Görög katholikus szemle, 1913. január-június (14. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-05 / 1. szám
1913. január hó 5. GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLÉ ről, aki az 1899. nov. 23-án tartott képviseleti nagygyűlésen kezdte meg már a tanítóság tömörítését és gyermekeik neveltetésének megkönnyítése céljából megvetette alapját az Erzsébet-leányárvaháznak és a fiárvák tápintézeti alapjának. Jubiláris évében is 4000 K-t adományozott az árvaháznak. Le kell tehát róni a hálánkat iránta. Megemlékezett továbbá Papp Antal mostani püspökünkről, mint aki Firczák Gyula püspök első tanácsadója, az ő intézkedéseinek előmozdítója és végrehajtója volt, s az egyesület megalakítását a legnagyobb érdeklődéssel támogatta. Ezzel a gyűlést megnyitja. Tudomásul szolgál. Napirend előtt sajnálattal jelenti, hogy nagys. és főt. Matyaczkó Tivadar kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő úr betegsége miatt nem jelenhetett meg a gyűlésen. Úgyszintén jelenti, hogy Juhász János az egyesület főjegyzője, valamint Marina János bejelentették elmaradásukat. Tudomásul szolgál, egyúttal tekintettel a jegyzői tiszttel járó teendőkre a közgyűlésig ideiglenesen Szuchy László, drugetházai k.-tanítót kéri fel a választmány a jegyzői teendők ellátására. Örömmel jelenti továbbá, hogy két alapitó tagot kaptunk és pedig mélt. Turjay János szemináriumi rektor és nagys. Matyaczkó Tivadar egyházmegyei főtanfelügyelő urak léptek be alapitó tagokul. Egreczky Emil m.-szigeti k.-tanító bejelenti, hogy szintén alapító tagul lép be. Pártoló tagokul léptek be a központban : Jakovics János, praelatus-nagyprépost, Gébé Péter kanonok, Dr. Suba György, theol. tanár, Suba Pál, főg. tanár; rendes tagokul: Melles Gyula tanítónő kép. int. igazg, Dr. Hadzsega Bazil főesperes, Hrabár Bazil, Volosin Ágoston, Dudinszky István, Zseltvay Viktor, Torbics Mihály képtanárok, Csepey Olga, Szay Margit, Volosin Olga, Karczub Mária, Szadváry Erzsébet tanítónők, Flenykó János, az Unió igazgatója. A választmány a bejelentést örömmel veszi tudomásul. Jelenti az elnök, a) hogy a nagymért. vallás- és közokt. minisztérium 1912. okt. 23-án kelt 110.642. számú rendeletével a »Munkácsegyházmegyei Gör. kath. Kántortanitó-Egyesület« alapszabályait jóváhagyta. Ezért most már megkezdheti működését, b) Jelenti továbbá, hogy a püspök ur őméltósága ezt körlevélben fogja az egyházmegye tudomására adni s az egyesület támogatására az érdekelteket felhívni. c) Ajánlja, hogy az alapszabályokból egy-egy példány küldessék meg azon vármegyék kir. tanfelügyelőinek, melyek a munkácsegyházmegyéhez tartoznak, felkérvén őket az egyesület támotására. Helyesléssel elfogadja a választmány. d) Kér felhatalmazást az elnökség és pénztár ügyeinek vezetése céljából szükséges nyomtatványok beszerzésére. Megadatik. e) Az alapszabályok értelmében meg kell alakítani a pedagógiai és a szociális-gazdasági bizottságot, kerrel koronázta, mert egyházmegyénk népoktatásügyének föllendülése az ő nevéhez fűződik. Ezen hivatalát 1899-ben a papnevelő intézet rektori állásával cserélte fel, hol az intézet megingott anyagi állapotának rendezése mellett főképen az egyházi szónoklat fejlesztését tűzte feladatául. A szónoki próbabeszédek