Munkás Ujság, 1935 (17. évfolyam, 10-23. szám)

1935-03-06 / 10. szám

18. szám. A moszkvai magyar rádió leadásai május Dóban 6-án: Marx, mint a proletariátus harcának vezére. Május 5. sajtónap. 13-án: A szovjet­ ifjúság: Hová me­gyek az iskola elvégzése után. A vö­rös flotta napja. 20-án: A szabad paraszt a felsza­badított földön. Uljanov Sándor ki­végzésének évfordulója (1887. V. 20). 27-én: Mit ad a társadalmi biztosí­tás a Szovjetunió munkájának. Az első munkástanács Ivanovó-Vozne­­szenszkben (1905. V. 25.). A leadások minden hétfőn este, moszkvai idő szerint 1-től éjjel 2-ig, középeurópai idő szerint este 11-től 12-ig vannak. A leadásokat a moszk­vai 500 kilowattos »Komintern« állo­más közvetíti 1724 hosszú és 50 rövid hullámhosszon és a »Sztálin« állomás 460.6 hullámhosszon. Levélcím: Moszkva, Szoljánka 12. Rádió. MUNKÁS ÚJSÁG Vz3/ 1 Egyformán jó minden margarin? Nem ! Mennél nemesebbek a fölhasznált nyersanyagok, mennél tisztább is egészségügyileg kifogástalanabb a gyártás, minél képzeltebbek és tapasztaltabbak a szak­emberek, akik az előállítást vezetik, annál jobb a margarin. Természetes, hogy a margarin minősége befolyásolja az árát is. A legjobb margarinnak valami­vel drágábbnak is kell lennie, a silányabb minőségűnél. Máma felülmúlhatatlan a VITE­LLO M­ARGARIN Meg akarja nézni, hogy milyen tisztán készül a Vitello? Ké­rem tekintse meg példás üzemeinket az Elba-parti Tetschen mellett, Krischwitz-ben. Litvinov elvtárs a németország­i hadkötelezettségről Április 3-án beszélt Litvinov elv­­társ a népszövetség tanácsülésén a németországi hadkötelezettség beve­zetéséről. Többek között hangsúlyoz­ta a következőket: »Olyan állam képviselője vagyok, mely nemcsak nem felelős a Versail­les­ szerződésért, de nem is tagadta helytelenítő álláspontját e szerződés­sel szemben Ami bennünket formáli­sa­n a tanács elé terjesztett ügyből ér­dekel, az az a tény, hogy“ a népszö­vetség és ennek tanácsának tagjai va­gyunk és elénk tárul egy nemzetközi szerződés megsértése,­ melyet egy olyan állam követett el, mely még hivatalosan tagja a népszövetség­nek.« Aki pedig a népszövetség tagja, az nemzetközi szerződések betartá­sára kötelezi magát. Ez különben a béke biztosításának követelménye is. De az ügy formális része kevésbé fontosnak látszik, mint a lényeg. Ál­láspontunk a népek egyenjogúságán alapszik. De ha elismerjük minden békés ország egyenjogúságát határai­na­k védelmére, akkor mit szóljunk egy olyan állam fegyverkezési tevé­kenységéhez, melyről jogosan tételez­hetjü­k fel, hogy szomszédos és távo­labb lakó népek ellen irányul. Mit szóljunk akkor, ha ennek az ország­nak vezetői a béke semmiféle biztosí­tékát sem akarják nyújtani. Litvinov elvtárs egy­­hasonlattal vi­lágította meg a német imperializmus magatartását. Képzeljünk el egy vá­rost, ahol minden lakosnak egyenlő joga van. De várjon adnának e jogot fegyverviselésre annak, aki nyilváno­san életük megtámadásával, vagy há­zuk szétrombolásával fenyegetné em­bertársait és aztán békés nyilatkoza­tokat kezdene hangoztatni. De nagyon örvendetes lenne, ha a szóbanforgó állam lemondana hábo­rús terveiről és biztosítékot, segédke­zet nyújtana a béke biztosítására. Mindmostanáig ez azonban remény­telen kívánság. Litvinov elvtárs kijelentette, hogy ez a meggondolás és nem formális okok késztették arra, hogy csatlakoz­zék ahhoz a határozatihoz, melyet Anglia, Franciaország és Olaszor­szág terjesztettek elő a németországi fegyverkezés elítélésére. Majd a kö­vetkezőképpen folytatta: »Magatartásom korántsem a ver­­saillesi békeszerződés helyeslése. Nem. Álláspontom csak jellemzi kor­miányom törekvését olyan nemzetkö­zi rend megteremtésére, mely min­den erejével akadályt emel a béke megtörésének, mely csak a Versailles­­hez hasonló szerződésekhez vezetne elkerülhetetlenül. A német fegyverkezés