Határszéli Ujság, 1925. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1925-01-04 / 1. szám
2. oldal. Keresztényszocialista pártkongresszus Budapesten — Lelley Jenő dr. részivel! a kongresszuson. — A magyarországi Keresztényszocialista Szakszervezetek Országos Szövetsége december elején tartotta második országos kongresszusát Budapesten a régi képviselőházban. Az impozáns kongresszus megnyitóbeszédét Székely János szövetségi elnök mondotta óriási érdeklődés és nagy helyeslés mellett. A keresztényszocialista parlamenti frakció részéről Haller József nemzetgyűlési képviselő üdvözölte a kongresszust, míg a „Keresztény Iparosok Országos Szövetsége“ nevében Pekovits János mondott szép üdvözlő beszédet. A főtitkári jelentést Tobler János terjesztette elő. A két napig tartó kongresszus második napján Grieger Miklós mondotta el pompás elnöki beszédét, majd általános érdeklődéstől kísérve Lelley Jenő dr., a szlovenszkói ker. szoc. párt prágai nemzetgyűlési képviselője emelkedett szólásra, aki csak a magyar belügyminiszter engedélye alapján szólalhatott fel A szónok szárnyaló beszédét állandóan tapsorkán szakította félbe. — Nekünk — mondotta — az örök igazság alapján, a szeretet melegével meg kell reformálnunk az egész emberiséget. (Taps.) — A termelés tényezői abban az arányban részesedjenek a termelés eredményében, amilyen mértékben annak létrejöttéhez hozzájárultak. — Állam és állam között ma még mindig a szurony a szabályozó erő. Száz és egy okunk van Európa jövőjét a mainál még sokkal sötétebbnek látni. — A szellem előtt nincsenek országhatárok! — fejezte be az előadását Lelley dr. A szlovenszkói keresztényszocialista szellem ... (Viharos, dörgő tapssal és éljenzéssel tüntettek ekkor a megjelentek a szlovenszkói kétszocialisták mellett . . . lelke jött át hozzátok — folytatta a lelkes ünneplés után a szónok. — Érzem, rátalált azokra, akiket keresett és megtalálta azokat a kötelékeket, amelyek a keresztény erkölcsben együtt visznek bennünket előre, előre, legszebb ideáljaink megvalósulása felé! A kongresszus állva éljenezte Lelleyt, aki a legjobb benyomásokat szerezte a kongreszszusról. A titkári jelentésből különben kitűnik, hogy a magyarországi keresztényszocialista szakszervezetek igen erősek. A kimutatás szerint 115.359 rendes fizető tagjuk van a keresztényszocialista szakszervezeteknek a tavalyi 115.275 taggal szemben. Legerősebb szervezetük a földmunkásoknak van 28.160 taggal, utánuk a vasutasok következnek 16.290 taggal. 9388 tagja volt a keresztényszocialista vasutasszervezetnek. A bányamunkások 6091, az állami alkalmazottak 5549 dohánygyári munkások 4680, közüzemi alkalmazottak 4618, villamosvasúti alkalmazottak 8371, vasmunkások 3862, magántisztviselők 5829, textilmunkások 1157, éttermi alkalmazottak 2114, pénzintézeti altisztek 1010, szabómunkások 2159, kereskedelmi alkalmazottak 2295 taggal szerepelnek a kimutatásban. Ezeken kívül még 22 keresztényszocialista szakszervezet van. Mit írnak a cseh lapok a szlovenszkói kath. püspökök közös pásztorleveléről? Ismeretes a szlovenszkói kath. püspökök pásztorlevele, mely a prágai kormánykörökben nagy riadalmat keltett. A pásztorlevél ugyanis egyházi büntetés terhe alatt tiltja meg a katholikus hívőknek, hogy egyházellenes szervezetekben és egyesületekben tagokként szerepeljenek. A „Lidové Noviny“ ezzel kapcsolatban epésen jegyzi meg, hogy a pásztorlevéllel végeszakadt annak a forradalom utáni idilikus állapotnak, amidőn szocialista szervezetek vörös zászlaját katholikus lelkész szentelte föl. Végül megállapítja, hogy most már nyílt harc kezdődik, nem a szocialisták és a papok, hanem a szocialisták és az egyház között. A „Cs. Republika“ azt írja, hogy az adott esetben csupán két pártnak lesz haszna ebből a pásztorlevélből: a szlovák néppártnak (Hlinkapárt) és a keresztényszocialista pártnak. Ezek azonban a „Cs. Republika“ szerint „államellenesek“. A „Ceské Slovo“ a pásztorlevél miatt az összes püspökök megbüntetését követeli, mégpedig a rendtörvény alapján. A „Právo Lidu“ kisüti, hogy a pásztorlevél „államellenes