Kárpáti Hiradó, 1944. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
Délolaszországban megkezdődött az angolszász erők támadása Rendkívüli veszteségek élén csekély eredményeket tudtak elérni — A keleti fronton rendkívüli hevességgel folynak e kemény harcok — Progrebiscsétől délre egy hét alatt 10 szovjet hadosztályt és több páncéloshadtestet vertek szét a németek . Vasárnap délelőtt és este újabb terrortámadások érték Németországot Hitler rádióbeszéde az Európát fenyegető veszélyről A bolsevisták a Pripjet és Berezina között több feltöltött lövészihadosztályt és páncélos köteléket vontak a harcok színhelyére s azok támogatásával ismét támadásra indultak, hogy kierőszakolják az áttörést. A harcok hamarosan nagyobb térségre terjedtek ki, elsősorban azért, mert a bolsevisták az úttalan terepen több helyen kísérelték meg az áttörést. Miután a bolsevistáknak egy helyen sikerült szélesebb szakaszon betörniök, a német csapatok helyi tartalékok odavonása után ellentámadásokat indítottak s először is hatásosan elreteszelték a betörési helyet, azután pedig makacs harcokban lényegesen szőkébb térre korlátozták a betörést. A bolsevisták haladéktalanul újabb erőket vetettek be, hogy az elveszett terepet mindenáron viszszaszerezzék. A LÉGIHARCOK növekvő kiterjedését jelentik az angolszász terrortámadások egymástkövető megismétlődései. Szombaton újabb nappali támadás érte Németországot. A déli órákban erős amerikai bombázókötelékek támadást intéztek nyugatnémet terület ellen. Majdnem zárt felhőtakaró és kiterjedt ködréteg mellett az amerikai repülők nem láttak le a földre és vaktában dobták le bombáikat, főként Majna-Frankfurt lakónegyedeire. A német légvédelem a kedvezőtlen időjárási helyzet mellett is jó eredménnyel vette fel a harcot az északamerikai bombázókötelékekkel. A felhők felett elkeseredett légi csaták folytak. A még kigészítésre szoruló jelentések szerint a német légvédelem legalább 50 északamerikai repülőgépet megsemmisített, túlnyomórészt négymotoros bombázókat. Az anszol-amerikai légierő ezzel nem egészen 12 óra leforgása alatt több mint 100 repülőgépet vesztett 800 főnyi repülőszemélyzettel. A KIS NEMZETEK ügye egyre élénkebben jeletkezik a nagyhatalmak politikai asztalán. Kezdik belátni, hogy a kis nemzetek ügye nem is olyan jelentéktelen a világpolitikában. Nem lehet őket úgy kezelni, mint a jó tanácsokkal támogatott szegény rokont. A kis nemzetnek a világ isteni törvényei szerint épúgy joga van egyénisége, hajlama, szabad akarata szerint élni, mint a hatalmasoknak. Így van ez, amióta az emberi történelem folyamán nemzetekről beszélhetünk. Voltak hódító háborúk és rövidlátó békék, amelyek nem számoltak az örök törvénnyel, de ezek sem tudták soha hosszabb időre elnyomni a kis nemzeteket. A kis nemzetek hiszik és remélik, hogy a XX. században senki sem gondol arra, hogy erőszakkal, jogok és életlehetőségek eltiprásával akarják a világot újjárendezni. Körülbelül ez csendült ki az elmúlt napokban azokból a nyilatkozatokból és cikkekből, amelyek a semleges és külföldi kis államok sajtójában az európai kérdésekkel foglalkoztak. Jalcsin török képviselő egy lépéssel tovább megy és azt javasolja, hogy a kis nemzetek üljenek össze értekezletre, beszéljék meg problémájukat és a kongresszuson teremtsenek közvéleményt ügyük mellett. Javaslata szerint a kis nemzetek ne a világ jövendő sorsát akarják eldönteni, hanem igazságuk