elítéléséhez csatlakozott a népszövetségi tanács minden tagja, Lengyelország képvi­selője is. Csak Dánia képviselője nem szavazott. Az imperialista államok határoza­tot hoztak a német imperializmus te­­vékenysége ellen, de a keleten terjesz­kedő japán imperialisták most hide­gen hagyják őket. Soha ne tévesszük szem elől, hogy sem a béke és a Szovjetunió szerete­­te, hanem a kényszer diktál az im­perialistáknak. A kényszer a Szovjet­unó hatalma és békepolitikája és a világ proletariátusának elszánt im-­­ perialista háború ellenes harca. Fizetnek a dolgozók, tömegesen verik ki a fa­liából a burzsoá korteseket Az agrárok legújabb választási trükkje: Csárdással akarják jóllakatni Kárpátalja népét! A burzsoá pártok nagy hűhóval fogtak hozzá a választási agitáció­hoz. Sorra járják a falvakat. Hol itt, hol ott, zsírosabbnál zsírosabb ígére­teket tesznek, hogy Kárpátalja elé­gedetlen nyomorgóiból kipréseljék a szavazatot. Ám tévednek az urak, ha azt hiszik, hogy abból a népből ma is oly könnyen, mint ezelőtt, kipréselik a szavazatot. Nem megy az már olyan könnyen, mint valaha, mert ma már nagyon sok dolgozó tudja, hogy ezek az urak azok, akik a falu dolgozó népét kiforgatták va­gyonkájukból, nyakig érő adósságba vették, a munkásokat pedig az éh­ség és a munkanélküliség örvényébe ker­gették. Az urak az újabb ígérgetéseik mel­lett nem feledkeznek meg arról sem a jelenben, hogy csárdással leöblít­sék a nyomorúságot és szenvedést, mellyel 16 esztendőn át Kárpátalja népét etették. Az agrárok a munkások és parasz­tok bőréről lenyúzott pénzből 4 mil­lió koronát irányoztak elő a kárpát­aljai választásokra. Ebből a pénzből vásároltak 1.200.000 korona értékben 10 autót hangszórókkal felszerelve, hogy ez alkalommal zenés választási gyűléseket rendezzenek. E hangszórókkal felszerelt autók­kal jártak a múlt héten Nagybégány­­ban, Zápszonyban és Borzsaván újabb hazugságokkal traktálni a dol­gozókat. Ma már nem dobszóval hív­ják össze a népet, hanem az autóra szerelt hangszóróval, melyből csak úgy ömlik az a sok csárdás, amelyek mellett az agrár, szocdem kutyák és magyar fasiszta képviselő urak Prá­gában táncoltak. Amikor a csárdás dallamai szágul­doztak széjjel a falvak utcáin, még eljöttek a falusi dolgozók az autó­hoz ab­ban a hiszemben, hogy valami cirkuszi mutatvány is lesz, de ami­kor meglátták az agrár­kapitalisták bohócát, hát rettenetesen felbőszül­tek. »Ki a faluból az agrár kortesek­kel« —­ kiáltották. Nem volt mit tennie a népbolon­ditónak, mint gyorsan bekurblizni és a lehető leggyorsabban ezen fal­vakból elpárologni. Munkások, falusi dolgozók, része­sítsétek ezen gabonahuszárokat ha­sonló fogadtatásban. (Borzsavai leve­lező.) Miénk az igazság, miénk lesz a győzelem is! Klíma elvtárs levele az elvtársakhoz a huszti börtönből!­LASZTÁSOKNÁL A KOMMUNIS­TÁKRA SZAVAZNI ÉS NEM EN­GEDHETI MAGÁT ELSZÉDÍTE­NI AZ AGRÁROK, SZOCIÁLDE­MOKRATA, AUTONOMISTA, VAGY EGYÉB ÖRDÖGI DEMA­GÓGIÁTÓL! Elvették tőlünk a lehetőséget, hogy a harcban részt vegyünk. De re­méljük, hogy lesz Kárpátalján elég munkás és paraszt, akik bátran és büszkén fogják lobogtatni helyettünk a vörös bolsevik lobogókat és éjjel­nappal terjeszteni fogják forradalmi igazságunkat és visszaverik az úri maszlagolást. BEBÖRTÖNZÉSÜNK FOLYTÁN ELVESZETT MINDEN SZAVAZA­TÉRT SZEREZZÉTEK AZ ÚJ SZAVAZATOK SZÁZAIT! Egy pillanatra sem veszítjük el hi­tünket. Miénk az igazság, miénk lesz a győzelem is! Csak a kommunizmus ad a dolgo­zó lakosságnak kenyeret, munkát és emberi életet. Éljen a Kommunista Párt! Mindent a győzelmes választáso­kért! Forradalmi üdvözlettel: Klima Eménuel. Huszt, 1935. ápr. 21. Drága elvtársak! Szívélyes forradalmi üdvözlet! Minden bizonnyal nemcsak saját, hanem Lakata, Rusznyák, Haber­­man és az összes bebörtönzött elvtár­sunk gondolatát tolmácsolom, mi­dőn felhívlak