Kárpáti Hiradó, 1927. december (4. évfolyam, 193-199. szám)
1927-12-06 / 193. szám
W3AB «WM» MITTELMAN és TÁRSA Párisi, bécsi, prágai női szerm kabát újdonságok nagy választékban. Női és férfi, hosszú és rövid bőr kabátok a szivárvány számtalan színében állandóan raktáron. •»*. -.»»«•*» írni i' ~ i '~T"irmTr' rr — -----rr- Mmmmmessm Mukacev» legrégibb és legelérékenyebb ruhakereskedő-cég Komensky (Sugár).u. 1. sz. a. üzletébe megérkeztek a legdivatosabb és legelegánsabb || férfi, női, backfis, fiú, valamint gyermekkész ruha, kabát, bunda, őszi és téli újdonságok. Okvetlen tekintse meg minden, rakányszervétel nélkül. H vánt „külföldi“ útlevelet, ez azonban természetesen csak igen ritka esetben sikerült. A külföldi útlevélhez ugyanis külföldi honosság, illetve illetőség kell, márpedig egyik magyarországi, romániai vagy lengyelországi község sem hajlandó olyan emberek illetőségét elismerni, akik már évtizedekkel ezelőtt végleg elköltöztek onnét. Az útlevelet beszerezni nem tudók tömegeit aztán az államrendőrség „kihágás“ címén megbüntette, sokakat pedig kiutasított, kiüldözött a nagy ismeretlenbe. Hogy milyen lélek nélkül jártak el a hatóságok ilyen alkalmakkor, azt egy adott esetben legújabban hozott legfelső közigazgatási bírósági ítélet bizonyítja a legékesebben. Egy D. József nevű, külföldi útlevél váltására felhívott szlovenszkói munkást ugyanis kihágásért 4 napi elzárásra ítélt az államrendőrség azért, mert a felhívásnak nem tudott eleget tenni. Az ítéletet 11. és III. fokon is helybenhagyták. A munkás erre panasszal fordult a legfelső közig,zatósághoz, mely törvénybe ütközőnek mondotta ki a közigazgatási hatóságok határozatait és mint ilyeneket megsemmisítette. Érdekes a legfelső közig bíróság ítéletének indokolásában az, hogy a külföldiek útlevélkényszeréről szóló kormányrendelet csak azokkal az idegenekkel szemben alkalmazható, akik útlevéllel kezükben lépik át a határt. Márpedig a panaszos nem lépte át a határt, mert 1908. óta tartózkodik itt és nem is volt szándékában a határt átlépni. Tehát nem tekinthető idegennek. Kívánatos volna, ha az illetékes hatóságok megszívlelnék ezt a döntést s megszüntetnék az ártatlan és békés foglalkozást űző emberek állampolgársági szekatúráját. Diplomaták és politikusok Genfben. GENF. Dec. 4. Bethlen István gróf után Apponyi albert gróf feleségével ma Genfbe érkezett. — Briand Chamberlainnel együtt érkezett meg vasárnap délben. A délután folyamán Briand Litvinov orosz megbízottal tárgyalt. Streseman is fogadta Litvinovot. Rothermere Amerikába érkezett. NEW YORK. Ma érkezett meg az Aquitania fedélzetén Rothermere lord Amerikába, ahol, mint ismeretes, több neves politikussal, köztük Borah szenátorral is, tárgyalni fog. A lord Amerikától nagy támogatást vár. Francia—olasz tárgyalások a Földközi tenger problémájáról. BERLIN, a Vorwärts jelenti Párisból: A francia kormány elhatározta, hogy az olasz kormánnyal tárgyalásokat indít kiterjedt eszmecsere létrehozására. Ennek az eszmecserének tárgya elsősorban a Földközi tenger problémája és a Tunisban, valamint Franciaországban való telepítés volna. Egy dijnok agyonlőtt mulató közben egy pincérlányt Az oroszvégi elemi iskolával szemben lévő „Rus“ kávéház szörnyű eset színhelye volt a hétfőre virradó éj folyamán. A mulató egyik szobájában Lavicka František 23 éves lehovói jegyzőségi dijnok