kidolgozását és előadását kiváló figyelemmel kisérte s a papnevelőintézetben szónokképző alapítványt is létesített, melynek évi 2000 kamatjövedelméből a végzett 1V-ed éves növendékek megkapják a legjobb egyházi szónokok műveit. Több éven át vezette az alapítványi kezelő hivatalt is, hol takarékosságával és pedáns szigorával az alapítványok gyümölcsöző kezelését jelentékenyen emelte. Melegen érdeklődött az egyházmegyei intézetek, főkép az árva gyermekek sorsa iránt. Már mint alapítványi ellenőr, ő pendítette meg a papírárvák egyenruha alapjának eszméjét, melyet később a papárvaleányok egyenruha alapja is követett. Ezen utóbbi alapítvány növelésére pár év előtt 4000 (négyezer) koronát tett le a szentszék asztalára s ezen nemes tettével a papárva leánykákat a legmélyebb hálára kötelezte időtlen időkig, mert lehetővé tette azt, hogy ma már az intézetben elhelyezett minden papárvaleányka ellátható a legszükségesebb ruhanemüekkel. Ugyanő kezdte meg 400 K adományával egy hasonló célú alapnak létesítését a kt. Erzsébet leányárvaházban is. A már elsorolt fontosabb munkakörein kívül is igen sokat dolgozott. Az egyházmegye kormányzatban a püspök mellett a legnagyobb tevékenységet sejtette Ezek feladata lesz a szakmunkákat megbírálni, a pénztárt felülvizsgálni. Pedagógiai bizottság elnökéül fölkéri a választmány Melles Gyula igazgatót, tagokul megválasztja Torjbics Mihályt, Karpinecz Emánuelt, Spenik Sándort és Vadász Mihályt. A szociális-gazdasági bizottság elnökéül Boksay Pétert, tagokul Bony Lászlót, Fetkovics Jánost, Koncs Jánost és Polyánszky Mihályt kérik fel. 2. Az elnök megemlíti, hogy ha a hitvallásos iskolát védő szellemi harcba be akarunk kapcsolódni, ezt csak úgy érhetjük el, ha egy egyesületi és szakközlönyt indít az egyesület, mely közlönynek céljavolna az egyesület hivatását szolgálni, a kath. pedagógiát mivelni, a népoktatás minden újabb fejlődési mozzanatának ismertetésével iskoláink belső értékét emelni és az egyesület külső szerveivel a szellemi érintkezést fenntartani. E közlöny havonkint jelennék meg, 2 ívnyi terjedelemmel. Címe lenne »Gör. Kath. Népiskola« s már januárban adatnék ki első száma. Rovatai volnának: I. Hivatalos rész, mely közölné a tanítóságot vagy az iskolát érdeklő püspöki körleveleket, kinevezéseket, pályázatokat stb. II. Az egyesület köréből, az elnök, pénztáros stb. értesítései. III. Pedagógiai részében a népiskolai nevelés elméletéből 1—1 közlemény. IV. Didaktikai rész, egyes minta tanítások közlése, módszertani újítások ismertetése. V. Szociális rész: Szövetkezeti, gazdasági kérdések megvitatása. VI. Eszmecsere. VII. Vegyesek rovata. Vill. Hírek. IX. Irodalom. X. Szerkesztői üzenetek. A III, IV. és V. rovatok cikkei díjazva lennének és pedig nyomtatott oldalankint 2 K-val. Előfizetése 4 kor., egyes szám ára 40 fill. Minden iskola az 50 filléres behatási dij terhére köteles lenne előfizetni e hivatalos és szakközlönyre s köteles lenne azt meg is őrizni. A tagok tagsági díjaik ellenében kapnák a lapot. Bemutatja az Unió könyvnyomda R.