Kárpáti Hiradó, 1927. december (4. évfolyam, 193-199. szám)

1927-12-06 / 193. szám

W3AB «WM» MITTELMAN és TÁRSA Párisi, bécsi, prágai női szerm kabát újdonságok nagy választékban. Női és férfi, hosszú és rövid bőr kabátok a szivárvány számtalan színében állandóan raktáron. •»*. -.»»«•*» írni i' ~ i '~T"irmTr' rr — -----rr- Mmmmmessm Mukacev» legrégibb és legelérékenyebb ruhakeres­­kedő-cég Komensky (Sugár).u. 1. sz. a. üzle­tébe megérkeztek a legdivatosabb és legelegánsabb || férfi, női, backfis, fiú, valamint gyermek­kész ruha,­­ kabát, bunda, őszi és téli újdonságok. Okvetlen tekintse meg minden, ra­kányszervétel nélkül. H vánt „külföldi“ útlevelet, ez azonban­­ természetesen csak igen ritka esetben­ sikerült. A külföldi útlevélhez ugyanis­­ külföldi honosság, illetve illetőség kell, már­­pedig egyik magyarországi, ro­mániai vagy lengyelországi község sem hajlandó olyan emberek illetősé­gét elismerni, akik már évtizedekkel ezelőtt végleg elköltöztek onnét. Az útlevelet beszerezni nem tudók töme­geit aztán az államrendőrség „kihágás“ címén megbüntette, sokakat pedig ki­utasított, kiüldözött a nagy ismeret­lenbe. Hogy milyen lélek nélkül jártak el a hatóságok ilyen alkalmakkor, azt egy adott esetben legújabban hozott legfelső közigazgatási bírósági ítélet bizonyítja a legékesebben. Egy D. Jó­zsef nevű, külföldi útlevél váltására felhívott szlovenszkói munkást ugyanis kihágásért 4 napi elzárásra ítélt az államrendőrség azért, mert a felhívás­nak nem tudott eleget tenni. Az íté­letet 11. és III. fokon is helybenhagy­ták. A munkás erre panasszal fordult a legfelső közig,­zatósághoz, mely törvénybe ütközőnek mondotta ki a közigazgatási hatóságok határozatait és mint ilyeneket megsemmisítette. Érdekes a legfelső közig bíróság íté­letének indokolásában az, hogy a kül­földiek útlevélkényszeréről szóló kor­mányrendelet csak azokkal az idege­nekkel szemben alkalmazható, akik útlevéllel kezükben lépik át a határt. Már­pedig a panaszos nem lépte át­ a határt, mert 1908. óta tartózkodik itt és nem is volt szándékában a ha­tárt átlépni. Tehát nem tekinthető ide­gennek. Kívánatos volna, ha az illetékes hatóságok megszívlelnék ezt a dön­tést s megszüntetnék az ártatlan és békés foglalkozást űző emberek állam­­polgársági szekatúráját. Diplomaták és politikusok Genfben. GENF. Dec. 4. Bethlen István gróf után Apponyi albert gróf feleségével ma Genfbe érkezett. — Briand Cham­berlainnel együtt érkezett meg vasár­nap délben. A délután folyamán Briand Litvinov orosz megbízottal tárgyalt. Streseman is fogadta Litvinovot. Rothermere Amerikába érkezett. NEW YORK. Ma érkezett meg az Aqui­­tania fedélzetén Rothermere lord Ame­rikába, ahol, mint ismeretes, több ne­ves politikussal, köztük Borah szená­torral is, tárgyalni fog. A lord Ame­rikától nagy támogatást vár. Francia—olasz tárgyalások a Földközi tenger problémá­járól. BERLIN, a Vorwärts jelenti Páris­­ból: A francia kormány elhatározta, hogy az olasz kormánnyal tárgyalá­sokat indít kiterjedt eszmecsere létre­hozására. Ennek az eszmecserének tár­gya elsősorban a Földközi tenger problémája és a Tunisban, valamint Franciaországban való telepítés volna. Egy dijnok agyonlőtt mulat­­ó közben egy pincérlányt Az oroszvégi elemi iskolával szem­­­ben lévő „Rus“ kávéház szörnyű eset színhelye volt a hétfőre virradó éj fo­lyamán. A mulató egyik szobájában Lavicka František 23 éves lehovói jegyzőségi