szórakozott a 26 éves pincérlánnyal, Ribics Annával, akit a csehszlovák—osztrák határon fekvő Preclavából (Lundenburg) vetett ide rossz sorsa. Lavicka kötődni kezdett a lánynyal s közben elővette kis Browningpisztolyát, melynek závárzatát jobbjával átfogva, csövét a leány felé irányította. A pincérnőt idegesítette a „játék“ s rászólt gavallérjára: — Ne tartsa úgy azt a pisztolyt! Egyidejűleg átkapcsolta a leány a saját kezével gavallérjának a závárzaton nyugvó kezet, hogy más irányba terelje a fegyver csövét. Ebben a pillanatban nagy dörrenés ejtette rémületbe a jelenvoltakat. Ribics Anna élettelenül hanyatlott le. Jobb halántékából kis vérsugár szökött fel. Az érzékeny szerkezetű Browning ugyanis a gyenge nyomás alatt, melyet a szerencsétlen leány a fiatalembernek a pisztolyt átfogó kezére tett, elsült s ennek következtében állott be a borzalmas szerencsétlenség. Lavicek a szörnyű következmény hatása alatt önmaga ellen emelte a fegyvert, de ebben a pillanatban lépett be az ajtón Kiss Jenő főpincér, aki kicsavarta kezéből a pisztolyt s egyben felszólította, hogy kövesse őt a rendőrségre. Lavicek engedelmeskedett s együtt ment Kissel csaknem a Városházáig, ahol a megtört fiatalembert átvette egy szolgálatban lévő rendőr. A szerencsétlenül járt leányhoz tüstént elhívták dr. Marek rendőrorvost, ez azonban csak a beállott halált konstatálhatta. Lavicek a megejtett orvosi vizsgálat szerint a letartóztatáskor teljesen józan volt. Kihallgatás után a rendőrség átkísérte a járásbíróság fogházába. Ismét garázdálkodnak a csendőrruhás banditák Tud, jelenti: Azok a csendőrruhás rablók, akik nemrég Sztrabicsón s aztán Ungvár közelében követtek el rablótámadást, az elmúlt héten Nagylucska közelében fosztottak ki egy sztrabicsói mészárost. A mészárosnál 1700 kcs. volt. A halálra rémült ember Nagylucskán előbb a bírónak, azután a csendőrségnek tett jelentést, amely a nyomozást megindította. Ajánlatos lenne, ha a nyomozást a veszedelmes rablók ellen a legnagyobb apparátussal folytatnák le, mivel tűrhetetlen, hogy csendőrruhába öltözött haramiák is veszélyeztetik a polgárság életét és vagyonát. A „nőgyülölő angol bíró mulatságos megállapításai a nőkről és a prémekről LONDON. A londoni lapok sokat foglalkoznak azzal a derűs törvényszéki tárgyalással, amelynek hőse Mac Cardie, a „nőgyülölő“ angol bíró volt. A bíró elé került vádlottként egy londoni szűcs, aki ellen az volt a vád, hogy egy szőrmebundát orosz prém helyett kanadaiból állított ki. A tárgyaláson a bíróság előtt szokatlanul derűs párbeszéd hangzott el a nőkről és a bundákról , a biró és a szakértőként kihallgatott Nicholas londoni szőrmekereskedő között. Biró: Szeretném tudni, hogyan vásárolnak hölgyek bundákat. Azt hiszem, náluk az a fődolog, hogyan vehetnek drágábbat. — Nem mindig. Biró. De igen gyakran. Azt hiszem, egy hölgy a legcsodásabb bundát is visszautasítja, ha drágábbat talál, még ha a drága bunda nem is olyan szép. Na és aztán a hölgyek akármit felvesznek, ami divatos. Most az a divat, hogy nem vesznek fel semmit. (Derültség.) — Kérem szépen, azért meg kell engedni, hogy a hölgyek a művészi stílt keresik... Biró: Ne is tárgyalja ezt a kérdést tovább, mert látom, hogy Ön házas ember. (Derültség.) — Sőt a feleségem is itt van a teremben. (Derültség.) Biró: Nem a kanadai „nerc“ a legdrágább prém ? — A csincsilla drágább. Három