-T. írásbeli ajánlatát, mely szerint a 2 ívnyi terjedelemmel bíró, borítékkal és bélyeggel ellátott lapot számonként 120 koronáért adná ki és expediálná. Felhívja a közp. választmányt, hogy beszélje meg alaposan ezt a fontos kérdést. Bureczky Emil mindenben helyesli a tervet, csupán azt indítványozza, hogy a lap tanévenként jelenjék meg s ezért ne januárban adassék ki első száma, hanem csak a jövő szeptemberben. Többek hozzászólása után a választmány az elnök előterjesztését mindenben elfogadja, s kimondja, hogy 1913. januártól kezdve, a nagy szünidő két hónapjának kivételével, havonkint 2 évnyi terjedelemben megjelenő »Gör. Kath. Népiskola« c. szakközlönyt fog kiadni, 40 előfizetési díj mellett az elnök által kontempált rovatokkal. b) A kiadásra nézve elfogadja az Unio-könyvnyomda ajánlatát s megbízza az elnökséget a szerződés megkötésére. c) Felkéri a választmány az egyházra, kormányt, hogy e közlönyben tétesse közzé a hivatalos rendeleteit úgy is, mint a káptalan és a szentszék legagilisabb tagja, úgy is, mint állandó püspöki helyettes. Tevékeny szelleme mindenre kiterjedt, ami szép, nemes, üdvös és szükséges. Még a Káptalan-utca befásítása is az ő gondosságának köszöni létét. Sokoldalú érdemei a legfelsőbb helyeken sem maradtak rejtve ; ezek elismeréséül a római pápa Őszentsége 1890-ben kamarásává, majd 1912-ben házi főpapjává nevezte, az apostoli király Őfelsége pedig 1904-ben a vaskoronarend III. osztályú lovagkeresztjével tüntette ki. Tevékenységét csak az 1912. év március havában kezdődött súlyos betegsége szakította meg, de jó kedélye, egészséges humora még betegségének tartama alatt is meg-megcsillant. A súlyos kór alig tudott megbirkózni az erős szervezettel, — az utolsó napig fennjárt, — csupán 3 órát töltött halálos ágyán, de környezetével még ekkor is teljes öntudattal beszélgetett. Csupán egy erősebb sóhajtás és az ezt követő nébth csend jelezte, hogy egy nemes lélek elhagyta a törékeny porhüvelyt. Csupán egy sóhajtás, volt, de ez a sóhajtás gyászba borította nemcsak egyetlen leányát, Emmát, dr. Sereghy Mihály nagyváradi kir. táblabiró nejét és három gyermekét, hanem a legőszintébb fájdalom könnyeit sajtolta ki mindazok szeméből, kik őt ismerték s akik csak vele érintkezésben állottak. Pihenj boldogan — nagy hallottunk, — pihenj zavartalanul a székesegyház sírboltjának csöndjében I Legyen alvásod könnyű, ne háborgassa azt a mi zokogásunk ! A viszontlátásig is Isten veled I két s rendelje el, hogy az 50 f-es beir. dijakból minden iskola fizessen elő e közlönyre. d) Szerkesztő választásra kerülvén a sor, felkéri az elnök Melles Gyula igazgatót, hogy vállalja el a lap szerkesztését. Melles Gyula igazgató e felszólalást szívesen fogadja, amit a tagok örömmel vesznek tudomásul. Főmunkatársakat megválasztatnak Egreczky Emil és Karpinecz Emánuel. 3. A tavasszal tartandó közgyűlés előkészítése céljából elnök felhívja a választmányt, hogy állapítsa meg mindenekelőtt mikor tartsuk azt. Legalkalmasabbnak tartaná 1913. május 1 -ét. Egyúttal előterjeszti a közgyűlés programmjának következő tervezetét: A székesegyházban mondandó sz. mise után : 1. Elnöki megnyitó beszéd. Üdvözlések. 2. Elnöki jelentés az egyesület állapotáról. 3. Egy meghívott pedagógiai szaktekintély előadása. 4. A kitűzött pályatételre beérkezett munkák bírálatának előterjesztése. 5. Gulyánics Mihály előadása Bardócz Pál színes szemléltető tábláiról. 6. Az 1914. évi jutalmak megállapítása. 