dijnok szórakozott a 26 éves pincér­lánnyal, Ribics Annával, akit a cseh­szlovák—osztrák határon fekvő Prec­­lavából (Lundenburg) vetett ide rossz sorsa. Lavicka kötődni kezdett a lány­nyal s közben elővette kis Browning­pisztolyát, melynek závárzatát jobb­jával átfogva, csövét a leány felé irá­nyította. A pincérnőt idegesítette a „játék“ s rászólt gavallérjára: — Ne tartsa úgy azt a pisztolyt! Egyidejűleg átkapcsolta a leány a saját kezével gavallérjának a závárza­ton nyugvó kezet, hogy más irányba terelje a fegyver csövét. Ebben a pil­lanatban nagy dörrenés ejtette rémü­letbe a jelenvoltakat. Ribics Anna élettelenül hanyatlott le. Jobb halán­tékából kis vérsugár szökött fel. Az érzékeny szerkezetű Browning ugyanis a gyenge nyomás alatt, melyet a szerencsétlen leány a fiatalembernek a pisztolyt átfogó kezére tett, elsült s ennek következtében állott be a borzalmas szerencsétlenség. Lavicek a szörnyű következmény hatása alatt ön­maga ellen emelte a fegyvert, de eb­ben a pillanatban lépett be az ajtón Kiss Jenő főpincér, aki kicsavarta ke­zéből a pisztolyt s egyben felszólítot­ta, hogy kövesse őt a rendőrségre. Lavicek engedelmeskedett s együtt ment Kissel csaknem a Városházáig, ahol a megtört fiatalembert átvette egy szolgálatban lévő rendőr. A szerencsétlenül járt leányhoz tüs­tént elhívták dr. Marek rendőrorvost, ez azonban csak a beállott halált kon­statálhatta. Lavicek a megejtett orvosi vizsgálat szerint a letartóztatáskor tel­jesen józan volt. Kihallgatás után a rendőrség átkísérte a járásbíróság fog­házába. Ismét garázdálkodnak a csendőrruhás banditák Tud, jelenti: Azok a csendőrru­hás rablók, akik nemrég Sztrabi­­csón s aztán Ungvár közelében követtek el rablótámadást, az el­múlt héten Nagylucska közelében fosztottak ki egy sztrabicsói mé­szárost. A mészárosnál 1700 kcs. volt. A halálra rémült ember Nagy­lucskán előbb a bírónak, azután a csendőrségnek tett jelentést, amely a nyomozást megindította. Aján­latos lenne, ha a nyomozást a ve­szedelmes rablók ellen a legna­gyobb apparátussal folytatnák le, mivel tűrhetetlen, hogy csendőrru­hába öltözött haramiák is veszé­lyeztetik a polgárság életét és vagyonát. A „nőgyülölő angol bíró mulatságos megállapításai a nőkről és a prémekről LONDON. A londoni lapok sokat foglalkoznak azzal a derűs törvény­­széki tárgyalással, amelynek hőse Mac Cardie, a „nőgyülölő“ angol bíró volt. A bíró elé került vádlottként egy londoni szűcs, aki ellen az volt a vád, hogy egy szőrmebundát orosz prém helyett kanadaiból állított ki. A tárgyaláson a bíróság előtt szokatla­nul derűs párbeszéd hangzott el a nőkről és a bundákról , a biró és a szakértőként kihallgatott Nicholas londoni szőrmekereskedő között. Biró: Szeretném tudni, hogyan vá­sárolnak hölgyek bundákat. Azt hi­szem, náluk az a fődolog, hogyan vehetnek drágábbat. — Nem mindig. Biró. De igen gyakran. Azt hiszem, egy hölgy a legcsodásabb bundát is visszautasítja, ha drágábbat talál, még ha a drága bunda nem is olyan szép. Na és aztán a hölgyek akármit fel­vesznek, ami divatos. Most az a divat, hogy nem vesznek fel semmit. (Derültség.) — Kérem szépen, azért meg kell engedni, hogy a hölgyek a művészi stílt keresik... Biró: Ne is tárgyalja ezt a­ kérdést tovább, mert látom, hogy Ön házas ember. (Derültség.) — Sőt a feleségem is itt van a te­remben. (Derültség.) Biró: Nem a kanadai „nerc“ a leg­drágább prém ? — A csincsilla