Benneteket: KÉSZÍTSÉTEK ELŐ OLYAN MÁ­JUS ELSEJÉT, HOGY ZÚGJON ATTÓL AZ URAK FÜLE! Gondoskodjatok továbbá,­­hogy az elkövetkezendő választásoknál min­­­­den munkás, minden paraszt és álta­lában minden dolgozó legyen tudatá­ban annak, hogyha elégedetlen és sú­lyosan szenved a mai ‘kapitalista rendszer miatt. ■ AKKOR KÖTELESSÉGE A VÁ- AnöfüA ptiiCert Jöt vá 8 4rolhn *zabók iada varrógépet használnak, mert ez ma legjobb a republikában és kedvezményes részletekben beszerezhető ® ® ^ Ö fl I S 3 ül U­­yári főlerakatábmUíhorod, Masaryk tér 33. Ircsán M. szovjet író drámáját i1 adja elő az ungvári PTE színjátszó csoportja kedden, április 30-án este 8 órakor a „Munkás-Otthon“-ban. ‘ ' ' / • . Választási alap gyűjtöttek: Munkács és környéke 51, Bach­ovo 196.—, Cinadovo­­Irsava 32.—, B. Sz. Roztok­­­u, Slice 16.—, Imstk­ovo 10.—, V­im­skoje 24.00, Vis. Lozanskoje 11.50, Volové 15.—, Klucarky 9.—, Sljko 4.—, Bistra 2.—, Cérna 87.—, T. Uj­­hely 39.—, V. Komját 26.—, V. Ra­ko­vce 59.—, Tekeháza 50.—, Uigvár és vidékéről további gyűjtés 311.50, Havrilik Petro Praha 10.—, Insné N. Verecky 3.—, N. Richa 7.50 Ke. összesen 1636.50 Kc­ t. Segítsétek a bereg­szászi sztrájkotokat A munkácsi építő szakcsoport 48.20 Kc-t gyűjtőt a beregszászi sztrájkolok javára. Maduda asztalosmunkás 55 koro­nát adományozott a sztrájkolok ja­vára. Elvtársak, szélesítsétek ki a gyűj­tési akciót egész Kárpátalja területé­re. Halló Ungvár, Beregszász A munkácsi építők a választási fronton Mi munkácsi építőmunkások el­­­­határoztuk, hogy teljes erőnkkel tá­mogatni fogjuk a kommunista pár­tot a választási küzdelmében. Ezt túloztuk, hogy a választási kam­p­ idején a munkácsi járás 17 községe felett védnökséget vállalunk, töme­gesen fogjuk meglátogatni és választga­tási anyaggal ellátni a falvakat. Ungvár, Beregszász e­lkövesséte példánkat. Figyelem! Elvtársak, ha a községben vagy városban nyilvános gy­űlést akartok bejelenteni, úgy a kérvényen a napi­rend első pontjaként tűzzétek a vá­lasztások kérdését, m­ajd azután a po­litikai és gazdasági helyzetet. — Nyilatkozat. Alulírott becsér­tém, hogy mint szakszervezeti ,­kás hibát követtem el, úgy: szakszervezetben tárgyalt de arra nem hivatott munkaadó, sz éltem. Ha nem is volt enne­­nősebb hatása a szervezetre, i­gis hiba volt. Ezt az alkalmat r­­agadom arra, hogy figyelmeztess m­unkástársaimat arra, hogy óvakod­janak hasonló hibák elövetésétől. Ні bám jóvátételére az eddiginél 3-szor­­ta nagyobb aktivitással fogok dolgoz­ni. Ungvár, 1935. IV. 24. Rotta Sán­dor, szabó. * Száz szobából álló háztartás — így nevezte a gazdasszony azt a szál­lodát, melynek gazdasági üzemét ve­­zette. És tényleg, ha megfigyeljük, e­gy szállodának és egy háztartásnak sok közös vonása van. Pl. a mosás kérdése! Itt is, ott is sokszor okoz gondot: hogyan mos az ember helye­sen, kíméletesen és takarékosan? An­nak a gazdasszonynak, akitől a fönti kitétel származik, egyszer egy jó ta­nácsot adhattunk, amely kifizette a gát. A legolcsóbb és a mosáshoz célszerűtlenebb mosószerek alko­tása, valamint a legszakszerűtb­ mosási eljárás mellett a szálló Q., kénytelen volt évente kerek 40.000 Kc-ért új fehérneműt beszerezni. Si­került beláttatnunk a gazdasszony­­nyal, hogyha Asszonydícséretet és Szarvas-Szappant használ, — ami évente kb. 2000 Kc-val több kiadást jelent mosószerek számára, — és a mi mosási eljárásunk mellett, évente már csak 10.000 Kc-ért kellett új fe­hérneműt beszereznie, a természetes elhasználódás pótlására. Ezáltal éven­te kerek 28.000 Kc-t lehetett megta­karítani! — Természetes, hogy egy közönséges háztartás fehérnemű kés­lelténél nincsen szó ilyen tömegekre azonkívül az elhasználódás sem ol­y nagymérvű — mindazonáltal viszon­yag mégis áll, hogy: Asszony dicséret­be áztatni és Schicht-Sza­vas-Szap­­pannal mosni, még mindig, érdeme­s volt..

Next