Kárpáti Magyar Gazda, 1941 (17. évfolyam, 3. szám)
1941-01-16 / 3. szám
2. oldal. Magyarország (K. K.) hatalom lett Középeurópában. Szava minden európai kérdésben érezteti hatását, diplomáciájának súlya az új európai rendben többet nyom, mint annak idején a kettős monarchiában. Meg van már alapfeltétele ahoz, hogy boldoguljon, de igen sok belső kérdés megoldását gyorsítani kell, ha nem akar visszamaradni és nem akarja engedni, hogy mások felülkerekedjenek rajta. Minálunk ma gyakran utalnak arra, hogy az ország gazdasági helyzete kiváló. Ez így is van, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a gazdasági fejlődés alapjában véve nem természetes, nem tartós, mert elsősorban a jelenlegi háború okozza azt. A magyar sajtó legnagyobb része még nem régen is határozottan visszautasította tervgazdálkodás eszméjét. Nem az irányított gazdaság, hanem az angol mintájú szabadkereskedelem és liberális gazdaság elve érvényesült, nem mindig a nemzetgazdaság előnyére. Az idők változtak. Németország és Olaszország a tervgazdálkodásnak határozott pártolói. A háború bebizonyította, hgy igazuk van. Most már minálunk is felismerik ennek az új eszmének jelentőségét és ma már a magyar sajtóban minduntalan olvashatjuk a magyar közgazdászat cikkeit, melyekben mind gyakrabban vitatják az irányított gazdaság előnyeit és hátrányait. Egy bizonyos, Magyarországnak már ma fel kell készülnie a békére. A háború után talán egykét évig még megmarad a konjuktusra, hiszen a háborút viselő államok gazdasága a háború jegyében áll és egy ideig nagy lesz az árvéhség, de amint áttérnek a béketermelésre, amint a háborús konjunktúra megszűnik, a magyar nemzetgazdaság is meg fogja érezni annak hatását. Elő kell tehát készíteni termelési rendünket ennek megfelelően, hogy meglelepetés, újabb háború utáni nyomor és ínség ne érhessen bennünket. Közérdek Ezelőtt néhány esztendővel egy újságcikk keretében felhívtam az illetékesek figyelmét arra a nagyszerű lehetőségre, melyet a Latorca öntözési szempontból önként kínál. Cikkem felkeltette figyelmét egyik állami szakembernek, aki hivatalos kiküldetésben fel is keresett, hogy tervem felől érdeklődjék. Bejártam vele a Latorca mentét Munkácstól Csapig. Sokat beszéltünk tervemről — melynek nagyszerű lehetőségeit ő is megállapította — de... A nagy munka és az annak kapcsán felviruló jólét eljövendő képe azóta is gyakran foglalkoztatja képzelődésemet és igyekszem eszmémnek alkalmas és alkalmatlan időben barátokat, segítő társakat szerezni. A barátokat már megtaláltam. Ezek élén áll az ország földművelésügyi minisztere és az Állami Öntözésügyi Hivatal főnöke. A jövendő biztos, a nagy eszme lángra kapott, csak élesztgetni kell, hogy ki ne aludjék. Gyertek édes magyar Testvéreim, szítsátok Ti is. Ne hagyjatok magamra engem a 77 éves embert, aki ma is gyújtogatom a magyar lelkekben jelesen található hazaszeretetet s az egymást megértés és szeretet szent tüzet. Higyjétek el nekem, hogy nagy akarással, kitartó munkával egy ember is alkothat nagyot. Hát még többen, összefogással?!. Én ötvenmilliós magyar paradicsomról álmodom. Jogom van hozzá s tehetem, mert 23 egyenes utódom van. (7 gyermekem, 10 unokám, 6 dédunokám van már). A magyar jövő érdekében szólok most is. A nemzeti