Kárpáti Hiradó, 1941. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1941-12-02 / 273. szám

2 _KARPATI HÍRADÓ___ Kedd, 1941 XII/2 Reményi-Schneller pénzügyminiszter Berlinben Berlinből jelentik (MTI): Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter Schwerin von Krosigk német birodalmi pénzügyminiszter meg­hívására hétfőn délben a birodalmi fővárosba érkezett, hogy visszanoz­­za a birodalmi pénzügyminiszternek ez év tavaszán Magyarországon tett látogatását. A magyar pénzügyminiszter fogadására a magyar és német zászlókkal földíszített Friedrich-pályaudvaron megjelent von Krosigk birodalmi pénzügyminiszter és Sztójay Döme berlini magyar követen kívül Reihardt államtitkár, Kuther államtitkár és Clodius követ. Menekültek Törökországban Isztanbulból jelentik: Szinov ana­­tólia kikötőbe egymásután futnak be kisebb-nagyobb szovjetorosz vízijár­művek megrakva menekültekkel, fő­ként szebasztopoli és más krími ki­kötőkből érkező nőkkel és gyerme­kekkel. A török kormány kénytelen a menekültek segítségére sietni, mert nagyon szánalmas állapotban érkeznek török területre. VICHY ELÉGTÉTELLEL FOGADTA RIBBENTROP BESZÉDÉT Vichyből jelentik: Vichyi körök Ribbentrop birodalmi külügymi­niszter beszédével foglalkozva megjegyzik, hogy a német diplomácia feje nem mulasztotta el megemlíteni Fran­ciaországot ama népek között, amelyek a kommunistaellenes harcban résztvesznek. Illetékes körök szerint a birodalmi külügyminiszternek Franciaország irányában megütött barátságos hangja elősegíti a francia—német eszme­cserék folytatását megnyugodott légkörben. A kommunistaellenes mozgalom egyike azoknak az alapoknak, ame­lyen a francia nemzeti forradalom felépítheti az első szilárd kapcsolatot a földrész más nemzeti forradalmi mozgalmaival. A fölhatalmazási javaslat vitája a képviselőházban Kárpátaljai kérdések Bródy András és Holtky Károly fölszólalásában Budapestről jelentik (MTI). A képviselőház hétfőn délelőtt folytat­ta a fölhatalmazási törvényjavaslat vitáját. Peyer Károly munkabérkérdések­­kel foglalkozott. Bródy András először az előtte szólott szónokok beszédével foglal­kozott, majd pedig rátért arra, hogy a »magyaroroszok« — akik sorsukat a magyar nemzet sorsával szívvel­­lélekkel összefonták — a szentistvá­­ni állameszme által formált magyar állam keretein belül állanak és akar­nak maradni is. — A magyar sors és magyar jövő útja világos — mondotta a további­akban, majd pedig a magyar és a magyar nemzet fogalmát fejtegette és így folytatta szavait: — A magyar nemzet célját egy­­szers mindenkorra tudjuk és elismer­jük. Ez az életcél nem lehet más, mint az, hogy a magyar nemzet fej­lődjék,­­ erősödjék és örökké éljen. Meg kell szüntetni a magyar és a nemzetiségek közötti különbséget te­vő kettősséget, mert ebből a múltban a magyarságnak nagyon sok kára volt. Ezután Bródy András a magyar élettérről beszélt. Ezt úgy írta kö­rül, hogy mivel a Dunamedencében a magyaron kívül más nemzetiségek, népi csoportok is laknak, természe­tes, hogy a magyar nemzetnek ezen a területen, élettéren belül vállalnia­­ kell nemcsak a maga életcélját, de­­ ezeknek a népeknek és népi csopor­toknak életcélját is meg kell védenie. Általános szociális kérdésekkel fog­lalkozott, majd hangoztatta, hogy mivel a háború elhúzódott és az életszínvonal tovább csökken, ki­­vigyázni kell, hogy a legalacsonyabb néprétegek életszínvonala ne romol­ják tovább. Általában a gazdasági erőknek szélesebb és átfogóbb meg­szervezésére van szükség. A nemzeti jövedelem megoszlása nem egészsé­ges. Végül