Kárpáti Hiradó, 1944. április (21. évfolyam, 85-97. szám)

1944-04-16 / 85. szám

Vasérnap, 1944. IV/16. KÁRPÁTI HÍRA­DÓ_________XXL évf., 85. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik: hétfő és ünnepet követő nap kivételével minden reggel Kiadja a KÁRPÁTI HÍRADÓ SAJTÓVÁLLALAT KFT. Főszerkesztő: DR. SIMON MENYHÉRT Felelős szerkesztő: SAJTOS GYULA Felelős kiadó: DR. SISKA ISTVÁN Központi szerkesztő­ség: Ungvár, Kishid-utca 6. I. Központi kiadóhivatal: Ungvár, Kishid-u­t.­a7. Éluakai szerkesztőség : Ungvár, Honvéd-u. 13. Fiók kiadóhivataMunkács, Nedeczey-utca I Munkácsi szerkesztőség: Munkács, Nedeczey-u. I. Nyomda: Kárpátaljai Tudományos Társaság nyomdái* Munkácsi szerkesztő : FEDELES JENŐ Ungvár, Honvéd­ u. 13. TELEFONI Központi szer­kesztőség: Ungvár 22 20 Központi kiadóhivatal: Ungvár 22—20. Éjszakai szerkesztőség: Ungvár 30 11. Fiókkiadóh­ivatal: Munkács 21—41. Munkácsi szerkesztőség: Munkács 21—61. Nyomda: Ungvár 30 11. Előfizetési árak: Egy hónapra 430, negyedévre 12-40, félévre 24-80, egész évre 48 pengő Egyes szám ára hétköznap 16, vasárnap 30 fillér Hirdetések közlési díja az Országos Magyar Sajtókamara által megállapított tarifa szerint Postatakarékpénztári csekkszámla: 71.038 szám keletre levő térségben a bolsevisták nagyobb erőkkel támadtak. A táma­dókat visszavertük. Néhány betö­rést elreteszeltünk. Tarnopoltól nyu­gatra csapataink betörtek az erősen kiépített ellenséges állásokba és szívós ellenséges ellenállás mellett is teret nyertek. A város helyőrsége elkeseredett küzdelemben továbbra is helytáll a minden oldalról támadó bolsevistákkal szemben. A Brodytól északra és a Koweltől délnyugatra fekvő térségben csapataink szétver- t PR-­­ tek szovjet harci alakulatokat. Pszkovtól délre az ellenség nagy erőkkel folytatta áttörési kísérleteit. Csapataink megint teljes elhárító sikert arattak és megsemmisítettek 48 támadó bombázót a 96 támadó páncélos közül. Olaszországból csak élénk fel­derítő és rohamcsapat tevékenysé­get jelentenek. Gyenge ellenséges légierők nappali támadása a nyugat­német határvidéken kisebb károkat okozott. (MTI) Tavaszi városépítés és szépítés Munkácson Munkácsi szerkesztőségünktől: Munkács város műszaki ügyosztálya megindította, illetőleg folytatja a ta­vaszi munkaprogram végrehajtását, minthogy­­a szükséges nyersanyago­kat biztosította és az időjárás kedve­zőre fordult. A legjelentősebb a Hothermere­ ut­­cai harmadik városi bérház befejező munkálata, ami június elején ér véget. Ebben a házban kilenc kétszobás komfortos lakás és egy házmesteri lakás nyer elhelyezést. A tűzoltóparancsnoki lakás építése folyamatban van, az egyik legforgal­masabb összekötő utca, a Novem­ber tizedike-utca kikövezése sob. há­rom hét múlva fejeződik be s hétfőn kezdik meg a városháza II. emeleti hivatalainak belső átalakítási munká­latait (parkettlerakás, cseréphályépí­­tés stb.). A műszaki ügyosztály ezenkívül nagyarányú fásítást végez a város­­kü­lönböző utcáiban. ERŐS országért, BOLDOG népért k­i­a­d a KÁRPÁTI HÍRADÓ JELENTKEZNEK A HAZAÁRULÓK Az ellenség zsoldjába szegődött hazaáruló gróf Károlyi Mihály, hosszú évekig tartó kegyelemkenyéren való emigrációs tengődés után ismét szóhoz és szerephez jutott. Szerepe természetesen ismét csak az lehetet, amiben már olyan eredményesen dolgozott az első világháború végén: Magyarország áruba bocsátása. A Londonban élő Károlyi Mihály, akit hívei és legbensőbb barátai már hazai gyászos szereplése idején „vörös gróf“-nak becéztek, most a Szovjettel összeszövetkezett angolszász liberál-demokrata hatalmassá­goktól végre megkapta a szereplési engedélyt. Engedélyt arra, hogy biztonságos messzeségből kinyújtsa kezét, öklöt rázva és nyelvet öltö­zetve Magyarország felé.