megújhodás során közérdek minden egészséges gondolat és terv. Ilyen a Latorca folyó öntözési lehetősége is. Mennyit töprengtem ezen, mikor mérföldes árvizeken csónakázva, máskor térdig érő pocsolyákban cubakolva, vagy kocsizva a Latorca árterületét jártam. Miért kell ennek így lenni? — tettem fel a kérdést magamnak számtalanszor. Milyen nagyszerűen lehetne hasznosítani a természetadta lehetőséget?!. Mennyi sok-sok ezer hold így sokszor hasznavehetetlen terület válhatnék termő Kánaánná ?! Ahogy ott valahol a hegyek alján, ahol a föld emelkedése egyenes síkba lép az emberi erő egy töltéssel kétfelé terelné a vizet. Ez a töltés védőgát is lenes Nagylucskától Imregig, vagy mondjuk a szürtei állami útig öntöző csatornául is szolgálna. Mindent megérne egy ilyen mű. A mesterségesen öntözött területeken termő rétek, kertészetek, rizsföldek keletkeznének, miknek nyomán kenyér, bőség, jólét áradna s újabb ezeresztendőt biztosító szaporaság indulna. Elhatározás és tett kell ehhez csak. Gondolkodjék felette, akinek jól esik és akinek kötelessége. Egry Ferenc országyűl. képviselő. KARI *A GAZDA a szerkesztő Kérjük pennaforgató olvasóinkat és barátainkat, hogy a közérdekű eseményeket hírrovatunk számára írják meg Foglalkozni akarunk tájunk történelmi vonatkozásaival. E célból a nép száján élő mondákat, régi templomokra, épületekre, dűlőkre, utakra, stb. vonatkozó hagyományokat, a községek, egyházak, közületiek és általában a közérdeket szolgáló kívánságokat írják meg nekünk. A versírástól őrizkedjenek, mert az veszedelmes játék. Mi — lapunk szakterjedelme miatt — egyébként is csak nagyon korlátozottan közölhetünk verseket. Közérdekű cikk, amit mi annak ítélünk. Hirdetésszámba menő cikkeket tehát a kiadóhivatalnak küldjenek főként a hivatalok és közületek és azért fizessenek, mert díjmentes közleményeknek helyet már csak az új sajtótörvények előírásai miatt sem adhatunk. Magyar Testvérem! A Kárpáti Magyar Gazda jött nem hallja panaszod — jajod. Támogasd, pártold, terjeszd a Kárpáti Magyar a kiadó Lapunkat csak a legnagyobb nehézségek árán tudjuk fenntartani. Oka ennek főként, hogy olvasóink legnagyobb része »utófizető«. Mi kénytelenek vagyunk a lap nyomási költségeit, házbért, postaköltséget és különböző kiadásainkat előre, vagy legalább is azonnal fizetni. A lap »előfizetőknek« jár. Nagyon kérjük olvasóinkat, hogy a lap előfizetési árát — ha részletekben is — lehetőleg előre fizessék. Sok gondtól mentenek így meg bennünket, biztosítják a lap akadálytalan megjelenését és nem utolsó sorban magyar kötelességet teljesítenek. Hirdető olvasóinkat és barátainkat kérjük, hogy hirdetéseiket lapunkban helyezzék el. Lapunk a Tiszahátnak és Tóhátnak de messze vidékeknek is közkedvelt lapja. Magyar ügyet szolgál, a magyar igazságért harcol. Ajánlja és terjessze ismerősei körében, a Te lapod volt a múltban s az ma is. A messziről Gazdát! • Quzen Népfőiskola Seregben A Beregi Református Egyházmegye tavaly őszi lelkészértekezletén indult el a terv, hogy az Egyházmegye az év folyamán állítson fel, a meglevő magyar minták szerint népfőiskolát. A terv elindulásánál Boda József veszprémi református lelkipásztor, a népfőiskola egyik legjobb magyar értője tartott előadást. Szavai annyira megnyerték a lelkésztestület