Munkás Ujság, 1931 (13. évfolyam, 2-42. szám)

1931-03-15 / 2. szám

2. oldal. szálló hősök ugyancsak megverték Djaska Jurkot és Petriganja Vaszilyt, mindketten 60 évesek, Im­icére valók, nem számítva a többi parasztok tizeit, akik nyugodan követelték a munkanél­küli segélyt és az adóvégrehajtások be­szüntetését. Az úton még a 9 éves Ste­­fanka Ivánt, Irsaváról is megverték. Ő is veszélyeztette a csehszlovák meg­szállók hatalmát. Igaz, hogy a csendőröknek nem voltak lovaik, de e helyett autókra ültek és futkostak az emberek után. A többek között megverték Oszkár Vaszilyt és Mikita Ferkót, az agrár­párt tagjait, Packány nevű földművest a Kártyák­­párt tagját, a csod­áldemokrata Nemest. A parasztok egy részét a csendőrség a vízbe kergette. Egyeseket láncokkal megkötöztek és azután verték őket. Egyszerűen a csendőrség a parasztság ellen lépett fel. Ahelyett, hogy az éhezőnek kenye­ret és munkát adnának, pendreket ad­nak a ti csendőreitek a mi lakosságunk­nak. Az irsavai járás dolgozó lakossága gazdagabb egy tapasztalattal. Végül Szedorják elvtárs így fejezte be beszé­dét: A tömegek harcba mennek továbbra is, mert nem akarnak meghalni, élni akarnak. Tegyetek, amit akartok! Ül­dözzétek a forradalmi mozgalmat! Ko­bozzátok el újságjainkat: A KÁRPÁT­ALJAI DOLGOZÓ LAKOSSÁG töme­ge már tudja, hogy az ő VEZÉRE a kapitalista járom elleni harcban, hogy az ő vezére a szociális és nemzeti fel­­szabaduás harcában csak A KOMMU­NISTA PÁRT! _ _ _ ^ ^ a. a. — — MUNKÁS ÚJSÁG Indítsatok harcot a munkáselbocsátások ellen EGY EMBERT SEM AZ ÜZEMBŐL — EGY FILLÉRT SEM A BÉREK­BŐL. — A SZOLYVAI FŰRÉSZÜZEM MUNKÁSAINAK FELMONDOT­TAK. Pártunk Központi Bizottságának múlt számunkban közölt felhívásában szó volt azon aljas eszközökről, me­lyekkel a burzsoázia dolgozik a mun­­kás­osztály ellen. Fő célja, hogy a mun­kásokat béklyóba verje, a béreket tel­jesen letörje, a munkaidőt meghosz­­szabbítsa, melynek elérésére újabb munkáselbocsátásokat folytat. Ez az eset játszódik le most Szoly­­ván is, hol a fűrészüzem összes munká­sainak hirdetmény útján mondottak fel március 21-iki hatállyal. Megint egy csomó munkás kerül ki az utcára, az éhség és nyomorba. Miközben a mun­kanélküliek száma mindenütt és így nálunk is rohamosan növekszik, addig egészen nyíltan arról beszélnek, hogy 500 erdei munkást hoznak Szolyva vi­dékére Galiciából. Az indoklás az, hogy az itteni munkások nem értik az erdei munkát! Hát ennél nagyobb al­jasságot el sem lehet képzelni. Amikor innen viszik az erdei munkások sok­szor ezreit Csehországba, akkor azzal állanak elő, hogy a mi munkásunk nem ért az erdőmunkálatokhoz! Másban rejlik az ok! A bérleszállí­­tásban! A mi munkásainkat azért vi­szik Csehországba, hogy ott a szép ígéretek után bagóért dolgozzon és ha nem tetszik, akkor mehet gyalog visz­­sza 1000 kilométert. Testvérlapunk, a Karpatszka Pravda hetekkel ezelőtt egy csomó adatot hozott a Morva és Cseh vidéken dolgozó munkásaink viszonyá­ról. Betegség dühöng köztük, nincs rendes lakásuk, nyomorultak a bérek és várják a megváltást, írnak haza, hogy küldjenek útiköltséget, mert nem bírják tovább, pénzük pedig nincs. A — - — — — — — -nagy hidegben