Kárpáti Hiradó, 1942. április (19. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

FELELŐS SZERKESZTŐ: BÁRTFAI LÁSZLÓ BOBBMMB­R POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: DR. SIMON MENYHÉRT A mezőgazdasági munkások beteg­biztosítása Az ország szociális nyugalma szempontjából igen nagy jelentő­sége van annak, hogy milyen mér­tékben sikerül a társadalmi bizto­sítás kérdéseit megoldani. Ezért a szociális állam arra törekszik, hogy minden szociális előnyben és ked­vezményben minél nagyobb töme­geket tudjon részesíteni. Korunk szociális vívmányai közé tartozik a társadalombiztosítás kérdése is, ahol szintén észrevehető ez a hatá­rozott törekvés, hogy minél na­gyobb tömegek részesüljenek a szociális biztosítás előnyeiben. Bár agrárország voltunk, az elmúlt idő­ben mégis csak az ipari munkásság betegbiztosításának kérdését sike-­ rült megoldani. A világháború előtt, noha jelentős szociális mozgolódás volt észlelhető a mezőgazdasági munkásság körében, az általános politikai tendencia nem kedvezett az ilyen kérdések megoldásának. A trianoni korszakban viszont a me­zőgazdaság helyzete olyan kedve­zőtlen volt, hogy nem igen lehetett volna a nagy gondokkal küzdő me­zőgazdasági termelőkre újabb ter­heket hárítani azzal, hogyha el­rendelik a mezőgazdasági munkás­ság kötelező biztosítását. Viszont az országgyarapodás után ez a kérdés rendkívül akuttá vált. Részint azért, mert az ilyen törekvés beleilleszke­dik a kormányzat népvédő és szo­ciális munkásságába, részint pedig azért, mert a fölszabadult kárpát­aljai és felvidéki területeken már a megszállás alatt bevezették kötele­­zőleg a mezőgazdasági munkásság betegbiztosítását. Ez a rendelkezés természetszerűleg továbbra is ér­vényben maradt. Amint a tapasztalat és a szakem­berek ilyen irányú kutatásai egy­öntetűig megállapították, a fel­vidéki és kárpátaljai mezőgazda­ságra egyáltalán nem hatott visz­­szafejlesztőleg a szociális biztosí­tások rendszerének ilyetén kiter­jesztése és az ezzel jelentkező ter­heket az általában szociális szel­lemmel áthatott munkaadók zokszó nélkül is viselték. A betegbiztosí­tásnak ez a kiterjesztése jótékony hatással volt a mezőgazdasági mun­kásság magatartására is, mert meg­levő szociális igényeinek honorá­lását látta abban, hogy a betegbiz­tosítások eddigi rendszere továbbra is­ állandósult a fölszabadulás után. Nyilvánvaló azonban, hogy tartó­san az ország egyes területei kö­zött ilyen tekintetben sem lehet jogi megkülönböztetéseket tenni és nem lehet kettős társadalombizto­sítási rendszert hatályban tartani. Arra azonban lelkiismeretes meg­fontolás után senki sem gondolhat, hogy egy kiterjedtebb biztosítási rendszert kelljen megszüntetni, a feladat tehát csakis az lehet, hogy a mezőgazdasági munkásság beteg­­biztosítását a felvidéki és kárpát­aljai mintára az egész országban ki kell terjeszteni. Ez a rendszer a szakemberek megállapítása szerint kitűnően bevált és a jelenlegi kö­rülmények között nem lehet semmi akadálya annak, hogy a mezőgaz­dasági munkásbiztosítási rendsze­rünket az egész országban egysé­gesítsük. A jelenlegi helyzetben minden szociális és jogi érv amel­lett szól, hogy ezt a munkásbizto­ INDIÁBAN KUDARC VÁR ANGLIÁRA Elfogadhatatlanok a brit Javaslatok, nincs kilátás a megegyezésre London elsősorban a japánellenes Nehru mesterkedéseire számít Indiát be akarják rántani egy reménytelen