Határszéli Ujság, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1914-07-06 / 27. szám
1914. július 6. miniszter a földmivelési miniszter kérelmére utasította a posta- és távirda igazgatóságokat, hogy a tvhatóságok első tisztviselőjének, illetve a járási főszolgabiráknak és polgármestereknek közvetlenül az illetékes igazgatósághoz intézett megkeresésére, ha erre az aratási munkák biztosítása érdekében szükség lenne, a posta és távirda, valamint a távbeszélő szolgálatnak szükség szerinti terjedelemben leendő kiterjesztését rendeljék el nemcsak a megyei vagy járási székhelyeken, hanem egyáltalán bármely vidéki táviró és telefon állomáson is. Választási mozgalmak a városnál. Ungvár város képviselőtestületét július hó 8-án szerdán egészítik ki. Ekkor választják azokat a tagokat, akiknek részben mandátumuk lejárt, részben akik — mandátumuk nem lévén, ezúttal kívánnak ilyet szerezni. A lakosság számaránya alapján az I. kerület 12, a II. kerület 10, a III. kerület 14, a IV. kerület 2 tagot választ, összesen tehát 38-at. A korteskedés hetek óta folyik, s a savanyuvizi és a zulahidi III. kerületben a legkevesebb. Nagy az önjelöltek száma, olyanok, akik a polgártársaik bizalmát mesterséges uton igyekeznek megszerezni, s bizony egyik másiknak sikerül is. A savanyuvizi kerület polgárságának egy része elégedetlen a városi párt jelölésével. De hát melyik párt tudná kielégíteni mindenkinek a kívánságait! E kerületben dr. Kerekes István, Blanár Ödön, dr. Hadzsega Bazil, Béressy Árpád, Margócsy Aladár megválasztatása biztosra vehető. Rajtuk kívül még hét tagsági állás fog betöltetni, s bizony kérdés, hogy kik nyerik el a pálmát. Sok függ a többi jelöltek személyes tevékenykedésétől, mely nélkül eredményt elérni nem lehet. A legméltóságosabban fog a belvárosi választás lefolyni. Itt az nagyobb emóciót sohasem szokott kelteni. Kevesen szavaznak, mert kevesebb az önjelölt. Az előre megállapított lista szokott győzni. Jelen esetben a városi párt eszközölte itt is a jelölést, nagy gonddal válogatván ki a képviselőtestületi tagságra alkalmas egyéneket, s tekintettel volt a különböző érdekek kielégítésére is. E kerületben, ha csak észrevétlenül meg nem zavarja valaki a számításokat, Székely Simon, Barkóczy János, Gaál Iván, Gébé Péter, Dr. Juszkovics Mór, Hámos Aladár, Dr. Novák Béla, Róth Sándor, Tahy Ábrahám megválasztatása több mint valószínű. A harmadik kerület a legkiszámíthatatlanabb. A tizennégy helyre mintegy negyvenhét jelölt, van. Paktumok köttetnek, részben olyanok, melyeket senki sem kíván betartani, de olyanok is melyeket be fognak tartani. A városi párt e kerületben is jelöléseket eszközölt, de bizony senki sem számít arra, hogy a párt listája teljes egészében győztesen kerül ki az urnából. A siker reményével veszi fel e városrészben a küzdelmet Baán Mihály, Dr. Bánó Vilmos, Kiss Dezső, Lám Elemér, Mihalcsik Gyula, Dr. Szőke Andor, Schächter Adolf, Halász Ignácz, Schlesinger Miksa. Persze fáradhatatlan munkálkodásukra felette szükség van, mert így valósulhat meg reményük. A legkisebb zavart a IV. kerület fogja okozni. Kettőt választ e városrész. A városi párt Horovitz Ede és Lipták Józsefet jelölte. Megválasztatásuk valószínű. Persze ez csak előcsatározása a nagy harcnak, melyet a városi restauráció fog előidézni. Ekkor válik komollyá a küzdelem. Az a néhány hónap, mely az Árky Ákos által kezdeményezett városi párt alakulása óta lefolyt, minden komoly embert meggyőzhetett, hogy a városi administrativ, gazdálkodás lényeges javításra szorul. Már most az a kérdés, hogy e javítást a jelenleg működő tisztviselői kartól várjuk-e ? Erre kell válaszolni a képviselőtestületnek, a most megválasztandó