Zsidó Néplap, 1920. július-december (1. évfolyam, 15-36. szám)

1920-07-02 / 15. szám

1920 julius 2 sok támogatást és segítséget, melyben a keletslovenskói és Podkárp. Russ zsidóságot a Prágában működő Nemzeti Tanács és annak buzgó vezetősége dr. Singer elnök és dr. Brod alelnök részesítették. A megszállás óta sok sok bajunk, ne­hézségünk és szenvedésünk volt és mi mindannyiszor a Nemzeti Tanácshoz for­dultunk segítségért és annak vezetősége munkát, időt, fáradtságot nem kimélve és összeköttetéseit felhasználva mindannyiszor magáévá tette ügyünket, minden igazság­talanságot elhárított fejünk felől és minden jogos ügyünket diadalra vitte Mi, akik a zsidó nép literén tartjuk kezünket, tudjuk csak, hogy a Nemzeti Tanács mennyi szimpátiát szerzett nálunk, mennyire szívébe zárta földjeinket és a szeretetnek, a sziveknek mennyi kapcsolata fejlődött közöttünk. Hozni fogjuk még a Nemzeti Tanács beszámolójának kivonatát, most csak 112 eljárásáról emlékezünk meg. Amikor télvíz idején el lettek rendelve a kiutasítások, a Nemzeti Tanács fáradhat­­lan munkával kicsikarta a halasztásokat s a melegebb idő közeledtével keresztül vitte hogy a kiutasítások a legszűkebb keretek­ben történjenek és humánusan hajtassanak végre, hogy a kiutasítottak ingóságaikat és pénzüket magukkal vihessék és általában nekik köszönhető, hogy a Csehslovák állam nem sülyedt a szomszéd államok nívójára. Amikor Brejha adiátus rávette a fran­­cia viszonyokhoz szokott s az ittenieket nem ismerő Hennoque generalist a szom­bati nyitva tartás elrendelésére, a Nemzeti tanács erélyes fellépésére és sok eljárására volt szükség, hogy zsidóságunk érdekében az elhatározásához makacsul ragaszkodó diktátort megtörje. Mi tudjuk, hogy a zsid­ságért való munka sokszorosan nehéz és végtelenül hálátlan és a Nemzeti Tam­ás nehéz mun­kájának végzéséhez sok- sok önfeláldozásra, áldozatkészségre volt tehát szüksége, a hálára való minden kilátás nélkül, épen ezért kötelességet vélünk teljesíteni, amidőn a kongresszus üdvözletét szívből megkö­szönve, a Nemzeti Tanács elnökségének különösen pedig dr. Singer elnök és dr. Bród alelnöknek egész idejüket igénybe vevő fáradhatatlan munkásságukért Podkárp. I­pss zsidóságának hálás köszönetét tol­mácsoljuk, bizalmunknak adunk kifejezést és az ország összzsidósága javára irányuló működésükhöz felajánljuk támogatásunkat és szolgálatainkat. fibran­i kongresszus határozatai. A kongresszus a következő táviratokat küldte a köztársaság elnökének, a minisztertanácsnak, a képviselőház és szenátus elnökének : A köztársaság elnökének : Az Egyesült Zsidópártok kongresszusa há­lával gondol az Ön megértő és hathatós segítsé­gére, melyben a köztársaság, az egész világ zsi­dóságát részesítette és ez alkalomból az E. Zsi­dópártok kongresszusa újból kifejezi Önnek Elnök Úr a nemzeti zsidóság köszönetét. Dr. Hilf, S­anders, Schlesinger. A minisztertanácsnak. Az „Egyesült Zsidó Pártok“ június 1- én Brünnben megtartott kongresszuson 80 ezer zsidó választó nevében tiltakozik a választási törvény 51. § ának antidemokratikus határozata ellen, mely ZSIDÓ NÉPL­AP — . 1­­ /C­­ (15. szám.) 3 oldal —................ ..................­­ / a zsidó kisebbséget teljesen kizárja a parlamenti képviseletből, noha a leadott szavazatok szerint 4 képviselő és 2 szenátori mandátumra lett volna joga. A kongresszus ezen paragrafus oly értelmű revízióját követeli, hogy azok a pártok, melyek az egész köztársaságban legalább 50 ezer szavaza­tot kaptak, a második skrutiniumba bekerülhetnek. A közoktatás- és iskolaügyi minisztériumnak. Az „Egyesült Zsidó Pártok“ Brünnben ülé­sező kongresszusa erélyesen tiltakozik a zsidó is­kolakérdés mostoha kezelése ellen is. követeli a pá­risi békeszerződés és a nemzetgyűlés 1920. II. 19-iki egyhangú határozat s végül az alkotmánytörvény 132. §-a által nyújtott jogokra támaszkodva a zsidó iskolakérdés haladéktalan rendezését. Kö­veteli a már ismeretlen kilátásba helyezett ankét rögtöni összehívását és a szükséges rendszabá­lyok sürgős keresztülvitelét, hogy a zsidó kisebb­ségi iskolák annak idején pontosan megnyíljanak. Üdvözlőtávirat Stricker Róbert képviselőnek. A csehszlovák köztársaság „Egyesült Zsidó Párt“ jának Brünnben ülésező kongresszusa a zsidó jogok bátor harcosának és Németausztria öntudatos zsidósága vezetőjének testvéri üdvözletét küldi s