Kárpátaljának az új euró­pai rendbe való beillesztéséről be­szélt. A javaslatot elfogadta. S­z­ő­­l­ő­s­y Béla után Hortky Károly megállapította, hogy a ruszin nép most sokkal kedvezőbb helyzet­ben él, mint valaha, sőt ha összeha­sonlítjuk az anyaország helyzetével, a munkásosztályok Kárpátalján sok­kal többet keresnek. Magyarországon a nemzetiségek kezelésében mindig nagy méltányosság volt tapasztalha­tó és ez érvényesül most is Kárpát­alja területén. M­e­s­k­ó Zoltán megelégedését fe­jezte ki, hogy vitéz Imrédy Béla tisz­tázta származását, de helyesnek tar­taná, ha az idevonatkozó okmányo­kat mielőbb nyilvánosságra hozná. Ezután az elnök az ülést tíz perc­re felfüggesztette. Szünet után az idő előrehaladottságára tekintettel az elnök a vitát félbeszakította s a legközelebbi ülést a Ház kedden 10 órakor tartja és folytatja a felhatal­­­­mazási javaslat tárgyalását. A hétfői­­ ülés 17.45 órakor ért véget. Finnország visszacsatolta a moszkvai békében átengedett területet Helsinkiből jelentik. Ranger­ mi­niszterelnök négy törvényjavaslatot ter­jesztett az országgyűlés elé. Az első javaslat a következő: A kormány javasolja, hogy az or­szággyűlés adja hozzájárulását ah­hoz, hogy azt a területet, amelyet Finnország az 1940 március 12-iki moszkvai békében átengedett a Szovjet­ Uniónak, egyesítsék ismét az anyaországgal Nyilvánítsák semmisnek azokat a köte­lezettségeket, amelyeket Finnország ugyanebben a békeszerződésben vállalt magára, Hanko és a körülötte lévő vi­dékek tekintetében. A második törvényjavaslat a Finn-,­országgal újra egyesített területek bi­zonyos lakóinak állampolgársági rende­zéséről szól. A harmadik tervezett a Finnország­gal újból egyesített területek további katonai közigazgatásáról intézkedik. A negyedik javaslat a terü­let magánjogviszonyainak helyreállítá­sára vonatkozik. A pártok képviselői kivétel nélkül el­fogadták a javaslatokat. A máramarosi havasok alján diadalmasan áll a huszti leventeotthon A magyar—ruszin testvéri összefogás és együttműködés teremtette meg a nagyszerű leventeotthont . A Huszti Levente­ Egyesület alakulása és otthonavatási ünnepe Az összeomlási utam a nemzet­ új­jáéledésén­ek őrkatonája a levente lett. Alig három éve annak, ho­g­y a magyar levente belépett a márarma­­rosi havasok alá, Husztra is. Nehéz volt a blaj, de lelkes a vezetőség és hogy mennyire tevékeny, azt Huszt korona város vasárnapi le­­venteotthonainak fölavatása mutatta meg. Mielőtt ez megtörtént volna, megalakult a Huszti Levente-Egye­sület. A megalakulás A haszellnök, d­r. Dudinszky Béla alispán meleg szavakkal kö­szöntötte a nagyszámban megjelent közönséget. Biró József főjegyző ismertette a levente-egyesület cél­ját, alapszabályát, szervezetét. Az elnök felkérésére az egyesületet a jelenletvők mega­lakultnak mondot­ták ki. Ezután sor került a tiszti­kar megválasztására. Örökös dísz­eln­ök lett: Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármestere, d­íszelnökök: dr. Dudinszky Béla alispán, dr. Szalámin Elek törvényszéki el­nök, dir. Szent-Gály-Fatur Aurél ügyészségi elnök, dir. Kös­se­y Pál árvaszéki elnök, vitéz Sebestyén Béla ny. vezérőr­nagy, dir. Budai István vármegyei ügyész, dr. Ondrejovits László főszolgabíró. Elnök: dr. Tó­t­h Ernő szolgabíró, titkár: Csajkovics Károly tanító, jegyző: d­r. B­á­l­i­n­t Imre OTI-segédfogalmazó, k­énztá­­ros: Berehánics János tanító, gazda: Loós Károly OTI-biszt. fő­tiszt. A női szakosztály vezetője: Soltész Ilona gimn. tanár. Az avatási ünnep Vasárnap ment végbe a leventék kultúrtermének fölavatása. Hosszú