képviselőtestületi tagoknak a tisztújításnál. Érdekében fekszik tehát e város minden adófizető polgárának, hogy a választásoknál olyan emberre adja szavazatát, akitől elvárhatja a komolyságot, a hideg megfontolást, a bölcs előrelátást, melyre a tisztújításnál oly nagy mértékben van szükség. Olyan polgártársunkat tiszteljünk meg bizalmunkkal (mert tekintse mindenki annak) a ki hajlandó idejének, tevékenységének egy részét, de minden tehetségét a közjó érdekében áldozni. Bizalomunkkal tiszteljük meg a jelölteket, de viszont tőlük az eddigieknél fokozottabb és mindenesetre eredményesebb munkásságot várunk. A jelölteket nemcsak saját választásuknál, s később a tisztviselők megválasztásával lássuk szerepelni, hanem a képviselőtestületi tárgyalásoknál, a javaslatok, a tárgyalásra kitűzött ügyek megvitatásánál. Ne adjuk szavazatunkat olyan polgártársunkra, akik a képviselőtestületi ülésekre el nem jár, a ki mereti hiúságból kíván a testület tagja lenni. Az ilyen tagra nincs szükség, fölös a számuk amúgy is, mint a városi jegyző úr, de mit szólna hozzá a világ, amely mindig a mások dolgaival törődik? A fiú megfordul szeme könyörögve pillant a szőkére. A papiros a szőke kezében van még. A fiatalok közvetlen egymás mellett vannak s az imádott szőke fejét elfordítva ketté szakítja a cédulát. Erre a váratlan fordulatra a fiú, mint aki mellett a derült égről villám csapott le, visszatántorodik s majd halott halványan felszedi a lábaihoz hulló papirdarabkákat és lehajtott fejjel szomorún elballag. Szembe 10 lépésnyire pedig a sánta aljegyző ur közeleg, a leány reámosolyog és most már hárman nevetve tovább mennek, mintha mi sem történt volna. III. KÉP. Fiatal jegyespár egymáshoz simulva andalog s a jövő boldogságról, a családi élet édes örömeiről beszélnek, hej dehogy gondolnának arra, hogy szúrós az élet vadalmafája s fanyar a gyümölcse. IV. KÉP. Rizsporozott asszony, festett bajuszú férj, karonfogva jönnek. S ők is gondtalanok. Nem sokat törődnek avval az idővel, amikor majd a hajdani szépségükön az idő vasfogai hagyta rutitő nyomokat, a festék sem takarhatja el. V. KÉP: Amint így sorra veszem a sétálókat, hozzám jön egy cigány. Öreg, ragyásképes, vigyorgó pofával, három hum kopott nyirettyűvel s nagy hajlongva köszönt. — Kezeit csókolom, nagyságos uracskám. — Adj’ Isten dade! A pénztárcám financiális ügyeinek nagyságához mérten egy huszfilléres nikkelpénzt adok a divat múlta muzsikusnak, ezzel zavarom tovább az alkalmatlankodót, amit ő igen alázatos számtalan „kezsit csókolom“ között el is fogad. Elmenőben ezt monologizálja: Hej ezek a szegény cseh legények is csak gyalog mennek majd a másvilágra ! Bizony gyalog kérem ! * A katona banda tagjai pedig felszedik cókmókjaikat s a kapott vezényszóra négyes sorokban elmennek. A „Vadaskert“ közönsége is igen megfogyott már, csak fent az étkező úri közönség sorai között hangos még az élet. Tulajdonképen még csak most kezdődik istenigazában. A tavasz közepén szívből, mély érzéssel cigányok játszanak s az est sötétjében a langyos májusi szellő lenge szárnyain száll egy bús magyar nóta gyönyörű zenéje . . . HATÁRSZÉL! ÚJSÁG. Az Orsz. Izr. Tanítóegylet Északkeleti Körének közgyűlése. Egy nagyjelentőségű tanító egyesület tekintélyes szerve, az Orsz. Izr. Tanítóegylet Északkeleti körének több mint 60 tanító tagja kereste fel közgyűlése alkalmával városunkat, amely kulturesemény volt városunk életében. A közgyűlés meglepő magasnívója és ünnepélyes lefolyása 3. oldal, szükségessé teszi hogy az egyesületet is ismertessük. Az Orsz. Izr. Tanítóegylet kb. 1000 rendes, számos pártoló és tiszteletbeli tagjaival, elsőrangú tanítói közintézményeivel legjobban és legszebben szolgálja a