Kárpáti Magyar Gazda, 1935 (11. évfolyam, 1-48. szám)
1935-01-13 / 1. szám
Vasárnap, 1935 január 13 50. évfolyam, 1 1»««МНМОД*І •***ІІ Szerkesztőség és ki ad оДіДл'АІДІ Berehovo—Beregszász, Masaryk-tér 3. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztő-bizottsági elnök: EGRY FERENC Főszerkesztő: Dr. POLCHY ISTVÁN. Felelős szerkesztő: Dr. BODÁKY ISTVÁN. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egészévi — — 36 Kcs. Negyedévi------9 Kcs. Félévi------18 Kcs. Havi ------3 Kcs. Kortesjavaslatok Alig múltak el a lelket békítő ünnepek csndes napjai, ismét fejünk fölé tornyosultak a mindennapi nehéz gondok. Jól tudják ezt azok is, kiknek sorsunk intézése a kezekben van, de azt is tudják, hogy e nehéz gondok terhét rólunk levenni az ő kötelességük lenne. Mindezideig azonban nem tették Nem tették azért, mert nem is igen törték magukat utána, hogy a mi ezernyi bajunkat alapjában megismerjék. Azokra a kormánypártokra gondolunk most amelyek odafönn, Prágában minden jót elintézhehennének, mert hiszen a többség hatalma a kezekben van, de ehelyett gondtalanul ülnek a meleg jólétben, nem gondolva arról, hogy a dolgozó nép ugyanakkor fázik . . . Régi közmondás, de nagyon igaz, hogy a jóllakott nem hisz az éhesnek, így van ez velünk is, kisgazdákkal, főként magyar kisgazdákkal, akikre csak akkor hullana valami áldás Prágából, ha a kormánypártok éppen úgy a szívükön viselnék a sorsunkat, mint ahogy viselik a cseh- és morvaországi kisgazdákét Nem kell messzire mennünk, itt van a gabonamonopólium, mely miatt megkeseredett a gazda élete. Vagy itt van a készülő állatmonopólium, mely még — Isten tudja, — mennyi bajt és kellemetlenséget fog okozni a magyar kisgazdáknak ? Ha tehát nem lennének választások, a magyar kisgazdák mehetnének az Istenhez panaszra, mert Prágától ígéreteknél egyebet nem kapnának. Kérdés azonban, hogy a választások mostani évében az eddig elhangzott és a még ezután világgá kürtölendő ígéreteknél egyebet fog-e kapni a kormánypártokba csalogatott magyarság. Mi azt állítjuk, hogy nem! Ezt az állításunkat meg is indokoljuk. Az eddigi tapasztalatok szerint a kormánypártok csak olyan törvényjavaslatokat szavaztak meg a prágai nemzetgyűlésen, melyekből valamilyen üzleti társaságnak haszna lehetett. Ilyen volt a gabonamonopólium, mely milliárdokat fog egyes üzleti társaságok zsebébe juttatni, de mi bizonyosak vagyunk benne, hogy fog ezekből a milliárdokból némely kormánypárt kasszájába is csinos összeg vándorolni. Ilyen üzletszagú az állatmonopólium is, mely ellen hiába tiltakozik maga Prága főváros tanácsa, mégis mihamar életbe léptetik, akár törvény, akár pedig rendelet alakjában. Ilyen üzletet csináltak áfával is, ilyet a villannyal és más egebbel. Fogadni mernénk azonban, hogy olyan törvényeket, amikből semmiféle üzleti társaságnak nem lehet haszna, nem egyhamar fognak hozni a prágai parlamentben! Nem sietnek például a gazdaadósságok rendezésével, vagy az eladósodott község гк, járások és országok tehermentesítésével. Miért ? Azért, mert ezek közül nem lehet zsíros üzleteket csinálni, nem lehet részvénytársaságokat alakítani milliós tőkével és nem lehet szindikátusokat szervezni. Szóval az olyan törvény, amelyből valamely kormánypárt a saját érdekcsoportja részére nem tud valamilyen jó üzletet kihozni, az olyan törvény a tojásban marad. Sohase kél ki. Ebben az esztendőben azonban — kedves magyar kisgazda testvéreink — mégiscsak fogtok valami másat is tapasztalni. Jusson eszetekbe, hogy ebben az évben kell megtörténnie a választásoknak. A választások előtt pedig minden kormánypárt azon igyekszik, hogy minél többet mutasson. Egyremásra fognak tehát megszületni a csábítóbbnál csábítóbb törvényjavaslatok és ha még nagyon erőlködnek, talán a gazdaadósságok rendezését is tető alá hozzák, úgy azonban, hogy abból a kisgazdának édeskevés haszna leszen. Nem is az a fontos itt, holy a kisgazdának valamely törvényből haszna legyen, hanem az, hogy a kormánypártok el tudják vele hitetni, hogy haszna lesz. Persze előbb szavaznia kell valamely kormánypártra, mert különben még ezekből a kortesjavaslatokból sem válik valóra egy is. De hát valamivel mégis csak kell korteskedni, a szociáldemokraták nem ígérhetnek mindig csak bakancsot, a