hónapok óta várt erre az ünnepségre Huszt közönsége. Szegény és gaz­dag egyaránt elvitte a maga fillérét vagy pengőjét, úgy épült föl a­ ha­talmas kultúrház. A hivatalnok ur­nát tartott a fiókjában és amikor a féllel elintézte hivatalos teendőjét, betartotta az urnát, meg a tégla­­jegyet: tudta, érezte mindenki, hogy mi a kötelessége. Az iparosok in­gyenmunkát vállaltak, a fuvarosok sem kértek ellenszolgáltatást, az egyik kereskedő a másik után ajánl­kozott képessége szerint az anyag­­szolgáltatásra. A nagyközség együttműködésének sikerében ve­tett hit csodát művelt Huszton, a több mint 600 személyes kultúr­terem és 12 főállású főcsarnok el­készült és hatalmas m­érleteivel s fölépülésének történetével nemcsak Huszt, de egész Kárpátalja büszke­sége lehet. A vasárnapi fölavatás szónokai csak egy-egy gyöngyszemet csil­logtattak meg abból az értékből, amelyet az új kultúrház jelent; az igazi hatást annak a­ sok leventének lelki épülésében, a napi élet robotja közt fajáért csöndben kifejtett mun­kája fogja majd megmutatni. Lelké­nek pi­hesedő vágyaihoz abban a kultúrházbam kap szárnyat és utat is fölemelkedni a boldogulás felé. Az ünnepség közönségét díszkapu fogadta és egészen a terem kapujáig a levente-díszszakasz állt őrt. Az ünnepséget Takács Gyula igaz­gató-tanító vezényletével a Tanítók Da­legylete kezdte meg a Hiszek­eggyel. Utána Ákos István kassai­­ tábori esperes, majd Széchényi Istvá­né református lelkész beszéltek és áldották meg az otthont. Dr. Dudlimszky Béla alispán be­jelentette, hogy Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzói biztosa be­tegsége miatt nem jöhetett el az ün­nepségre és őt bízta meg azzal, hogy meleg szeretteiét tolmácsolja és üdvözletét adja át Huszt város magyar és ruszin hazafias közönsé­gének. Rámutatott az alispán beszé­dében a közönség nagy áldozat­­készségére. A koronaváros meg­értette az idők szavát, hogy a le­ventékben nő naggyá a nemzet és válik valóra a sok vágy, amit ifjaink jövőjébe vetünk. A húszéves cseh megszállás alatt a csehek is építet­tek hatalmas és pazar palotákat, azonban ezek a paloták tudáspénz­­zel vásárolt téglából épültek, ezért nem is volt maradandó jövőjük és nem szolgálhatták azt a célt, ami­ért épültek. Miután megköszönte a m­aigy mű­viért R­e­g­r­o­v­i­c­h János százados­inak és Árapataky József al­ezredesnek, a nagylelkű közönség­nek, munkásoknak s ünneplésén át­adta a kultúrtermet d­r. Tóth Ernő szolgabírónak, végül a leventékhez szólt: — M­agyar és Ruszin Leventék! Legyen ez a leventeotthon a ti má­sodik otthontok, istápoljátok benne a magyar lángoló hazaszeretetet, az ezeréves magyar-ruszin sorsközös- BERCSENYI-MOZI, ÜNGVÁR !­­;r­eddendx,n/2.,, I RÁDIÓ-MOZI, ÜNGVÁR Hollywood az álmok, vágyak, a fény, a karrierek városa! Hollywoodba vágyik Newyork- az elmúlt évad legnagyobb színes filmcsodája a HÓFEHÉRKE óta!­tól San­ Franciscóig és Pekingtól Párisig minden leány, aki a siker káprázatában, transpa­­m m m rensek fényében szeretne ragyogni. Az ő életüknek, vágyaiknak, szárnytöréseiknek regénye a /K JfK A A I #\ « m * | á _ v v g ap y q |ji 9 A4 U A4 U A4 cJ A4 ® ** ** Szereplői: Dorothy, Óz, a varázsló; Tank, a madárijesztő; Mikola, a bádog favágó; Zeke, Szerelmes, gyorsan pergő amerikai vígjáték.— A főszerepben a szépséges Linda Darnell, a gyáva oroszlán. Műsoron kedden, 2-án fél 5, háromnegyed 7, háromnegyed 9 órakor. „ ........... . . . . . ... „ Következő műsor: Enyhítő körülmény. (Francia vígjáték.) Szerdán, csütörtökön: f1 kegyelmes úr rokona. (Magyar fvm.)

Next