cselekmény“, mert „ami Szlovenszkón egyházi jellegű és néppárti, az mind államellenes“. A „Národni Oskovereni“ a pápai nunciust támadja és azt írja, hogy: „Itt az új indító oka ama követelésünknek, hogy a nunciatura töröltessék“. Másrészről a lap így ömleng: „A kultúrharc megindulását csak örömmel üdvözöljük, mivel meggyorsítja az egyház és állam szétválasztásának problémáját. A „Národni Listy“ már arról tud, hogy a pásztorlevelet elkobozták. A „Tribuna“ a „Lidové Noviny“ azon tévedését teszi szóvá, mellyel azt követeli, hogy a lelkészek ellen az úgynevezett szószéki törvény alapján járjanak el a hatóságok. Ez Szlovenszkón nem lehetséges, mivel ott az említett törvény nincs érvényben. A „Venkov“, mely a miniszterelnök újságja és a „Prager Presse“, mely a Benes sajtószerve, egyik sem tesz említést a pásztorlevélről. Úgylátszik mindkettő figyelő álláspontra helyezkedett. Több szlovenszkói magyar lap azt írja, hogy a pásztorlevelet felolvasó papok ellen a rendtörvény alapján bűnvádi eljárást indítottak. A „Kassai Újság“ legutóbbi számát amiért a pásztorlevél szövegét leközölte, a szöveg első pontja miatt elkobozták. A második kiadásban a pásztorlevél szövege már csak megcsonkítva jelent meg. Talán? Malypetr belügyminiszter maga is elismeri, hogy Ruszinszkóban nem olyanok a viszonyok, mint kellene lenniök. Most is mint mindig „átváltja“ a hibákat a lakosságra. Elismeri, hogy kulturális és gazdasági téren emelni kell a lakosság szintjét. Az elismerés szép, de a cselekedet még szebb. Mit tett e téren a kormány? Talán megkezdte-e a Tisza komoly szabályozását, hogy Visket és Tekeházától kezdve Tiszaújlakig az összes községeket gyászba ne borítsa egy szép tavaszi hajnalon, ha a hegyekről a hólé lerohan s elpusztít emberéletet, vagyont, utat, hidat és mindent, ami útjába akad? Talán uj életre hívta a kosárfonókat, amelyek a télen nyomorgó népnek kenyeret biztosítanak? Talán uj bányákat és gyárakat nyittatott, ahol uj munkaalkalom nyílik? Talán megakadályozta az oláhokat abban, hogy a técsőiek földjeit elvegyék ? Talán visszahozatta tőlük annak a harminc négyven "falunak a telekkönyvét, amelyek évek óta megakadályozzák minden birtokrendezés sima lebonyolítását ? Talán gondoskodott fajmarháról és falvetőmagról, hogy a termés és állat felfrissüljön ? Talán gondoskodott a halódó kisiparról, hogy életre dopingolja? Talán gondoskodott arról, hogy a földéhes nép elegendő földet kapjon a sokszor beharangozott földosztásból? Ennek a sok talánnak, amellyel tele írhatnók ezt az egész újságot, éppen az ellenkezője történt. Hacsak azt nem kell az elismerés oldalán elkönyvelnünk, hogy gondoskodott földről, de nem az itteni népnek, hanem a távolról hozott légionáriusoknak Bátyúban és Salamonban. Belügyminiszter úr! A szót fekve is ki lehet mondani, de a népért cselekedni csak úgy lehet ha megmozdulunk, s kinyújtjuk a kezünket— de nem a sajtót, hanem az áldást hozót; az elsőt Szolyván, Árdánházán stb. már láttuk. Szeretnék már látni a másodikat is. HATÁRSZÉLI ÚJSÁG Mulaszt a posta Sok panaszunk volt már a csehszlovák posta ellen. Szóvá tettük a régebben működött és a ma beszüntetett postákat és postaügynökségeket, legtöbb panaszunk azonban amiatt volt, hogy a levelek oly lasusággal mozognak, mintha ólomlábakon járnának Sok esetben megtörtént, hogy Nagyszőlősről Ungvárra küldött express levél harmadnap érkezett meg. Most azonban csaknem olyan esetünk van, mint az amikor egy szlovenszkóból Fancsikára küldött levél előbb megjárta Amerikát és úgy került el Fancsikára. Most Prágából egy december 22.-én feladott ajánlott levél egy hét múlva, december 29 -én érkezett csak Nagyszőlősre. Nem kellemes nekünk, hogy az újév alkalmával ilyen dolgokkal kedveskedünk az illetékes köröknek, de sokszor nagy kellemetlenségek érnek bennünket és a levélíró közönséget a posta mulasztásai folytán. 