teljes elismerését fejezi ki az egész zsidó nép javát szolgáló férfias fellépéséért. Az egyesült zsidó pártok. A békekonferencia által megállapított és a békeszerződéssel megerősített határok­nak megváltoztatását az egyes államok ha­tárain belül mozgalmak útján nem tartjuk lehetségesnek. A mostani határokat is emberek csi­nálták és semmit sem tartunk örökösnek, amit emberek csinálnak, a mai államok te­rülete is meg fog változni azonban, hogy ez mikor fog bekövetkezni és milyen irányban fejlődnek az egyes államok hatá­rai, a jövő titka és csak az bizonyos, hogy nem az egyes kis államokon belül történő mozgolódások, hanem valamely világese­mény, vagy világmozgalom fogja azokat előidézni. Hogy a mostan létesült új államala­kulatokban minden polgár megtalálja a he­lyét és érvényesülését, ezért biztosíttatik a kisebbségi jogok. Ezen kisebbségi jogokat védi a tör­vény és megvalósításukat ellenőrizni fela­data mindazoknak, akiknek érdekében ezen jogok biztosíttattak, így első­sorban a zsidóságnak. Csehszlovákiában ezen célok érdeké­ben a választások alkalmával tömörült a zsidóság és 80 ezer szavazatot adott le az Egyesült Zsidó Pártok listájára. Ezen Egye­sült Zsidó Pártok szervezése Podkárp, Russban is kezdetét vette. Az Egyesült Zsidó Pártok első fela­data a kisebbségi jogok védelme minden zsidó ember kötelessége tehát, hogy ezen szervezet köré tömörüljön és ha már e zászló ki van bontva, hogy ne álljon más zászló alá. Azon zsidók sem hagyhatják cserbe a zászlónkat, akik a zsidóságot csak vállának tartják, mert az Egyesült Zsidó Pártok nemcsak a zsidó nemzetiségű pol­gárok tömörülése, hanem bárminő nem­zetiségű zsidók egyesülése. Podkárp, Russban a magyarság is kisebb­séget képez, a magyarságnak tehát érdeke, hogy az Egyesült Zsidó Pártok minél nagyobb, minél erősebb szervezetet alkos­son, hogy így egyesült erővel biztosíthas­suk a kisebbségi jogokat. Az Egyesült Zsidó Pártok ott, ahol tagjai magyar ajkúak nem fogja elmulasz­tani a magyarság igényeinek követelését és így más ajkú és nemzetiségű polgárai támogatásával fogja segíteni a magyarság ügyét diadalra. A magyar anyanyelvű és nemzetiségű zsidóság érdekében áll ezért, hogy minden más párt mellőzésével az Egyesült Zsidó Pártba lépjen, mely Podkárp, Russ összes zsidóságának nagy számarányánál fogva a kisebbségi jogok biztosítására alakult pártok közül a legerősebb lesz. Akármit hangoztassanak is a kormány­férfiak, nem szívesen veszik a zsidóságnak a magyar pártokban való csoportosulását, minthogy pedig a kisebbségi jogokat az Egyesült Zsidó Pártok a legerősebben és szlovák és csehországi testvéreinek, sőt külföldi összeköttetéseinek a segítségvel is fogja védeni, nincs szükség arra, hogy a zsidóság egy a kormányok szemében nem szívesen látott párt tagjai legyenek. De az Egyesült Zsidó Pártok, azért is alakultak meg, hogy a zsidóság az egyes pártokba kerülve annak szolgálatában mor­zsolódjanak fel és hogy kívül állván a többi pártok mellett, ne legyen azok ütköző­pontja, aminek eddig a zsidóság mindig drágán, fizette meg az árát. . Ezért minden zsidó a saját érdekében cselekszik, ha tartózkodik más bármiféle párttól és az Egyesült zsidó pártok támoga­tójává lesz. Fiz Flgudasz Izrael és a cionizmus. A cionizmus diadalának láttára az ellentá­borban megfúj­ták a vészharsonát és elrendelték az általános mozgósítást. A pozsonyi országos N­orth. iroda, mely eddig saját hatalmán kívü­l semmiféle magasabb fórumot nem akart elismerni, még az Agudasz Izraelt sem, mely kétségtelenül vallásos jellegű szervezet, most a cionizmus győzelmétől megriadva, kezet szőrít az eddig ellenségnek tar­tott Agudá­val, hogy egyesült erővel destruál­­ják azt, amit a cionizmus évtizedes verejtékes munkájával annyi fáradság és áldozat árán fel­épített. Egy körirat utján felhívja az orth. hitközsé­geket a tömeges csatlakozásra és mindenféle inst­rukciók mellett az Aguda céljait a következő programban adja meg : • 1. Az istenfélők tömörülése egy világszerve­zetbe, melynek keretében azonban az egyes or­szágok szervezete teljes autonómiát élvez. 2. A Thora tanulást a legszélesebb népréteg­ben meghonosítani, hogy ezáltal a megértést és együttm­űködést öreg és ifjú között helyreállítsuk. 3. Minden zsidó napi kérdés, legyen az szo­ciális, gazdasági, vagy zsidó-politikai természetű, a Thora szellemében oldandó meg.

Next