7. Pénztári jelentés, költségvetés. 8. Indítványok. A választmány a tervezetet elfogadja, egyúttal felkéri az elnökséget, hogy a pedagógiai előadás megtartására hazánk legkiválóbb pedagógusát Dr. Giesswein Sándor prael.-kanonok, orsz. képviselőt kérje fel. Boksay Péter indítványára kimondja, hogy amennyiben az Erzsébet-leányárvaház létesítése Dr. Mikita Sándor nevéhez fűződik, háláját úgy rávja le az egyesület, hogy a közgyűlés után keressék föl sírját s koszorúzzák meg. Kimondja ezzel kapcsolatban azt is, hogy amennyiben megboldogult Firczák Gyula püspök úr az Erzsébet-leányárvaház alapját több mint 5000 adománnyal emelte s általában nagyon sokat tett a tanítóság érdekében, keresse fel ez alkalommal a közgyűlés az ő sírját is. Felkéri a gyűlés Boksay Pétert, hogy Dr. Mikita S. sírjánál, Polyánszky Mihályt pedig a Firczák Gyula sírjánál tartsanak rövid beszédet és koszorúzzák azt meg. 4. Az elnök javaslatára a választmány a következő pályatételt tűzi ki kidolgozásra : »Szociális szempontok a számtan tanításánál«. A dolgozatok március 31-ig küldendők be. A legsikerültebbek dicsérettel lesznek megjutalmazva. 5. Elnök felhívja a választmány figyelmét arra a körülményre, hogy a k.-tan.árvák számának szaporodása miatt úgy a fi-, mint a leányárvák alapja növelésre szorul. Szükség volna az Erzsébet-leányárvaház kibővítésére. Egy ízben már járt egy küldöttség bold. eml. Firczák Gyula püspök ur Őnagymélt. vezetésével a vallás- és közokt. minisztériumban, midőn is 30.000 K államsegélyt kértünk, azonban csak 5000 K-t kaptunk. Mivel pedig a tanítóság anyagi helyzetét éppen a gyermekek neveltetése teszi nyomasztóvá, ezért az Erzsébet-árvaház fejlesztése és egy fiú-árvaház és nevelőintézet megnyitása céljából újabb kérelmet kellene intéznünk a vallás- és közokt. minisztériumhoz. A választmány egyhangúlag helyesli a segély kérelmezését. Karpinecz E. tudatja a közgyűléssel, hogy sikerült a tanítók bankjától a tiszta jövedelem 10°/o-át nyerni az árvaház javára. Egreczky indítványára felkéri a választmány az elnökséget, hogy a tanítók tájékoztatása végett mutassa ki a júniusi lapban az árvaalapok zárszámadását, valamint közölje a szabályozott illetékekkel hátralékban levők névsorát. Egyúttal az elnök előterjesztésére kimondja, hogy az Erzsébet-leányárvaház eddigi számadásait s alapításának történetét, mivel az árvaháznak erre nincs elegendő pénze, az egyesület pénztára terhére kinyomatja s megküldi az egyesület minden tagjának. 6. Elnök előadja, hogy az Erzsébet-leányárvaház növendékei két tífusz-eset miatt a karácsonyi vakáció előtt 12 nappal hatósági rendelettel hazaküldettek. Kéri a választmány határozatát a kosztdíj mérséklésére nézve. A választmány kimondja, hogy amennyiben az árvaház a szünet alatt is fenntartja a személyzetet és tekintettel a drágaságra, a kosztdijból semmi sem engedhető el, vagyis a növendékektől bekövetelendő a decemberi kosztdij is. 7. Egreczky Emil indítványozza, hogy a jelen jegyzőkönyv a Gör. Kath. Szemlében közzététessék. Indítványa elfogadtatik. A háromszor lepárolt vegytiszta teljesen füstmentes jegyű a Magyar Olajforgalmi Társaság Budapest, 3026 IX., Ferenczkörut 19. sz. Kívánatra részletes felvilágosítás, kizárólag megrendelhető 3. oldal