drágább. Három év­vel ezelőtt meghalt egy színésznő, aki tizenkétezer font értékű csincsilla bundát hagyott hátra és végrendele­tében kikötötte, hogy bundájával együtt temessék el. De úgy tudom, nem teljesítették a kívánságát... Biró: Ön könyvet írt a bundákról. Mit gondol, ki volt az első szűcs? Szakértő: Ádám. (Derültség.) A biró többször visszatért kedvenc témájára és erőnek erejével arról kér­dezősködött, hogy a hölgyek miért akarják mindig a legdrágábbat venni? Biró: Az ön szőrmékről írott köny­vében látok egy citátumot amely egy kiváló angol írótól származik. Azt hiszem, itt fején aláljuk a szö­get. Ez a rész így hangzik: „Nő. Kérem a bundámat. Férfi (Miközben felsegíti a bundát): Csodálatos ebben a bundában. Meg­halok magáért... Nő: Eláruljak egy titkot ? , Férfi: Ne árulja el. Minden nőnek ezt mondom.“ Biró: A mai nők, úgy látom, kétféle­képen hódítanak. Vagy semmit sem hagynak magukon, vagy pedig állig prémbe bújnak, hogy „meghaljanak“ értük... Az őszi és téli szövet, selyem, bársony újdonságok megérkeztek Hermanovics Jepo és Tsa­céghw Angol és a legfinomabb belföldi gyár­tású férfiszövetek. Női kabát, bársony és selyem különlegességek óriási vá­lasztékban mérsékelt áron. 4—10 Kreislerék minden ügyvédet megvesztegethetőnek tartanak A munkácsi községi választások agitációs mozgalmában vasárnap nagy élénkülés állott be. A kommunisták és Engelék röpcédulákat osztogattak s az őslakos párt nagy­gyűlése után, d­­u 2 órai kezdettel az Engel-cso­­port gyűlést tartott, amelyen Engel Lipót keresk. tanácsos lista­vezető fejtette ki programját, amelyben a kereskedők és iparosok érdekeinek önzetlen védelmét ígérte. Maxon Mi­lán, kassai iparkamarai elnök szlovák, majd magyar nyelvű beszédében han­goztatta a kereskedők lojalitását s a külön iparos és keresk. párt megala­kításának szükségességét. Szerinte a keresk. és iparosoknak osztályalapon kell szervezkedniük nemzetiségre való tekintet nélkül. (Hogy úgy járjanak az adókkal, illetőségi tortú­rákkal sújtott őslakó kereskedők és iparosok, mint a cseh agrárpártba szédített őslakó földművesek!) Kreisler politikai pálfordulását azzal igyekezett magyarázni, hogy az ellen­zéki pártok nem dolgoznak az iparo­sokért(!!!), s hogy naivitás az, hogy a világ szeme rajtunk van (?!!) Az ipa­rosság csak lojális (értsd kormány) politikát folytathat. Az iparosoknak külön pártban kell menniök azért is, mert az ügyvédek nem önzetlenek és mind megvesztegethetők. 20.000 ek­ért minden ügyvéd felrúgja a város érdekeit. A csszl. nemz. szocialisták gyűlésén Spatny képviselő tartott kétórás beszé­det. Követelte a szavazati jogot a kato­nák és csendőrök részére. Pejse alpol­gármester pártja tevékenységét ismer­tette. Közben a villanypanama egészen az őslakó tisztviselőkre tolta (és a kor­­mányzósság s a jóváhagyás? A szerk.) s kijelentette, hogy ez egy égetően fon­tos ügy, amit még nem sikerült lik­vidálni. Örömét fejezti afelett, hogy a Keresk. Akadémia t­sztán magyar jellegét sikerült elvenni. a Vatikán kölcsönről tárgyal LONDON. A Daily Telegraph dip­lomáciai tudósítója közli, hogy a Va­tikán kölcsöntárgyalásokat indított egy amerikai bankcsoporttal. A Szalonomat Sugár u. 25 szám alól Nagyhegy utca 31 sz. alá he­lyeztem át. Eidelb­ochné. Egy igazán nagyvárosiasan BRAU IN^-Plál MunkáCS a legelőkelőbb divatszalonban csináltatja, elegáns nő ruháit csakis (Ezelőtt Nagyné és Braun.) »»̇«•̇•••

Next