Görög katolikus szemle, 1942. január-június (1. (14.) évfolyam, 1-21. szám)

1942-01-01 / 1-2. szám

4 Görögkatolikus Szemle Meghívó. A Magyar Görögkatolikusok Or­szágos Szövetsége 1942. február 12 én, csütörtökön este 6 órakor, a Szövetség Budapesten, VII., Her­­nád­ u. 3. szám alatti helyiségében igazgatósági ülést, tart, amelyre az igazgatóság tagjait ezennel tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Ügyvezető igazgatói jelentés az 1940—41. évről. 3. Pénztárnoki jelentés az 1940—41. évről. 4. A közgyűlés előkészítése. 5. Erdélyi kérdés. 6. Esetleges indítványok. Budapest, 1942. január 22. Dr. doroghi Farkas Ákos szf­v. tanácsnok, a MAGOSz elnöke. e­ nően szerepelt és sok méltán meg­érdemelt tapsot kapott. A műsor kiemelkedő pontja Dr. Danilovics Pál rendkívüli követ és megh. mi­niszter mély gondolatokban gazdag ünnepi beszéde volt. Danilovics Pál az országgyarapo­dással kapcsolatban a nemzeti és vallási élet nagy kérdéseit fejte­gette. Beszéde elején vázolta azt a kényszerhelyzetet, amelyben Ma­gyarország a világháború szeren­csétlen kimenetele után a trianoni szerződést aláírta és törvénybe cikkelyezte. A nemzetgyűlés már a becikkelyező törvényjavaslat tár­gyalása alkalmával kifejezést adott annak az erős hitének, hogy „a ma uralkodó szenvedélyek lecsillapod­­tával beálló jobb belátás utat fog nyitni a békekötés neve alatt elkö­vetett égbekiáltó igazságtalanság jóvátételéhez." És valóban alig telt el egy fél emberöltő, amikor Szent István király évében kezdetét vette a területvisszaszerzés. Beszédében ezután részletesebben foglalkozott azokkal a dátumokkal, amelyekhez a területvisszacsatolások fűződnek s azoknak mindegyikéből figye­lemreméltó gondolatokat és követ­keztetéseket szűrt le. A Szent Ko­ronához visszacsatolt területek kö­zül a kárpátaljai és az erdélyi te­rületeken élnek nagyobb számmal görögkatolikusok, akiknek száma azonban az idegen uralom ideje alatt lényegesen csökkent. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a vallásuktól elszakadt volt görög­katolikusok, most a területvissza­csatolások után vissza fognak térni ősi hitükhöz. Magyarországon, Ke­let és Nyugat határán, erős görög­­katolikusságra van szükség. A gö­rögkatolikusokra ugyanis egyete­mes katolikus szempontból is nagy hivatás vár, mert a keleti nem­egyesültek milliói a görögkatolikus S az asztalra tette az almát. Theodosios atya mély megillető­déssel vette kezébe a gyönyörű gyümölcsöt. Most még szebb volt, mint másfél órával ezelőtt. Úgy látszik, sok kézen ment keresztül. Láthatóan sok kéz érintésétől és sejthetően sok szív melegétől lett fényesebb. S elgondolta, hogy az a pici piros alma másfél óra le­forgása alatt hány lelket töltött el örömmel, boldogsággal, kezdve az övén. Mert az bizonyos, hogy sű­rűn kellett gazdát változtatnia. Amilyen kívánatos, egy gazdánál sokáig nem maradhatott. Vagy azonnal tovább kellett ajándékozni, vagy meg kellett ízlelni. S az alma ismét itt van. Aranyló sárgasága azt látszik mondani, hogy az em­bernek lelke alapjában véve az aranynál is nemesebb; kívánatos pírossága pedig az örömről be­szél, mely jószándékunk, jóaka­­ratú cselekedeteink nyomán — ha még oly csekélyek is — kivirág­zik mások lelkében. Theodosios atya alig tudta el­nyomni a meghatottság kitörni ké­szülő könnyeit. Erélyesen vágta a kalamárisba pennáját s a prédiká­ció kéziratának végére határozott vonásokkal írta oda: . . . Mert az igazi szeretet bol­dog ha adhat s boldog ha kaphat. És nem azt nézi, hogy mit ad s mit kap, hanem hogy hogyan ad s milyen lélekkel vesz. Asztalán pedig ott mosolygott a pici piros alma, mely rövid más­félóra alatt egy öreg kolostor min­den lakójának lelkébe örömet vitt, boldogságot varázsolt, valláson át fognak visszatérni az Egyházba. A görögkatolikusokat még mindig nem ismerik eléggé, pedig történelmi tény, hogy ha­zánkban már több, mint ezer év előtt is otthonos volt a görög szer­tartás. A görögkatolikus gyerme­kek a magyar