ismertetésével alakítsanak ki közvéleményt, amely állást foglal függetlenségük és szabadságuk mellett. Jalcsin javaslatának igen nagy visszhangja volt a világsajtóban. HITLEFI BESZÉDE, amelyet a főhadiszálláson mondott rádióba és amelyben világosan állította fel a most folyó ádáz küzdelem nagyhatalmi tétjét a német, vagy szovjet győzelem vagy-vagy kérdését, szintén utal a kis nemzetek ügyére. Maguk ellen is vétkeztek azok a nagyhatalmak mindenkor, amikor az útjukban álló kis nemzetet bekebelezték vagy bilincsbe verték. Bizonyítják ezt azok a nemzetek, amelyek talán a három millió lélekszámot sem érik el, mégis mindig erőre kaptak, éltek, ha egy időre el is nyomták őket. Nem tudjuk, milyen lesz a béke, de egyet tudunk: csak akkor lesz megnyugtató, ha a kis nemzetek jogait, életfeltételeit is tekintetbe veszik. Enélkül csak a harmadik világháború csiráját ültetnék el... AZ OLASZ RIBRAÍIY sorsa, Olaszország helyzete és a bizonytalan jövő, amely felé most az önmagát marcangoló nép halad, érdekes megvilágítást kapott abban a közleményben, amelyet a brit hírszolgálat közlése szerint az olasz felszabadítási mozgalom Bariban tartott értekezletéből adtak ki. Az »olasz felszabadítási mozgalom« Viktor Emánuel lemondását követelő határozatának szövege a brit hírszolgálat jelentése szerint a következő: »Az értekezlet azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy Olaszország erkölcsi és anyagi újjáépítésének előfeltétele az olasz király azonnali lemondása. A kongresszus meg van győződve egy olyan kormány alakításának szükségességéről, amely teljhatalommal rendelkezik és rendkívüli körülmények között is határozhat. Ebben a kormányban helyet kell adni a kongresszuson képviselt valamennyi pártnak. A kormány feladata lenne a háborús erőfeszítések fokozása, a tömegek támogatásával a legsürgősebb problémák megoldása és biztosíték nyújtása arra nézve, hogy a háború megszűnte után azonnal megtörténik egy alkotmányos nemzetgyűlés öszszehívása. Gondoskodni kell ezenkívül egy állandó végrehajtó hatalom megszervezéséről, amelyben a felszabadítási mozgalom pártjai a központi bizottsággal és a politikai vezető személyiségekkel megegyezés alapján lennének képviselve. Ezek az intézkedések előfeltételei annak, hogy a végső cél eléréséhez szükséges követelményeket megteremtsük. és rohamlöveget, 680 löveget, 340 nehézgéppuskát vesztettek, ezenkívül több száz gépjárművet, valamint számos más fegyvert és egyéb hadianyagot megsemmisítettünk vagy zsákmányoltunk. A Pripjet és a Berezina között hétfőn is kemény harcokban visszavertük a Szovjet valamennyi áttörési kísérletét Néhány helyi betörést elreteszeltünk. A Simen-tónál és a Finn-öbölnél a Szovjet csapataink helyi elhárítósikerei ellenére több szakaszon tért tudtak nyerni. E térségben a súlyos elhárítóharcok változatlan keménységgel folynak tovább. Az egyik nehézpáncélososztag altisztje e harcok során Tigrispáncélosával 125 szovjet páncélost lőtt. ... Délolaszországban az ellenség a netturói hídfőállásból kiindulva, erős gyalogsági és páncéloserőkkel észak és északkelet felé támadásra indult. Az ellenség ugyanekkor fokozta támadásait a déli arcvonalon, amelyek különösen a Mintumo—Cassino-térségben voltak igen hevesek. Az ellenség ez erőfeszítéseinek eredményei csak csekélyek voltak, annál nagyobbak voltak azonban veszteségei. Főarcvonalunkba történt több betörést határozott ellentámadással kiküszöböltünk, más