közoktatás ügyét. Alapítványai és alapjai az élet minden körülményei között a tanító segítségére vannak. Van irodalmi, kiházasítási alapja, a magyarosítás terén elért eredményekért jutalmazó alapítványa. A tanító özvegye férje elhunytakor 400 korona segélyt, a tanító árvák pedig nagykárúsításukig évente 100—200 k árva segélyt kapnak. Minden tag betegsegélyre jogosult és van 10 fürdősegélye is. Egyik legszebb intézménye a Balaton partján, Keszthelyen lévő „Üdülőháza“, amely a nyári hónapokban csekély díj mellett, vagy ingyen a tanítónak és családjának nyugalmat és pihenést biztosít. Legújabban tanító tagjainak a fővárosban tanuló gyermekeit is ellátja évi 100 tagdíj ellenében ebédkosztot ad 10 hónapra. Ezt az intézményt teljesen kiépítve, mint a Zsidó Tanítók főiskolai otthonát fogja legközelebb 50 éves fenállása alkalmával a közhasználatnak átadni. Azelőtt is segélyezte a tanítóknak idegenben tanuló gyermekeit ösztöndíjjal. Erkölcsi támogatásban részesíti tagjait, jogaikat és érdekeiket megvédve. A közgyűlésről részletes tudósításunk a következő: Június 28-án ünnepélyes fogadtatás volt, amelyen az ungvári izr. iskola tanítótestületén kívül a helyi népoktatási intézetek képviselői, az izr. iskolaszék képviselője és több vendég jelent meg. A vendégeknek csak kis része vette igénybe a kedvezményes áru szállodai lakást, többnyire az előre megjelölt magánházaknál szálltak meg A közgyűlést másnap 29-én pont 9 órakor Weisz I. Lipót elnök (Miskolcz) nyitotta meg, megemlékezve a trónörökös tragikus elhunytáról. Indítványára a közgyűlés a trónörököspár emlékét a jegyzőkönyvben megörökíti. (Ez volt Ungvári az első hivatalos jellegű részvétnyilatkozat.) A szép számban megjelent tagokat, számos vendéget, köztük Adler Simon igazgatót (Budapest) és Szentkereszty Tivadar Ungmegye kir. hely. tanfelügyelőjét üdvözli és az ülést megnyitja. Az üdvözlésre Adler, majd Szentkereszty tanfelügyelő meleg szavakban válaszoltak. Felolvasásra került a számos üdvözlő levél és sürgöny és utána áttérnek az ülés napirendjének első pontjára. Adler Simon a központ kiküldöttje nagy elokvenciával, szónoki készséggel és meggyőző lelkesedéssel vázolja azt az akciót, amelyet az elnökség egy főiskolai otthon létesítése érdekében megindított. Két év múlva 50 éves fenállását ünnepli. Ezt a nevezetes évfordulót ilyen intézménnyel£ óhajtják emlékezetesen megörökíteni. Eddig 2000-nál több gyűlt egybe erre a célra. Az egyesület nagyobb áldozatokra is kész. De itt elsősorban a vidék érdeklődését megérdemlő intézményről van szó, tehát a vidék támogatása nagyon is kívánatos. A közgyűlés lelkesedéssel fogadja az eszmét, gyűjtést rendez, amely 125 K-t eredményezett és amelyben a megjelent vendégek is részt vettek (Reisman Bertalan 20 K, Friedman Izidor 5 K stb.) A tárgyhoz különben többen szólottak. Utána Keim Illés igazgató tanító (S.Ujhely) alapos készültséggel és kitűnő tudással értekezik. „A gyermek araterejének fejlesztése a modern lélektan alapján“ című tételről. Érdemes és figyelemre méltó volt a felolvasás sok tanulsággal. A gyermek egyéniségének megismerését állítja előtérbe, mely alapon a gyermek lelkébe is behatolhat. Majd az ez alapon szerzett tapasztalatok értékesítéséről szól. A felolvasás az átlagon messze felülemelkedő alapos és oly nívós vitát provokált, hogy élvezetes tanulságul szolgált a jelenlevőknek. Witt (Sárospatak), Biederman (Eger) Boros jelenleg székesfővárosi tanító mélyen szántva szóltak hozzá. Kimutatták, hogy a felolvasó a lélektan legújabb és kiváló művelőit kitűnő felolvasásában figyelmen kívül hagyta és így ezen kutatók eredményeiről sem számol be. Másrészről elismerik, hogy felolvasó komoly és értékes munkát végzett.