nemzeti érzést és az ősi szertartásokhoz való ragaszko­dást már a bölcsőben örökségül kapják. Tanításuk, nevelésük úgy otthon, mint az iskolában tovább fejleszti lelkükben ezeket az érzé­seket s biztosítja a görögkatolikus társadalom jövőjét. Utána az egyházközség énekkara ifj. Szemerszky János vezénylésé­vel kitűnő technikával és lelkese­déssel adott elő egyházi és világi énekeket és a közönség elismeré­sét vívta ki magának. Gyiraszin Mi­hály a V. P. K. tagja és Luttor Mária, a színművészeti akadémia tehetséges növendéke nagy hatással adtak elő hazafias költeményeket. Timkó Mihály Sik Sándor költe­ményeit Hergenrőder Miklós meg­zenésítésében mindenkit magával ragadó hatással adta elő. Művészi alakításban szerepeltek még: Sze­­pes Alfréd C. F. B. hegedűn, Sza­­lay Miklós zongorán, Hergenrőder Miklós zseniális komponista diri­gált s az egyes számokat szellemes és kedves konferansszal fűszerezte Sárváry Marika. A tea­délutánról azzal a kellemes érzéssel távoztak a jelen voltak, hogy: a mielőbbi vi­szontlátásra ! Az Erdélyi Bizottság Az Erdélyi Bizottság akciója, az erdélyi magyar görögkatolikusság­­nak magyar egyházi kormányzat alá való helyezése érdekében, mind hatalmasabb arányokban bonta­kozik ki. Az egyházközségek, egyesületek és magánosok tömegesen jelentik be csatlakozásaikat. A porcsalmai egyházközség­­­ov. 30 án tartott közgyűlésének 74 aláírással ellátott jegyzőkönyvé­ből idézzük: „. . . egyértelmű és egyhangú határozatunkkal kimondjuk az Erdélyi Bizott­ság akciójához való csatlakozásun­kat s a lelkiismereti szabadság nevében mi is kérjük és követeljük erdélyi híttestvéreink számára an­nak biztosítását, hogy görög kato­likusok és magyarok maradhas­sunk.* A porcsalmai legényegylet és leány­egylet 39 tagja aláírásával erősítette meg a nyilatkozatot, hogy „a megrendítő politikai hajszák és mesterkedések által szörnyű lelki válságba juttatott erdélyi óhitű magyar hittestvéreink támogatására létesült E. B. nemes akciójához egyöntetűen csatlakozunk s értük, megmentésükért harcolni és küz­deni valamennyien készen vagyunk s az igazság győzelméért imádko­zunk." A polisalmai lelkész a fenti ievet és nyilatkozatot annak kijelentésével küldte be, hogy „a 12 ik órában alakult E. B. nemes munkásságához teljes és döntő si­kert kívánunk és annak biztosítása érdekében minden áldozatos közre­működést készséggel vállalunk." A munkácsi egyházmegyéhez tartozó Tiszaújhelyről és Mátyfal­­váról 78 aláírással ellátott nyilat­kozatot kaptunk: .......kijelentjük és aláírásunkkal megerősítve el­határozzuk, hogy a végsőkig küz­deni és harcolni fogunk erdélyi hittestvéreink és fajtestvéreink ősi hitéért és magyarságáért." Czizmár István lelkész kisérő iratában írja Magyarsóky Ferencnéhez: végte­len nagy örömmel, de egyszers­mind összeszorult szívvel olvastam Nagys. Asszony „Vészharangot kongatok" c. közleményét . . . Örömmel olvastam azért, mert végre találtatott magyar hazánkban olyan személy, a Nagys. Asszony személyében, aki minket görög­katolikusokat, munkára szólít . . . Én mint pap, kész vagyok ezt a szent ügyet minden erőmmel tá­mogatni, sőt ha kell, felettes Ható­ságom engedélyével misszióba is kész vagyok menni." Buján ugyancsak nov. 3- án mondotta ki az egyh. k. képviselő­­testület, a Kálóz, a Kalász, a Ró­­zsafűzér társulat és az Oltáregylet 123 aláírással ellátott nyilatkozat­ban, hogy .......mély megilletődés­sel veszünk tudomást erdélyi hit- és fajtestvéreink kétségbees­ő hely­zetéről ... kérjük és követeljük,hogy erdélyi hit és faj­testvéreink magyar gör. katolikus volta Krisztus egyhá­zában intézményesen biztosíttassák. Tornyosgálca képviselőtestületé­nek 26 tagja dec. 6-án kelt nyilat­kozatában írta: . . . csatlakozásun­kat jelentjük be az E. B. azon akciójához, hogy az egykoron a hajdúdorogi püspökséghez tarto­zott egyházközségek csatoltassanak vissza püspökségünkhöz, hogy ez­által a tömeges aposztázia meg­szünhessék. A testvéreinkre erő­szakolt hitehagyások