helyen még folyik a harc. Több, mint 900 fogoly jutott csapataink kezére. Felsőolaszországi repülőtereink ellen indított légitámadások az ellenségnek 18 repülőgépébe kerültek. Ezeket vadászrepülőink és légelhárító ütegeink lőtték le. Január 30-án délelőtt északamerikai bombázók egészen Braunschweig é Magdeburg térségébe törtek előre. Bombadobások következtében egyes helyeken károk és a lakosság sorában csekély veszteségek keletkeztek. Bár az elhárítási feltételek nehezek voltak, heves légiharcban lelőttünk 26 ellenséges repülőgépet, túlnyomórészt négymotoros bombázót. A brit terrorbombázók vasárnap este megtámadták a birodalmi főváros egyes területeit, amelyek következtében súlyos károk keletkeztek a lakónegyedekben, kulturális épületekben, szociális berendezésekben és középületekben. A lakosság veszteségeket szenvedett. Az eddigi jelentések szerint 44 ellenséges bombázót megsemmisítettünk. Egyes zavarórepülőgépek bombákat dobtak Nyugat-Németországra. * Tengeralattjáróink jó eredménnyel támadták az ellenséges utánpótlóforgalmat, főleg egy erősen biztosított hajókaravánt, amely az Északi-tengeren Murmanszk felé haladt. Elsüllyesztettünk öt hajót, amelyeknek összes térfogata 32.000 bruttó regisztertonna, 10 rombolót, kísérőhajójárművet, valamint partraszállítóhajókat, ezenkívül lelőttünk három repülőgépet. Számítani lehet arra is, hogy több eltalált romboló is megsemmisült, de ezek elsüllyedését nem lehetett megfigyelni. (MTI) A legutóbbi súlyos légitámadások London ellen Berlinből jelentik (DNB). A német légierőnek London ellen intézett súlyos támadásáról, amelyről a véderőfőparancsnokság csak kevés adatot közölt, az Interinf a következőket jelenti: A támadások éjszakáin, január 20-án és 21-én több mint 600 repülőgép szórta a mindenféle nagyságú bombákat a kijelölt célpontokra. Az angolokat és az angol légvédelmet teljesen meglepte, hogy ilyen erős bombázókötelékek jelennek meg a brit főváros fölött. Ezzel magyarázható az a csekély veszteség, mindössze 25 gép, amely a németeket érte. (MTI) Londonból származó stockholmi jelentés szerint az angol fővárosban azon a nézeten voltak, hogy a német bombázóerő a két támadási éjszakán csak részben fedte fel kártyáit. A két súlyos támadás el nem titkolható hatására való tekintettel még több meglepetéssel is számolnak, ami az esetleges további támadásokat illeti. (MTI) A Hivatalos német hadijelentés Berlinből jelentik (DNB). A vezéri főhadiszállásról jelentik, a német véderőfőparancsnokság közli: A Szovjet Dnyepropetrovszktól délnyugatra páncélosok és csatarepülőgépek által támogatott több lövészhadosztállyal támadásra indult. A támadásokat, az ellenségnek nagy veszteségeket okozva, visszavertük egy betörési hely kivételével, de ez ellen támadás indult. Míg Kirovográdtól északnyugatra számos ellenséges támadást visszavertünk, Cserkasszitól délnyugatra és Bjelaja Cerkovtól délkeletre tovább tartanak a harcok az előrenyomuló ellenséges harccsoportokkal. Páncéloskötelékeink előretörései következtében a bolsevisták súlyos veszteségeket szenvedtek. A Pogrebiscsétől délre levő térségben a támadóharcok során 1944 január 24-től január 30-ig a SS-fegyvercsapatok a légifegyvernek kötelékeinek hatásos támogatásával több mint 10 szovjet hadosztályt és több ellenséges páncéloshadtestet vertek szét. A bolsevisták ezalatt az idő alatt 6500 foglyot, több mint 8000 halottat, 700 páncélost Ára 16 fillér