háborúba Cripps küldetése rövidesen végetér . Stockholmból jelentik (DNB): Az Associated Press Újdelhiből szárma­zó jelentése szerint a hindu nemzeti pártok harmadik legnagyobb pártja köréből eredő megállapítások szerint az Anglia által Indiának tett javas­latok elfogadhatatlanok. (MTI) Amszterdamból jelentik (DNB): A brit hírszolgálat jelentése szerint a közeli órákra várják az indiai nem­zeti kongresszus és a muzulmán liga végleges döntését az angol javasla­tok ügyében. Általában úgy véleked­nek, hogy megegyezésre kevés a ki­látás. (MTI) Rómából jelentik (Stefani-iroda). Ankarai tudósítások alapján úgy lát­­szik, hogy az angolok a Cripps­­féle tervezet elfogadása tárgyában elsősorban Nehrura számítanak, akit sokan indiai Crippsnek nevez­nek. Nehru elismeri Gandhit, de ő ellensége a paraszti életnek és In­dia iparosítását tűzte ki céljául. Nehru ellensége a kasztoknak is, amelyeket Gandhi fenntartani kíván. Nehru japánellenes érzelmeit nem is titkolja és már 1939-ben hangsúlyoz­ta, hogy Indiának állást kell foglalnia C­sangkajsek Kínája mellett. (MTI) Sanghajból jelentik (DNB). Az egyik amerikai hírszolgálati iroda újdelhii jelentése szerint az indiai kongresszusi párt végrehajtó bizott­ságában a tagok többsége Cripps javaslatainak visszautasítása mellett foglalt állást. Minthogy pedig Cripps nyilatkozata szerint nem lehet módo­sítani a javaslatokat, a kongresszusi párt egyes köreinek nézete szerint Cripps küldetése hamarosan véget ér, ha az angol kormány nem egyezik bele, hogy tárgyalások útján módo­síthassák a javaslatokat. (MTI) Stockholmból jelentik (DNR). Az angol hírszolgálat jelentése szerint a kongresszusi párt vezető személyisé­gei nem fogadják el feltétlenül a ja­vaslatokat. Hír szerint Gandhi be­szédet mond a végrehajtóbizottság ülésén és a javaslatokkal szemben foglal majd állást. Nehru viszont ellenjavaslatokat szándékozik előter­jeszteni. (MTI) Sanghajból jelentik (Stefani-iro­da): Újdelhiből érkező jelentések szerint a kongresszus vé­grehajtóbi­­zott­ságának többsége szembehelyez­kedik Cripps javaslatainak elfoga­dásával. Az egyik kongresszusi tag a következő kijelentést tette: —­ Egyetlen tagtársam sem gondol Cripps javaslatainak elfogadására abban a formában, amelyben elénk terjesztették. A kongresszusi vezetőség körében kiemelik, hogy mivel módosításokról nem lehet szó, általános vélemény szerint Cripps küldetése véget ér, ha az angol háborús kormány nem ha­talmazza föl további megbeszélése­ken az eredeti terv megváltoztatásá­ra. (MTI) tárgyalások válságos szakaszukhoz ér­tek. Cripps tervezetének utolsó pontja, amely India védelmének ellenőrzéséről szól, olyan ellenzést okozott, hogy föl­tehető, miszerint az egész brit javasla­tot elvetik. Azt hiszik, hogy a bizottság a védelem kérdésére vonatkozó vélemé­nyét kedden délután közölte Cripps­­szel. (MTI) Legföljebb 507­-os egyességben bíznak a londoni lapok Berlinből jelentik (DNB). Angol lapok különtudósításai Újdelhiből arról számolnak be, hogy az angol javaslatok elfogadásának kilátásai el­­kedvetlenítők. Legföljebb 50 százalé­­kos elfogadásról lehet szó. A kon­gresszusi bizottság 12 tagja közül he­ten az elfogadás ellen vannak és csak öten mellette. Gandhi egyike a Cripps-javaslatok legfőbb ellenzői­nek. Nehru állítólag hajlandó ellen­javaslatot tenni. Remélik, hogy a helyzet hamarosan tisztázódik. Az indiai sajtóban a kongresszusi