­­ A megrokkant politikai kalandor kétségbeesett és öncélú kísérlete, ökölrázása és harci riadója kellő értékére szállítódik le minden itthoni, becsületesen gondolkozó,­­hazáját, családját, a magyar jövőt féltő szívé­ben. Az 1918-as összeomlást, országrontást és Trianont előkészítő, azután a magyar nemzetet az átkos emlékű vörös uralomnak kiszolgál­tató hazaáruló gróf újabb kiállása, a gyermekeket, asszonyokat, munká­sokat, templomokat és családi otthonokat, a magyar élet, a magyar munka eszközeit terrorbombázásokkal pusztító angolszász és az egész keresztény Európa megsemmisítésére fölkészült bolsevizmus szolgála­tában — mit is mondhat olyat számunkra, amin egy pillanatra is gon­dolkozhatnánk. Azaz, hogy mégis. Gondolkozhatunk és ítéletet alkothatunk a velünk szemben álló ellenség, az angolszász demokraták és a szövetséges ha­talmak minden eszközhöz való kétségbeesett kapkodásáról. Hogy a há­ború kifejtéshez való közeledésének láttán és gyöngeségük érzetében, már Károlyi Mihályokkal is, a levitézlett és éveken át csak kegyelem­kenyéren tengődött politikai szegénylegényekkel is szövetségre lépnek, már őket is „csatasorba“ állítják. ÁLARC NÉLKÜL Magyarország most már kétséget kizáróan az angolszászok légi hadvi­selésének egyik fő célpontja. A gon­dolat, amelyből Londonban és Wash­ingtonban a Magyarországgal szem­ben alkalmazott terrorbombázás és idegháború táplálkozik, az, hogyha Magyarország térdre kényszerítését,­­ vagy Németország ellen való fordulá­sát sikerülne elérni, akkor Németor­szág balkáni­ és égeitengeri pozíciója megingana. .Erre az elgondolásra épí­tették az angolszászok délkeleteuró­pai támadási tatkikájukat. Az ország­ban bekövetkezett belpolitikai fordu­lat előtt az angolszász lapok nyíltan írtak bizonyos körökre való célzással, hogy Magyarországon is vannak Bá­dog,fiók .. . Azt remélték, hogy a vál­ságos pillanatokban ugyanaz a hely­zet következik be, ami Olaszország­ban, ez a magyar magatartás egyben utat nyitott volna a vörös hadsereg­nek a­­Balkán felé s veszélyeztette volna Németország legfontosabb utánpótlási vonalait. Londonban és Washingtonban a legnagyobb tervszerűséggel magyar polgárháborút akartak előkészíteni. E tevékenységhez igen kapóra jött az előző kormány minden kezdeménye­zéstől és főként a szociális kérdések megoldásától óvakodó magatartása, hiszen a csendes felszín alatt annál jobban ki ehetett élezni a belső ellen­téteket,­ nem is szólva arról, hogy az előző belügyminiszter a marxista baloldal számára korlátlan mozgási szabadságot biztosított. Erről a rész­ről aztán gátlás nélkül használták ki a magyarság szabadságszeretetét olyan irányban, amely előbb-utóbb a teljes lelki meghasonlásba vezette volna a nemzetet. Kétségtelen, sokan voltak olyanok is, akik minden érdek nélkül, csak azért rokonszenveztek ezzel az irányzattal, mert azt hitték, hogy ily módon sikerül Magyarország­nak a háborús vihart elkerülnie. Nem látták, hogy a jól hangzó és tetszetős jelszavak csak arra jók, hogy a ma­gyar közvéleményben téves képzete­ket ébresszenek az ország tényleges külpolitikai helyzete felől. A nyers valóság az volt,hogy a szö­vetségesek készen állottak arra, hogy Magyarországot, mint Németország szövetségesét »megbüntessék«, mert az igazi brit álláspont az volt, amint a Nineteenth Century and After írt le: »Hiába reménykednek abban a magyarok, románok, horvátok és a kisebb-nagyobb csatlósok, hogy pasz­­szívitásukkal jogot szerezhetnek a háború utáni időkre. Bár Anglia elle­ne van egy újabb nagyhatalmi hege­mónia kialakulásának, tisztában kell lennünk azzal, hogy csakis a szovjet­­orosz csendőrrendszer garantálhatja Közép- és Délkeleteurópa békéjét.