. III. Pedagógiai részében a népisko­lai nevelés elméletéből 1—1 közlemény. IV. Didakti­kai rész, egyes minta tanítások közlése, módszertani újítások ismertetése. V. Szociális rész: Szövetkezeti, gazdasági kérdések megvitatása. VI. Eszmecsere. VII. Vegyesek rovata. Vill. Hírek. IX. Irodalom. X. Szer­kesztői üzenetek. A III, IV. és V. rovatok cikkei dí­jazva lennének és pedig nyomtatott oldalankint 2 K-val. Előfizetése 4 kor., egyes szám ára 40 fill. Minden is­kola az 50 filléres behatási dij terhére köteles lenne előfizetni e hivatalos és szakközlönyre s köteles lenne azt meg is őrizni. A tagok tagsági díjaik ellenében kap­nák a lapot. Bemutatja az Unió könyvnyomda R.-T. írásbeli ajánlatát, mely szerint a 2 ívnyi terjedelemmel bíró, borítékkal és bélyeggel ellátott lapot számonként 120 koronáért adná ki és expediálná. Felhívja a közp. választmányt, hogy beszélje meg alaposan ezt a fontos kérdést. Bureczky Emil mindenben helyesli a tervet, csu­pán azt indítványozza, hogy a lap tanévenként jelenjék meg s ezért ne januárban adassék ki első száma, ha­nem csak a jövő szeptemberben. Többek hozzászólása után a választmány az elnök előterjesztését mindenben elfogadja, s kimondja, hogy 1913. januártól kezdve, a nagy szünidő két hónapjának kivételével, havonkint 2 évnyi terjedelemben megjelenő »Gör. Kath. Népiskola« c. szakközlönyt fog kiadni, 4­0 előfizetési díj mellett az elnök által kontempált ro­vatokkal. b) A kiadásra nézve elfogadja az Unio-könyv­­nyomda ajánlatát s megbízza az elnökséget a szerződés megkötésére. c) Felkéri a választmány az egyházra, kormányt, hogy e közlönyben tétesse közzé a hivatalos rendelete­it úgy is, mint a káptalan és a szentszék legagilisabb tagja, úgy is, mint állandó püspöki helyettes. Tevékeny szelleme mindenre kiterjedt, ami szép, nemes, üdvös és szükséges. Még a Káptalan-utca befásítása is az ő gon­dosságának köszöni létét. Sokoldalú érdemei a legfelsőbb helyeken sem ma­radtak rejtve ; ezek elismeréséül a római pápa Őszentsége 1890-ben kamarásává, majd 1912-ben házi főpapjává nevezte, az apostoli király Őfelsége pedig 1904-ben a vaskoronarend III. osztályú lovagkeresztjével tüntette ki. Tevékenységét csak az 1912. év március havában kezdődött súlyos betegsége szakította meg, de jó ke­délye, egészséges humora még betegségének tartama alatt is meg-megcsillant. A súlyos kór alig tudott meg­birkózni az erős szervezettel, — az utolsó napig fenn­járt, —­ csupán 3 órát töltött halálos ágyán, de környe­zetével még ekkor is teljes öntudattal beszélgetett. Csupán egy erősebb sóhajtás és az ezt követő néb­th csend jelezte, hogy egy nemes lélek elhagyta a törékeny porhüvelyt. Csupán egy sóhajtás, v­olt, de ez a sóhajtás gyászba borította nemcsak egyetlen leá­nyát, Emmát, dr. Sereghy Mihály nagyváradi kir. tábla­­biró nejét és három gyermekét, hanem a legőszintébb fájdalom könnyeit sajtolta ki mindazok szeméből, kik őt ismerték s akik csak vele érintkezésben állottak. Pihenj boldogan — nagy hallottunk, — pihenj za­vartalanul a székesegyház sírboltjának csöndjében I Le­gyen alvásod könnyű, ne háborgassa azt a mi zokogá­sunk ! A viszontlátásig is Isten veled I két s rendelje el, hogy az 50 f-es beir. dijakból min­den iskola fizessen elő e közlönyre. d) Szerkesztő választásra kerülvén a sor, felkéri az elnök Melles Gyula igazgatót, hogy vállalja el a lap szerkesztését. Melles Gyula igazgató e felszólalást szívesen fo­gadja, a­mit a tagok örömmel vesznek tudomásul. Főmunkatársakat megválasztatnak Egreczky Emil és Karpinecz Emánuel. 3. A tavasszal tartandó közgyűlés előkészítése cél­jából elnök felhívja a választmányt, hogy állapítsa meg mindenekelőtt mikor tartsuk azt. Legalkalmasabbnak tartaná 1913. május 1 -ét. Egyúttal előterjeszti a közgyűlés programmjának következő tervezetét: A székesegyházban mondandó sz. mise után : 1. Elnöki megnyitó beszéd. Üdvözlések. 