helyzettel és az angol javaslatokkal kapcsolatosan három áramlat állapít­ható meg. Az egyik az elfogadás el­len van, a másik mellette. A harma­dik áramlat hívei azt hiszik, hogy bizonyos ellenjavaslatokkal segíteni lehet a helyzeten. Mind határozot­tabbá válik az a föl­fogás, hogy a fegyveres erők fölötti rendelkezés joga nélkül elképzelhe­tetlen az indiai függetlenség. Ebben­ is van a megegyezés legnagyobb ne­hézsége. (MTI) Milyen célok húzódnak meg az angol javaslatok hátterében Bangkokból jelentik (OFJ): A bang­koki nemzeti tanács rádióközleményben foglalkozott az angolok indiai javasla­taival és megállapította, hogy a legna­gyobb pesszimisták sem várták, hogy a javaslat ilyen kevés szabadságot nyújtana Indiának. Az indiai népet be akarják rántani egy reménytelen hábo­rúba Anglia oldalán. Az egész javas­latnak az a célja, hogy India a háború után sok kis részre szakadjon. Anglia ezzel reméli, hogy az egyes államok közötti viszályok révén továbbra is uralkodó hatalom maradhat Indiában. Elképzelhetetlen, hogy egyetlen haza­fias gondolkozású és hazáját szerető indus elfogadjon ilyen javaslatokat. (MTI) Újdelhiből jelentik (OFI): A kong­resszus bizottsága kebelében folytatott .................................................. sítási rendszert az Országos Tár­sadalombiztosító Intézetre bízva, az ország egész területére kiterjesz­­szük. Ezzel elkerüljük azt a nem­­kívánatos állapotot, hogy a mező­­gazdasági munkásság társadalom­biztosítási szempontból hátrányban álljon az ipari munkássággal szem­ben. De lehetővé tenné az OTI szá­mára azt is, hogy betegbiztosítását racionalizálja és tökéletesítse, mert a mezőgazdasági munkásság száz­ezreinek a betegbiztosításba tör­ténő bevonása nagy mértékben megkönnyítené a betegbiztosítás munkájának tökéletesítését és meg­nyugtató módon szolgálná az or­szág szociális érdekeit. BERLIN az angolok indiai politikájáról Berlinből jelentik (DNB): Mérték­adó német politikai körökben meg van­nak győződve, hogy Cripps bármilyen javaslattal álljon elő, indiai küldetésé­ben kudarc éri. Általában megállapít­ják, hogy hiába szólítja föl az indiai népet arra, feledje el és temesse el a múltat. India népe és vezetői nem tud­nak megfeledkezni a múltról, amely véres betűkkel íródott Anglia indiai po­litikájának történetébe. Amennyiben Cripps a támadó által teremtett ve­szélyről beszélt, német részről rámutat­nak, hogy az állítólagos támadó nem vádolható azokkal a kegyetlenkedések­­kel, amelyek az angol uralmat terhelik. Jellemzőnek tartják Crippsnek azt a kijelentéseit, hogy vallási és egyéb el­lentéteket igen könnyű egy kalap alá vonni, mint ahogy ezt a Szovjet­ Unió példája mutatja. Szovjetoroszországot tehát példaképpen állítja Anglia Indiá­nak a vallási, szociális és egyéb ellen­tétek rendezésére. (MTI) Elsüllyedt ellenséges hajók Londonból jelentik (OFI): A ten­gernagyi hivatal közli, hogy a „Naiad“ cirkáló elsüllyedt. (MTI) Washingtonból jelentik (OFI). A hadügyminisztérium jelentése sze­rint az Atlanti-óceán partvidékének közelében hétfőn megtorpedóztak egy kisebb amerikai és egy köze­pes brit kereskedelmi hajót. (MTI) Amerikai bombavetők érkeztek Ausztráliába •­­ Washingtonból jelentik (Budapesti Tudósító). Az ausztráliai légierők pa­rancsnokának közlése szerint légiúton amerikai bombavetőgépek érkeztek Ausztráliába, a szövetséges légihaderő megerősítésére.

Next