csehagrárok meg mindig csak földet, mert ezekben az ígéretekben senki se hisz. Kell hát valami.iás. Olyan, amit még el lehet hinnie az ezerszer csalódott magyar kisgazdának is... Nem tudjuk még, mit fognak tartalmazni ezek a kortesjavaslatok, de annyi már bizonyos, hogy mindezek élén ott fog lógni a gazdaadósságok rendezésének mézesmadzagja. Які megnyalja, boldog lesz, hogy megnyalhatta, ilyen magyar kisgazda azonban igen kevés lesz már Hiába múlik az idő és az ígéretekben hivők is, egyre fogynak. Helyettük egyre szaporodnak a magyar nemzeti öntudatra ébredők, akik tudjákhogy minden magyar csak a maga erejére támaszkodhatik, mert rajta az Istenen kívül senki se segít. Ne higyjetek tehát a kedves magyar kisgazda testvéreink a kortesjavaslatokban sem Minél több ilyet fognak előttetek csillogtatni annál jobban vigyázzatok, mert minden azt fogja jelenteni, hogy közel vannak a választások és a kormánypártoknak szükségük van rátok, magyar kisgazdákra, hogy a tiházatokon miné több törvényhozót tudjanak bejuttatni a parlamentbe Csak ezért van rátok ilyenkor szükség, semmi másért és csak erre valók a kortesjavaslatok — semmi másra. Adsza- nesze ••• Javában folyik az adsza-nesze vásár a kormánypártok között. Mindegyik olyan törvénytervet és javaslatot akar a parlament elé terjeszteni атеГуеІ aztán kortesskedhetik a választások előtt, hogy: látjátok, magyar kisgazdák, én, ezt a jót hozom nektek, ha rám szavaztok, én meg ezt..., Mindegyik kormánypártnak szüksége van ilyesmire, melyhez azonban csak úgy tud jutni, ha a másik kormánypárt is bér felmegyen és megszavazza. Folynak tehát az alkudozások. A szociáldemokraták azt mondják, hogy megszavazzuk nektek, burzsulóknak az állatmonopóliumot, hadd gazdagodjanak a szegény magyar állattenyésztő kisgazdán a sok pénzű nagyskupecek, dlej ti viszont szavazzátok miéig nekünk a 40 órás munkás letet, hogy mi is tudjunk valamit mutatni a választtások előtt az ipari munkásoknak... Ha aztán megegyeztek és megtörtént az adsza-nesze vásár, eljönnek Kárpátaljára és a falun egymás ellen agitálnak, hogymást szidják, egymás hájójából «mentik» a jóhiszemű és becsületes magyar kisgazdát, kisiparost és munkást mintha odafenn Prágában sohase'gverjél'' volna meg a választóik bőnére*.. !**'. . 'ft ’ . /. ' X \ . Csekké - -1 ,. ' '-■oKkenfí Q reumáit Щйг5,;- halmokat £' !fl і ’flÉraff?*k-- ■» ' 7 Ч'- A ,asborazeaz ... Forr az üst... A választások közeledtére igen alágyujtottak annak az üstnek, melyben a választók meghódítására alvocalmas kotyvalékot főzik. Ebben az üstben sok mini-, den van, de ami a legszebb lesz, ismét egy pár új magyar lap, magyar újság fog kikerülni belőle. Váltig azt hangoztatják, hogy így meg úgy, a magyarok kevesen vannak Csehszlovákiában, mégis minden cseh párt ,ebből a kevés magyarból akarja a saját pártját gyarapítani. Nem elég, hogy eljöttek Csehországból a cseh agrárok és befészkelték magukat a magyar falvakba, most meg már a cseh nemzeti szocialisták is fejekbe vették, hogy okvetlenül ezt a kevés magyart fogják agyon boldogítani. Ez azt jelenti, hogy még ezek is abból a kevés magyarból akarnak szavazókat a maguk pártjártaból diáni, amit már amúgyis szerteszéjjel szedtek a cseh, agrárok és szociáldemokratáik. Ennek okából csinálnak most ismét valamilyen magyar nyelvű újságot Kassán, melyet néhány Magyarországból kiebrudalts «magyar» fog ma is szerkeszteni. Ezzel akarják ismét becsapni a szegény magyart,a melyről nyilván azt hiszik a cseh pártok, hogy csak amolyan csokiszalmája, amelyből mindenki vehet és vihet, amennyit akar... Csehagrár szemmel. A csehagrár pártot szolgáló «Venkov» című lapban egy melléklet jelent meg, melyben egy cseh mérf nők a kárpátialj .і magyar földművesről ir. Azt írja, hogy: a magyar földműves lent maradt a rónán, a mely az ő világa, amely neki kukoricát, búzát, dohányt ad, esik mint az asztal és kényelmesen járható. A puszta termékeny, többnyire nem igényel megmunikálást. Ahol a termés csak nehéz munka árán nő ki, ott a magyar földműves le nem telepedett. Azt írja ez a tanár, hogy a magyar nem szedeti a hegyeket, gyűlöli a hegyeket, a hegyvidékre soha nem megy... A róna és méginkább a puszta lassúakká és nyugodt gondolkodókká teszi az embereket, szilárd család©.