nem mernek nekivágni a nagy útnak, hogy éhségükben fagy­janak meg valahol az országúton. Per­sze itthon nincs pénz, nem küldenek és ők kénytelenek továbbra is ott rabszol­gasorsban sínylődni. Ez a tervük a galíciai munkásokkal is! A szegény galíciai munkás, ha egy­szer ide került, kénytelen lesz bármily kicsiny bérért is dolgozni, szenvedni, nyomorogni. Ezt nem tudják megcsi­nálni az idevaló munkásokkal, aki kö­zel van lakóhelyéhez és nem hajlandó alamizsnáért nyomorogni és elpusztul­ni, miként a csehországi munkás sem ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ hajlandó ugyanezt megtenni. Ezért nem ért a mi munkásunk Kár­pátalján az erdei munkához és ezért nem ért a csehországi munkás Cseh­országban az erdei munkához! Ezért kell összefogni minden dolgo­zónak, hogy egységben harcoljunk ezen gaz tervek ellen! A munkanélküliek óriási táborát is galíciai munkásként használják ki, akik segélyt nem kapnak és így kényszerítik bérlenyomásra az urak. Munkások! Munkában levők, vagy munkanélküliek! Egy az érdeketek! Ne engedjétek soraitokat megbontani. Együtt harcoljatok a munkanélküli se­gélyért, munkáselbocsátás és munka­bérek letörése ellen! Jöjjetek össze mindenütt közös gyű­lésekre! Válasszatok akció bizottságo­kat és vezessétek a dolgozókat ellentá­madásra a kapitalizmus ellen! A kom­munista párt harcotok élén áll! A Szolyvai járás parasztsága harcban a Latorica ellen a kizsákmányolás ellen és a legelőbérek leszállításáért Múlt hó 22-én a szolyvai járás 12 községének dolgozó paraszt delegátu­sai járási konferenciát tartottak. Ezen konferencián a delegátusok megbeszél­ték a kizsákmányolás mindenfajta for­máját, melyekkel a »Latorica« cég a dolgozó parasztságot elnyomja. Ugyan­akkor a delegátusok megállapították, hogy az államapparátus a francia, bel­ga, svájci és cseh kapitalisták oldalán áll, akik a »Latorica« cégben egyesül­tek. E mellett bizonyít az is, hogy a hatóság betiltja a dolgozó parasztság­nak, hogy összejöjjenek megbeszélni a Latorica elleni harc módjait. Mindez nem tudta megakadályozni, hogy a szolyva­járási dolgozó paraszt­ság a fent jelzett konferenciát meg ne tartsa, hol széles és alapos vita után a következő főköveteléseket állította fel a konferencia: A legelő és kaszáló bér­összegek leszállítása legalább az 1927. évi alapra. A Latorica erdőkben ingye­nes galy és gombaszedés. A legelőterü­letek kiszélesítése és pedig úgy, hogy legeltetni lehessen a nagy erdőkben is. A konferencia felhívta az összes dol­gozó parasztokat, hogy egységesen harcoljanak ezen követelésekért a La­torica cég ellen. A felhívás eredményeként március 5- én a szolyvai járás 16 községéből (Sztrojna, Duszina, Csernik, Brusztu­­ra, Roszos, Poljana, Tibava, Martonka, Nelipino, Szaszovka, Hankovice, Holu­­binoje, Uklin, Izvor, Huta és Pavlovo), összesen 150 delegátus jött Szolyvára a járási hivatalba, hol követelték, hogy fenti követelések megbeszélésére sürgő­sen hívjon össze tárgyalást a Latorica céggel. A járási főnököt a helyettese képvisele, ki jegyzőkönyvet vett fel a községek delegátusaival és »ígéretet« tett a megjelenteknek, hogy minden le­hetőt el fog követni ez ügyben a járási hivatal. Tizenhat