« Mindez természetesen nem akadá­lyozta a brit propagandát, hogy olyan hírekkel árassza el a magyar közvéle­ményt, amelyeknek az volt a lénye­gük, hogy majd a brit premier meg­védi a magyar érdekeket, ha Német­országgal szembeszállunk. Akik már hajlottak e gondolat felé, elfelejtet­ték, hogy mindazon a romboláson túl, amit egy ilyen végzetes lépés jelen­tett volna s a magyarságot csaknem eltüntette volna a föld színéről, Magyarországot az angolszászok csak akkor ismerhetnék el szövetségesük­nek, ha megelégedne a trianoni terü­letekkel s már a békekonferencia előtt eleve lemondana ezer év óta hozzátartozó területekről és lemon­dana a magyarok millióiról csak azért, mert angolszász felfogás sze­rint 20 esztendős birtoklás sokkal több, mint ezer. Az angolszászok mindig idegenül csetlettek-botlottak a dunai térben s­­ az itteni problémákat sohasem ismer­ték annyira, hogy tartós rendet lettek volna képesek kialakítani. E végzetes félreismerés most kemény próba elé állítja a dunai térség valamennyi né­pét s közöttük elsősorban Magyaror­szágot, de az első tűz és bombaeső után, amely megmutatta az angolszá­szok igazi arcát, többé egyetlen ma­gyar ember előtt sem kétséges, hogy milyen jövőt tartogattak számunkra. Nem kétséges többé senki előtt, hogy csak a Németországgal való legtelje­sebb fegyvertársi együttműködésben hárítjuk el a fenyegető keleti vesze­delmet. A bombázás, minden borzal­mas megpróbáltatása mellett is egyre jó volt, hogy felébressze az álmodo­zókat, a kételkedőket,­­az eseménye­iket páholyból szemlélőket, akik azt hitték, a világ elpusztulhat, de ők nyugodtan ülhetnek tovább foteljeik­ben megszokott szivarjaik mellett, mit sem törődve azzal, hogy holnap mi történik. A bombák robaja,­ az összeomló kis munkásházak, ártatlan asszonyok és gyermekek véres tetemei látókká tesz­nek minden magyart s megértetik, hogy a­ háború könyörtelen törvényei nem ismernek kivételt. A háború a magyar dolgozó népet sújtja a leg­erősebben, de a légibombák nem ke­resik a célpontot. Aki ma gazdag, hol­nap éppen olyan koldusszegénnyé vál­hat, mint az a külvárosi munkás, aki­nek kicsiny háza lett a lángok marta­léka. Végre megértette ez a nép, hogy a nemzeti sors közös és kíméletlen, alóla senki sem vonhatja ki magát, hiába keres bármiféle külön igazo­lást. A mai helyzetben csak egyetlen feladat lehet, erős lélekkel állni a he­lyünkön és rendületlenül bízni a győ­zelemben.­­Mert győzni az fog, akinek erősebb a hite. Beszélhetnek a csalha­tatlan matematikusok bármit, soha­sem fogják elhitetni, hogy a háborút sportnak felfogó Babittok hamarabb ne unnák meg az egész vérontást, mint az az európai katona, aki jól tudja, hogy most mindene, családjá­nak, hazájának jövője kockán forog. Mit tud mindebből a hősi szellem­ből a yankee bőség és bussiness-szel­­lem? De az amerikai harcos egy szép napon a lövészárokban ébred rá, hogy rajtul becsapták, hogy ők csak tehetetlen bábuk a Wall Street ban­kárcsoportjai kezében. Ez az ébredés előbb-utóbb bekövetkezik, mert az amerikai katona, akinek hazájában azt mondták, hogy Európában nem lesz más feladata, mint a tengerpart­tól Berlinig végigsétálni, kissé más tapasztalatokat szerez Nettunónál és­­Monte Cassinónál. A háború nemcsak bennünket tesz kemény próba elé, akik védekezünk, hanem őket is, mert a harci kedv sokkal hamarabb lohad­ott le, ahol a katonának messze ide­genben kell harcolnia olyan célokért, amelyeket legtöbbször nem is ért meg. A védekezéshez azonban nem kell magyarázat és erkölcsi igazolás. A megtámadott mindig erkölcsi fö­lénnyel vághat vissza annak, aki meg­támadta. A foszforbombák fényében tisztán áll előttünk, hogy annyi európai nép­pel együtt mi is a lét nagy kérdései előtt állunk, s nem kétséges többé, hogy csak akkor támadhatunk fel, ha a magunk megvédésére minden bőn­ket fel tudjuk hasznalnk . *) Atti»«»yilintiliih»« Mustk&ch IV/16, vasárnap d. u. 1/4 4, 1/4 6, 1/4 8 órakor Karádi Katalin óriási sikert aratott Ittai új­­donsága: Siovétáiy Éva Főszereplők: Jávor Pál, Somlay Arthur. 16 éven aluliak részére is engedélyezve. Gyümölcsfákra Neodrin, rézgálic, feketegálic, motor hernyóenyv és különböző védőszer nagyban és kicsinyben kapható a CONCORDIA fűszerházban Munkács. — Telefon: 21-67. — Szakszerű felvilágosítás az üzletben

Next