évvel ezelőtt meghalt egy színésznő, aki tizenkétezer font értékű csincsilla bundát hagyott hátra és végrendeletében kikötötte, hogy bundájával együtt temessék el. De úgy tudom, nem teljesítették a kívánságát... Biró: Ön könyvet írt a bundákról. Mit gondol, ki volt az első szűcs? Szakértő: Ádám. (Derültség.) A biró többször visszatért kedvenc témájára és erőnek erejével arról kérdezősködött, hogy a hölgyek miért akarják mindig a legdrágábbat venni? Biró: Az ön szőrmékről írott könyvében látok egy citátumot amely egy kiváló angol írótól származik. Azt hiszem, itt fején aláljuk a szöget. Ez a rész így hangzik: „Nő. Kérem a bundámat. Férfi (Miközben felsegíti a bundát): Csodálatos ebben a bundában. Meghalok magáért... Nő: Eláruljak egy titkot ? , Férfi: Ne árulja el. Minden nőnek ezt mondom.“ Biró: A mai nők, úgy látom, kétféleképen hódítanak. Vagy semmit sem hagynak magukon, vagy pedig állig prémbe bújnak, hogy „meghaljanak“ értük... Az őszi és téli szövet, selyem, bársony újdonságok megérkeztek Hermanovics Jepo és Tsacéghw Angol és a legfinomabb belföldi gyártású férfiszövetek. Női kabát, bársony és selyem különlegességek óriási választékban mérsékelt áron. 4—10 Kreislerék minden ügyvédet megvesztegethetőnek tartanak A munkácsi községi választások agitációs mozgalmában vasárnap nagy élénkülés állott be. A kommunisták és Engelék röpcédulákat osztogattak s az őslakos párt nagygyűlése után, du 2 órai kezdettel az Engel-csoport gyűlést tartott, amelyen Engel Lipót keresk. tanácsos listavezető fejtette ki programját, amelyben a kereskedők és iparosok érdekeinek önzetlen védelmét ígérte. Maxon Milán, kassai iparkamarai elnök szlovák, majd magyar nyelvű beszédében hangoztatta a kereskedők lojalitását s a külön iparos és keresk. párt megalakításának szükségességét. Szerinte a keresk. és iparosoknak osztályalapon kell szervezkedniük nemzetiségre való tekintet nélkül. (Hogy úgy járjanak az adókkal, illetőségi tortúrákkal sújtott őslakó kereskedők és iparosok, mint a cseh agrárpártba szédített őslakó földművesek!) Kreisler politikai pálfordulását azzal igyekezett magyarázni, hogy az ellenzéki pártok nem dolgoznak az iparosokért(!!!), s hogy naivitás az, hogy a világ szeme rajtunk van (?!!) Az iparosság csak lojális (értsd kormány) politikát folytathat. Az iparosoknak külön pártban kell menniök azért is, mert az ügyvédek nem önzetlenek és mind megvesztegethetők. 20.000 ekért minden ügyvéd felrúgja a város érdekeit. A csszl. nemz. szocialisták gyűlésén Spatny képviselő tartott kétórás beszédet. Követelte a szavazati jogot a katonák és csendőrök részére. Pejse alpolgármester pártja tevékenységét ismertette. Közben a villanypanama egészen az őslakó tisztviselőkre tolta (és a kormányzósság s a jóváhagyás? A szerk.) s kijelentette, hogy ez egy égetően fontos ügy, amit még nem sikerült likvidálni. Örömét fejezti afelett, hogy a Keresk. Akadémia tsztán magyar jellegét sikerült elvenni. a Vatikán kölcsönről tárgyal LONDON. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója közli, hogy a Vatikán kölcsöntárgyalásokat indított egy amerikai bankcsoporttal. A Szalonomat Sugár u. 25 szám alól Nagyhegy utca 31 sz. alá helyeztem át. Eidelbochné. Egy igazán nagyvárosiasan BRAU IN^-Plál MunkáCS a legelőkelőbb divatszalonban csináltatja, elegáns nő ruháit csakis (Ezelőtt Nagyné és Braun.) »»̇«•̇•••