delegátus volt bent a járási főnök helyettesnél, akik mikor ki­jöttek az irodából, a járási hivatal ud­varán várakozó többi delegátusoknak beszámoltak a járásfőnök helyettesével folyatott megbeszélésről. Felszólalt La­kata szenátor elvtársunk is, aki felhívta a delegátusokat, hogy hazamenve azon­nal erős szervező munkába fogjanak, hogy az érdekelt többi községek dolgo­­­­zó parasztjaiv"l együtt sikeresen vív­hassák meg harcuka­t Latorica kizsák­mányolása ellen. A szolyvai dolgozó parasztság meg­mozdulása példa legyen a többi járá­sok dolgozó parasztjai részére is. Min­denütt vannak a dolgozó parasztoknak közös érdekeik. Rendezzetek mindenütt földműves konferenciákat, beszéljétek meg sérelmeiteket és indítsatok egysé­gesen harcot helyzetetek megjavítására! 2. szám. Nincsen munka, nincsen kenyér! (Beregszászi levél.) Beregszász utcáin szédelgő munka­­nélküliek, az élelmiszer piac körül této­vázó munkásanyák szinte szájról-száj­­ra adják egymásnak, hogy nincsen munka, nincsen kenyér, mit együnk, hová menjünk? Munkára még csak ki­látás sincsen. A boltos már nem ad több hitelt. A téglagyárak megindulá­sáról még szó sincsen, de ha 2-3 hó­napon belül mégis indulna, beregszászi munkás ott nem dolgozhatik, mert a mindent megrontó gyárosoknak a köny­nyen kizsákmányolható felvidéki ukrán munkások kellenek, akiket minden esetben becsaphatnak. A hegyközségek már összefogtak és elhatározták, hogy a szőlőkben 7—8 he. legyen a munka­napszám. Építkezésekre egyáltalában nincs kilátás, a régi törvényszék helyén építendő városi ház munkálata is vajú­dik. Középítkezések egyáltalában nin­csenek. Míg más városokban a városi hatóságok legalább beszélnek és ígér­nek munkaalkalmakról, Beregszászon, még a folyó munkálatokat is beszüntet­ték azzal az indokkal, hogy nincs pénz Hogy a városi hatóságnak milyen véle­ménye van a munkaalkalmakról bizo­nyítja ezt egy utasítása Beregszász vá­ros összes referenseihez és alkalmazot­taihoz, mely 1931. január 10-én kelt és amelynek első pontja így szól: »Elren­deljük, hogy a jövőben csak olyan munkálatok végeztessenk, melyekre a hitel, illetve a pénz már előre biztosít­tatott. Tehát csak olyan munkák rendel­hetők el, melyeket a számvevőség és a pénztár meghallgatása után az elöljáró és a jegyzői hivatal vezetője engedélye­zett. Aki ezt be nem tartja, a megren­delt munkákat maga fogja megfizetni.« Beregszász városa tehát nem azon tö­ TÖkSlZtK, ti O­gy mtinlvcxnlivarlii­cc­­sen, hanem fenti iratával bebizonyítot­ta, hogy minden munkát beszüntet, mert tudott dolog, hogy a kasszája mindig üres és nem gondoskodik beru­házási kölcsönök felvételéről, csak ar­ról, hogy a megnyomorító apparátusát fizethesse. Tudnunk kell azt is, hogy ezt a 476 931. sz. iratot a főbíró és a főjegyző aláírásával adták ki, akiknél a nyomor és a munkanélküliség nem számít, mert ha számítana, szégyenle­­tükből sem adták volna ki referenseik­nek a fenti szövegű utasítást. Az ő vé­leményük nemcsak egyedül az övék, hanem az összes hatóságoké, Prágától Uzhorodig. Míg más városokban ál­lami munkálatokat is ígérnek, Bereg­szászon megakadt a kórház építésének ügye is. Itt a hatóságoknak csak a