jótetszését, hogy egyhangúan az ügy mellé álltak. A múlt héten ennek eredményeként tárgyalták a kivitelhez szükséges anyagiak, valamint szellemiek előteremtésének módját Вагу Gyula református esperes elnökletével a kiküldöttek. Már most mi az a népfőiskola? — kérdezzük bizonnyal. Pár év híján száz évvel ezelőtt Grundtvig dán lelkész és népnevelő alkotta meg hűséges munkatársával, Keid tanítóval együtt az első népfőiskolát. Az ok, amiért megalkotta, hogy segítsen a népén. A népe akkor szegény, műveletlen, széthúzó volt. A népet, miután a meglevő népiskola erre nem tudta megtanítani, a népfőiskola oktatta a helyes gazdálkodásra, a műveltségre a nemzeti öntudatra és egyetértésre. Ma már vallják, hogy Dánia a »gazdag parasztok országa« lett, egyik eszköz ehhez a népfőiskola. De hogyan dolgozik a népfőiskola? Bizonyos hónapokban közös szálláson, egy helyen, közös koszton élő fiatal embereket férfiakat és nőket gyűjtenek össze, akik tovább művelődnek. Csupa olyan ismeretet tanulnak,, amely számukra falun, a mezőgazdaságnál, állattenyésztésnél, gyümölcstermelésnél szükséges. Ugyanakkor azonban törődnek a nemzeti szellem ápolásával és az erkölcsi neveléssel. Grundtvig mondotta, hogy ez a művelődési munka: »az élet iskolája«. Amikor a dán népfőiskola bevált és eredményét látta a bizalmatlan dán parasztság, Dániában és azon kívül gyorsan terjedt. Az északi kis államok, majd Anglia, Németország is megalkotják. Sőt Magyarországon hasonlóképpen kísérleteznek vele, főleg a világháború után. De feljegyezni való eredményt nem értek el nálunk. Pár évvel ezelőtt azonban azok, akik féltik és nagyon szeretik népüket és hazájukat, keresték azt a művelődési keretet, amelyben népünk tovább nevelhető s öntudatosítható. Így találták meg a népfőiskolában, amely nálunk, mivel a földműves rétegre terjed ki inkább a »parasztfőiskolá«-nak mondható. Ma már egész sor, a három főfelekezet vezet benne, azoknak a magyar népfőiskoláknak a száma, amelyek figyelemreméltó eredményei növelik és oktatják fiatalságunkat. Azért csak örömmel és boldog várakozással üdvözölhetjük a beregi népfőiskola ügyét képviselőket és kívánjuk, hogy minél előbb kaput nyithasson a fiatalságunk előtt ez az igaz intézmény. Mit várhat azonban a beregi magyarság a népfőiskolától? A tervezett beregi népfőiskola eredménye négy irányban fog mutatkozni. Az első eredmény, hogy a tanulói öntudatosabb magyarok lesznek. A tanítás célja: nemzeti tudatosítás, hogy értsük, miért vagyunk magyarok és mi a magyar emberre jellemző s kötelező. A másik eredmény, amit várunk: népfőiskolás fiatalságunk becsülni, ápolni tanulja a magyar műveltséget. A magyar szellem ügye a népfőiskola és ezért komoly tennivaló mindannyiunk előtt. Harmadik, hogy a falusi fiatal ember az eddiginél sokkal jobban szereti majd a földjét, amelyet örökölt, vagy amelyet szerezni fog, mert földje egy darab a Hazából, Magyarországunkból. A föld és a falu szeretete olyan eredmény, amely egymagában is sokatmondó. Mégis a legtöbbet érő eredményt hagyom utoljára: a népfőiskola az egyháznak nevel hű és hívő tagokat. Azért a beregi most induló népfőiskoláról elmondhatjuk, hogy a magyar nemzeti eszme s a keresztyén igazság erős tiszta alapján épül. Ezért kell, ezér jó s áldott ügy! — Te