1925 január 4. A nagyszőllősi képviselőtestület ülése A nagyszőllősi képviselőtestület dec. 30-án tartott ülésén a következő tárgyakban hozott határozatot: Letárgyalta az 1925 évi költségvetést, mely az eddigi 172 százalékos pótadó helyett 141 százalékban állapította meg a következő év pótadóját. A községnek 1000 holdat kitevő birtokát egy külön gazda által óhajtja kezeltetni. Új állásról lévén szó, pályázat kiírásáról csak 30 nap után határoz. Elhatározta két tisztviselő elbocsátását, s fölemelte a rendőr legénység járandóságait havi 400 koronáról 500 ra. Az 1919-ik évi 420. számú törvény alapján évi 7000 koronát állapított meg a népkönyvtár céljaira. Döntött még a községi hídmérleg fölállítása tárgyában és a heti vásárvám kezelője bérletének mikénti lefizetését illetőleg. Letárgyalta a folyó illetőségi ügyeket. Prágában központi Iroda nyílt (ESO) A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezeti ,ellenzéki pártok központi irodája a pártok vezetőségeivel történt megbeszélések után és az ő hozzájárulásuk és meghatalmazásuk alapján, megfelelő előkészítő munkálatok után Prágában külön osztályt létesített, amely most kezdte meg működését. A prágai osztályt Flachbarth Ernő dr., mint a központi iroda helyettes igazgatója vezeti. Mivel az osztály része a központi irodának, természetesen a központi iroda és igazgatójának Petrogalli Oszkár dr.-nak irányítása mellett és intenzióihoz legszorosabban ragaszkodva fog működni, mindamellett munkaköre fontosságának megfelelő önállósággal. A prágai osztályhoz helyezte át a központi iroda Kozma Ferenc dr.-t, a központi iroda másodtitkárát is. A prágai osztály címe: Prága, II. Panyosová 1. III. posch. Ez az osztály a pártok törvényhozó munkájának érdemleges előkészítésén kívül a sérelmi anyag gyűjtésével és a többi nemzeti kisebbséggel való szorosabb együttműködés kiépítésével foglalkozik. Tájékoztatja továbbá a sajtót a pártok belső életéről és közvetlen kapcsolatot keres a szétszórtan élő magyarsággal. Segítségére lesz azonkívül a prágai osztály a „Népszövetségi Ligának“ is és kifejleszti a párttagok részére az ingyenes jogsegély rendszerét, illetve a feleket magánügyekben olcsó képviselethez juttatja. A prágai osztály működésének köre ezeken kívül szükség szerint fog kibővülni, akként, ahogy azt a követelmények előírják. A csendőrség politizál A csehszlovák belügyminiszter egy hozzáintézett interpellációra azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy ő maga sem helyesli, hogy a csendőrség politizál. E kijelentéséből azt kell kevetkeztetnünk, hogy akkor talán az ő tudta és beleegyezése nélkül megy át jóformán minden aktája a közigazgatásnak a csendőrség kezén. Milyen naiv ember a belügyminiszter, ha azt gondolja, hogy 13 millió csehszlovák közül akad egy is, aki elhiszi neki az ilyen képmutatást. Nálunk ugyanis mindenki tudja, hogy itt a legnagyobb hatalom a csendőrség. Fél tőle a jegyző, fél a főszolgabíró, fél a zsupán s úgylátszik, hogy még a belügyminiszter úr is fél, mert bár jól tudja, hogy a csendőrség jól fizetett alkalmazott, mégis azt állítja, hogy csak úgy lehetne politizálását megakadályozni, ha anyagilag függetlenítenék. Ori beata simplicitas ! — mondaná Husz János, ha feltámadna. Hisz minden — szerinte éretlen — ruszinszkói lakos tudja, hogy éppen azért van jól fizetve, hogy jól politizáljon, de talán azért is, hogy rosszul nyomozzon ? Pedig nem az volna a célja a csendőrségnek, hogy megakadályozza az útlevelek, italmérési engedélyek, iparengedélyek megszerzését s hazug besúgók árulkodásai alapján letartóztasson engem azért, mert én rendesen fizetem az adót, katonáskodom s minden terheit viselem az államnak, hanem hogy magánvagyonomat, személyemet, életemet ért támadások ellen segítségemre legyen. Fekete tiszta nincs a csendőrségen — állítja a belügyminiszter, — de azért nem engedné meg, hogy minden felhatalmazás nélkül egy szép napon egy polgárokból álló bizottság rendezzen házkutatást a csendőrségnél — mint ők teszik a polgároknál — s felszínre hozza a fekete lisztát. Mit szólna akkor a belügyminiszter úr? Tagadna! Dr. Lorber László szemspecialista, a bécsi szemklinika volt osztályorvosa Ungváron letelepedett, rendel Radvánd utca 2. sz. alatt, kizárólag szembetegeknek, naponta 9—12 és 2—4. Szemüvegrendelés.