2. Elnöki jelentés az egyesület állapotáról. 3. Egy meghívott pedagógiai szaktekintély előadása. 4. A kitűzött pályatételre beérkezett munkák bí­rálatának előterjesztése. 5. Gulyánics Mihály előadása Bardócz Pál színes szemléltető tábláiról. 6. Az 1914. évi jutalmak megállapítása. 7. Pénztári jelentés, költségvetés. 8. Indítványok. A választmány a tervezetet elfogadja, egyúttal fel­kéri az elnökséget, hogy a pedagógiai előadás megtartá­sára hazánk legkiválóbb pedagógusát Dr. Giesswein Sán­dor prael.-kanonok, orsz. képviselőt kérje fel. Boksay Péter indítványára kimondja, hogy amennyi­ben az Erzsébet-leányárvaház létesítése Dr. Mikita Sándor nevéhez fűződik, háláját úgy rávja le az egyesület, hogy a közgyűlés után keressék föl sírját s koszorúzzák meg. Kimondja ezzel kapcsolatban azt is, hogy amennyi­ben megboldogult Firczák Gyula püspök úr az Erzsé­bet-leányárvaház alapját több mint 5000­­ adománnyal emelte s általában nagyon sokat tett a tanítóság érdeké­ben, keresse fel ez alkalommal a közgyűlés az ő sírját is. Felkéri a gyűlés Boksay Pétert, hogy Dr. Mi­kita S. sírjánál, Polyánszky Mihályt pedig a Firczák Gyula sírjánál tartsanak rövid beszédet és koszorúzzák azt meg. 4. Az elnök javaslatára a választmány a következő pályatételt tűzi ki kidolgozásra : »Szociális szempontok a számtan tanításánál«. A dolgozatok március 31-ig kül­dendők be. A legsikerültebbek dicsérettel lesznek meg­jutalmazva. 5. Elnök felhívja a választmány figyelmét arra a körülményre, hogy a k.-tan.­árvák számának szaporo­dása miatt úgy a fi-, mint a leányárvák alapja növelésre szorul. Szükség volna az Erzsébet-leányárvaház kibővítésére. Egy ízben már járt egy küldöttség bold. eml. Firczák Gyula püspök ur Őnagymélt. vezetésével a vallás- és közokt. mi­nisztériumban, midőn is 30.000 K államsegélyt kértünk, azonban csak 5000 K-t kaptunk. Mivel pedig a tanító­ság anyagi helyzetét éppen a gyermekek neveltetése teszi nyomasztóvá, ezért az Erzsébet-árvaház fejlesztése és egy fiú-árvaház és nevelőintézet megnyitása céljából újabb kérelmet kellene intéznünk a vallás- és közokt. minisztériumhoz. A választmány egyhangúlag helyesli a segély ké­relmezését. Karpinecz E. tudatja a közgyűléssel, hogy sikerült a tanítók bankjától a tiszta jövedelem 10°/o-át nyerni az árvaház javára. Egreczky indítványára felkéri a választmány az elnökséget, hogy a tanítók tájékoztatása végett mutassa ki a júniusi lapban az árvaalapok zárszámadását, vala­mint közölje a szabályozott illetékekkel hátralékban levők névsorát. Egyúttal az elnök előterjesztésére kimondja, hogy az Erzsébet-leányárvaház eddigi számadásait s alapításá­nak történetét, mivel az árvaháznak erre nincs elegendő pénze, az egyesület pénztára terhére kinyomatja s meg­küldi az egyesület minden tagjának. 6. Elnök előadja, hogy az Erzsébet-leányárvaház növendékei két tífusz-eset miatt a karácsonyi vakáció előtt 12 nappal hatósági rendelettel hazaküldettek. Kéri a választmány határozatát a kosztdíj mérséklésére nézve. A választmány kimondja, hogy amennyiben az árvaház a szünet alatt is fenntartja a személyzetet és tekintettel a drágaságra, a kosztdijból semmi sem en­gedhető el, vagyis a növendékektől bekövetelendő a de­cemberi kosztdij is. 7. Egreczky Emil indítványozza, hogy a jelen jegyzőkönyv a Gör. Kath. Szemlében közzététessék. Indítványa elfogadtatik. A háromszor lepárolt vegytiszta teljesen füstmentes­­ jegyű a Magyar Olajforgalmi Társaság Budapest, 3026 IX., Ferenczkörut 19. sz. Kívánatra részletes felvilágosítás, kizárólag megrendelhető 3. oldal

Next