pedig, népem, hogyha önmagadat keresed és jobb jövődet, küldd bátran, bizalommal fiadat ebbe az iskolába. Tartós emlék, igaz haszon, építő alkalmaik ideje amit fiatalságunk éstájunk magyarsága a beregi népfőiskolában nyer. Kedvező kegyelmi ajándék részünkre, így lássuk és így fogadjuk. N. I. Kurmay Sándor és Fekésházy Sándor tűzifa nagykereskedők központi irodája Beregszász, Bankudvar 38. Telefon: iroda 215. Telefon: lakás 75. Újabb élelmiszerkolátozás 1941 január 1-től A kormány legújabb rendelete értelmében a magánháztartásokban és vendéglátó üzemekben január 1. és április 15. között a következő mennyiségű készletek tarthatók. 1. ) A búza őrleményeiből őstermelő háztartásokban személyenként 110 ikg, melyből, 0-ás liszt legfeljebb 10 kg. lehet, egyebütt 25 kg., melyből 0-ás liszt legfeljebb 5 kg. lehet. 2. ) Száraz főzelékekből (borsó, bab, stb.) őstermelő háztartásokban személyenként 6 kg. , egyebütt 2 kg. 3. ) Zsírneműekből őstermelőiknél személyenként 11 kg. egyebütt 3 kg. 4. ) Tengeriből csak annyit szabad tartani, amennyi 1941. november 1-ig az állatok takarmányozására feltétlenül szükséges. 1941. április 15-e után a fenti készleteknek legfeljebb fele tartható. Akiknek birtokában a fentieknél nagyobb készlet van, kötelesek felajánlani a Hangya szövetkezetnek, vagy a Községi Élelmiszerüzemnek, vagy ilyenek hiányában az elöljáróság által kijelölt kereskedőknek. Aki e rendelkezést megszegi, szigorú büntetésben részesül. A hatóság ellenőrzés céljából házkutatást is tarthat, sőt a feljelentőket díjazza is. A Városi Mali És Népművelési Bizottság kiszgylése A Beregszász Városi Iskolán kívüli Népművelési Bizottság január 10-én, pénteken d. u. fél 6 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében dr. Halmos László városi főjegyző elnöklésével. * •* A tárgysorozat első pontjaként Krokovay Károly városi tanácsos számolt be a Bizottság múlt évi működéséről. Kifejtette a népművelői munka fontosságát, majd ismertette a múlt évben rendezett előadásokat és ünepélyeket. Nagygyőr Sándor tanító ismertette ezután a folyó évi munkaprogramot. Eszerint a nemzeti és hasznos ismeretek terjesztésére különféle tanfolyamokat szerveznek. Az írni és olvasni nem tudó leventeköteles ifjak számára többrendbeli analfabéta-tanfolyamot és minden héten kedden és pénteken d. u. 6 órai kezdettel egyegy ismeretterjesztő előadást egyelőre a Vármegyeháza nagytermében, később az újjáalakított Levente-otthon Kossuth-termében. Dr. Kovách Béla, a Leventeegyesület kultúrreferense ismertette a leventék számára, tervbe vett közművelődési előadásokat és tanfolyamokat. A nagyszabású kultúrprogramokat a közgyűlés Pócs Sándor, dr. Bellyei László, Németh József és Jánosi Béla felszólalása után egyhangú lelkesedéssel jóváhagyta. A Bizottság folyó évi gondnokává Nagygyőr Sándor tanítót választották meg. A múlt évi gondnoknak, dr. Bellyei Lászlónak a közgyűlés munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Végül a közgyűlés elhatározta, hogy a gondnoki tiszteletdíjat, tekintettel a népművelési gondnok munkájának fontosságára, havi negyven pengőben állapítja meg. Reméljük, hogy a nagy lelkesedéssel és áldozatkészséggel összeállított népművelődési munkaprogramnak minél nagyobb részét végre is fogják hajtani!