az égbe kiál­tanak jóvátételért. Az ő sebük nekünk is fáj. A nyilatkozathoz csatlakoztak az összes hitbuzgalmi egyesületek tagjai 85 aláírással. A hajdúböszörményiek dec. 7 én jelentették be csatlakozásukat 242 aláírással. ,Nem nézhetjük tétle­nül, hogy erdélyi magyar hittest­véreink elvesszenek. Nem nyu­godhatunk bele, hogy a 22 éves idegen uralom alatt rájuk kény­­szerített román nyelven imádják az Istent akkor, amikor hosszas elnyomatás után visszatértek az ősi hazához. Hazánkban minden nemzetiség szabadon használhatja apyanyelvét, csak az erdélyi ma­gyar görögkatolikusok vannak meg­fosztva a magyar hazában magyar­ságuktól Kívánjuk, hogy adják vissza jogaikat híttestvéreinknek s csatoltassanak vissza a hajdú­­dorogi egyházmegye kebelébe. A hajdúböszörményi gór­ kát. Ifjú­sági Egyesület bejelentette, hogy „tettrekész elhatározással csatla­kozni kíván az Erdélyi Mozgalom­hoz ... Az illetékes hivatalos té­nyezőket felkéri, hogy mentsék meg a pusztulástól erdélyi magyar görögkatolikus hittestvéreinket. Az Egek Urához imahadjárattal for­dul, hogy az Erdélyben lakó ma­gyar görögkatolikusság szenvedé­seit megelégelve, adja vissza a tiszaháti magyar görögkatolikus­­sággal való testvéri együvétarto­­zás boldog örömét. Ezért fog dol­gozni az egyesület minden tagja. A mi igazságunk győzelmében bízva, a pécsi Szűz Anya lábai elé alá­zatos bizalommal helyezzük ké­résünket. Hitünkért, magyarságun­kért, szertartásunkért kitartóan küzdünk, egy szóval, egy lélekkel a végső győzelemig." A Mária- Kongregáció tagjai megdöbbenve látják, hogy erdélyi gör. kath. ma­gyar testvéreink az anyaországhoz való visszatérés után sem imád­hatják Istent édes magyar anya­nyelvükön. Buzgó imádságban ké­rik a B. Szűz közbenjárását a moz­galom sikeréhez. A további csatlakozásokat idő­rendben legközelebb közöljük. Er­délyből nagyon sok csatlakozás ér­kezett. Miként az E. B. előre beje­lentette, ezeket sem a nyilvánosság elé nem viszik, sem a kérvények­hez nem csatolják. Nem akarja a Bizottság őket kellemetlenségeknek, megtorlásoknak kitenni. Az Erdélyi Bizottsághoz címzett küldeményeket ne a Gk. Szemle szerkesztőségéhez, hanem a Bizottság titkárához (dr. Magyarsóky Ferencné, Miskolc, Ap­­ponyi u. 51.) kell küldeni. 1942. január HÍREK Kedves olvasóinkat kérjük, hogy előfizetésüket s esetle­ges hátralékaikat a csatolt csekklapon küldjék be. Kinevezések: Dr. Gorondy-Novák Andor a kereskedelem és közlekedésügyi minisztériumban mi­niszteri osztályfőnökké; dr. Simon László a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban miniszteri taná­csossá; dr. ifj. Csepey Dénes, aki nemrég részesült előkelő kitüntetés­ben, II. oszt. követségi tanácsossá; dr. Hasskó Miklós beregszászi pénzügyigazgató helyettes p. ü. fő­tanácsossá neveztetett ki. Dr. He­gedűs József p. ü. tanácsosi címet és jelleget kapott. Tamás László m. kir. postatakarékpénztári főtisztet, a MAGOSz közkedvelt tevékeny pénztárnoka m. kir. postatakarék­pénztári II. o. felügyelővé, dr. Margitics Gyula tanügyi fogalma­zóvá neveztetett ki. Előléptetésben részesült kedves hittestvéreinknek őszinte örömmel gratulálunk. Halálozás. Dr. Vaszkó Endre ny. miniszteri tanácsos, a budai egyházközség világi elnöke, a Fel­vidék és Kárpátalja visszacsatolá­sának lelkes és kitartó munkája január 7 én hosszú szenvedés után elhunyt. — Papp Ágnes V. é. tanító­jelölt, Papp György tornyospálcai esperes-lelkész leánya, — kinek kedves novellája éppen jelen szá­munkban olvasható — január 1- én rövid, de súlyos szenvedés után elhunyt. Meghívó. A budai gor. kát, magyar egyházközség közhírré teszi, hogy az egyházközség képviselő­­testületének megválasztása f. évi feb­ruár hó - én d. e. 11 órakor (a budai Kath. Kör. nagytermében, II., Fő-u. 83.) az egyházközségi közgyűlés ke­retében fog megtörténni. A közgyű­lésre a választókat ez után is meg­hívja az Egyházközség Elnöksége. A kiadásért felelős: Dr. Gróh István. Szalay-nyomda, Budapest, Kender­ u. 38

Next