fog­lalásra, árverezésekre, a munkások ül­dözésére és becsukására van gusztusuk, mert ezt kívnája meg az egyesült agrár­­szociálfasiszták kormánya — és ezt csi­nálják is azzal a jelszóval, hogy dönts porba mindent, ami proletár. Ezen jelszóhoz támogatásra is talál­nak a beregszászi gyárosokban, bor­szállítókban és nagyszőlőbirtokosok­ban, akiknek elvük beregszászi mun­kásnak munkát nem adni, amellyel nemcsak a dolgozók nyomorát fokoz­zák,­ hanem a kisemberek kereseti lehe­tőségeit is megölik. A dolgozók nem is várhatnak mást kiszipolyozóiktól, mint amit a saját bőrükön tapasztaltak, amely azt bizonyítja, hogy minden falat kenyérért harcolni kell, ha élni akarnak. Tömeges megmozdulásukkal biztosíta­ni kell emberséges bérért munkát a tég­lagyárakban. Meg kell szervezni a szel­­lőmunkások harcát a munkabérek letö­rése ellen és a munkaidő megrövidíté­séért! » » » • V * V ■ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ' -Költségvetést tárgyaltak Szolyván (Szolyvai munkáslevelezőnktől.) Március 5-én tárgyalta a szolyvai képviselőtestület az évi költségvetést, melynek egyik érdekes pontja volt, hogy vegyünk fel a költségvetésbe 2 millió 500 ezer koronát, melyből^ 1 millió 500 ezer koronát fordítanánk az új járási hivatal, míg 1 millió koronát tisztviselő házak építésére. Az össze­get kölcsön útján szerezné be a köz­ség, melynek törlesztéséről úgy gon­doskodna," hogy a lakbéradót 100 szá­zalékkal emelnék, a pótadót pedig az eddigi 200-ról 255 százalékra emelnék fel. A kommunista frakció nevében Teszlovics elvtárs szólalt fel a költség­­vetéshez, ki ellene volt ezen megoldás­nak. A többek között a következőket mondotta: Ha az állam járási hivatalt és tisztviselőinek lakásokat akar, úgy építsen saját számlájára, mert ez nem az idevaló lakosok érdekében történik. Indítványozza azonban, hogy a sze­gény lakosoknak adjanak fejenként 5 ezer koronás kölcsnöket kamatmente­sen, melynek segítségével lakóházakat építhessenek. Továbbá indítványozza, hogy a munkanélkülieknek segélyezé­sére 30.000, a szegények részére pedig ugyancsak 30.000 koronát vegyenek fel a költségvetésbe. Tiltakozott továb­bá a szolyvai fűrésztelep beszüntetése ellen is, melynek folytán megint egy csomó munkás fog az utcára kikerül­ni. Az idevaló lakosok érdekével tö­rődjünk! Persze, amikor szavazásra került a sor a jelenlevő hallgatók ta­pasztalhatták, hogy kurtyáktól kezdve az egész társaság a kommunisták kivé­telével mind a kormánypártokkal sza­vazott és elvetették pártunk indítvá­nyait. Szolyvai munkások! Jegyezzétek meg magatoknak ezt az esetet a többi mellett és számoljatok le a különféle cégér alatt működő burzsuj pártokkal! Legújabb ítélet a mensevikiek perében. Lap­zártakor értesülünk, hogy­ Moszkvá­ban kihirdették a menseviek elleni per­­ben az ítéletet. 10 évi börtönt kaptak Szuhhanov, Szvnszburg, Petunin, Jo­­natejevszky, Jakubovics, Scher és Gro­­man, míg a többi vádlottakat 5—8 évi DUMPING árukЇ «»•*«•*«*• има*в». vWll — Svarjava — Vihorod Telefon 179. Részvényesek az év végén °/C-os megtérítésben részesülnek. 4 drb citrom .... . 1 —Ke 1 kg mandarin narancs . 5-50 V1 kg finom teavaj . 6'—10 1 kg rizsa . . . . . . 2-50

Next