Bervai Figyelő, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
1970. június hő Vidékiek a gyárban 2. Nem brazilok Kettőszázezerre tehető Magyarországon a cigánylakosság száma, az össznépességnek mintegy 2 százaléka, ez az arány hozzávetőleg vállalatunknál is azonos. Barna negyed A cigányokat korábban a társadalomból kirekesztették, ennek okaiban többek között közrejátszott a cigányok sajátos tulajdonsága. A felszabadulás utáni gazdasági, politikai rendszer jelentős fordulatot jelentett a cigány lakosság életkörülményeinek a megváltozásában is, ez az átalakulási folyamat a „barna negyedben" még napjainkban is tartó lassú fejlődési folyamat. A vidéki ipartelepítés során létrejött vállalatunk immár húszéves fennállása óta nehéz lenne összeszámolni, hogy már hány cigány munkavállalót alkalmazott több-kevesebb, (de inkább rövidebb) — ideig vállalatunk, mert jelentős mértékben éppen ezekből a munkaerőkből kerültek ki a gyárnál legrövidebb ideig dolgozó vándormadarak. Nem volt ritka dolog, hogy az új feltételes tizenegy gyermekes családfő egyik napon belépett a gyárba, másnap már útilaput is kötött a lábára. Beszélgetésünk közben erre mondta tréfásan Képes Mátyás, a munkaerőgazdálkodási osztály csoportvezetője, hogy három „új magyart” kell felvennünk, ha egy régi magyar kalapot emel .. . Gyárunk létszámgazdálkodása jelenlegi hatékonyságának fokozására a legutóbbi „Vállalati értesítő”-ben jelent meg a vezérigazgatói utasítás: — Az olyan munkavállalót, aki előzőleg vállalatunknál dolgozott és „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel szűnt meg a munkaviszonya, a kilépéstől számított 3 éven belül vállalatunk nem alkalmazhatja. Lumpenek nélkül Egyik legnagyobb üzemünkben, a 35-ösben rendszerint húsz-harminc, vagy még ettől is több cigány dolgozik. A „nemzetiségi” dolgozók világában Terenyei István műhelybizottsági titkár, sok vitás ügy, panasz intézője kalauzol. Elbeszéléseiben meglepő, hogy üzemük cigánykérdéséről többnyire csak múlt időben beszél. — Az az igazság, hogy a tivornya, léha, felelőtlen cigányoktól megszabadultunk — mondta a műhelybizottsági titkár, majd elmesélte egy érdekes találkozását. — A napokban, amikor Pesten jártam, a villamoson rám köszönt üzemünk egyik volt hírhedt jómadara, ifj. Csíkos Dezső. Derékig érő zsíros haj, rózsás ing, ápolatlan külső. — Hát te? — kérdeztem rá. — Itt dolgozom, Pesten — válaszolta, s alig jutott eszébe, hogy hol is dolgozik. — Mennyit keresel? — faggattam tovább, s mire a választ megtudtam volna, éppen előttünk tűnt fel a villamoson a jegyellenőr, mire ifjú barátunk, mintha rakétából lőtték volna ki, ész nélkül kereket oldott... BERVAI Szerencsére más üzemekben is a jelenlegi cigánydolgozók zöme a rendesebb régiókba tartozik, s beilleszkednek az üzem kollektívájába. Vállalatunknál a notórikusan ingázva felvételiző és leszámolók száma megcsappant, s a jelenleg dolgozó cigány származású dolgozóink többnyire már törzsgárdatagnak számítanak munkahelyükön. Magyari Sándor 35-ös üzemi főművezető Pusoma Hajnalka munkáját dicséri, Máté Imre 17-es üzemi művezető Gáspár Vilmos esztergályos szakmunkás mellett tette le a voksát. Grósz János 31-es üzemi műhelyi bizottsági titkár Lenin-brigádjából is lehetne sorolni a neveket, akik a munkatársaikkal egyenrangú és értékű munkát végeznek a szocialista brigádban. Szombaton muzsikálni kell... A vidéken élő cigánydolgozóink nagy százalékban Felsőtárkány telepén lakik, noha a lakás- és egészségügyi körülményeik sok esetben elmaradnak a közegészségügyi kívánalmaktól, de a városban, Egerben lakók már szinte kivétel nélkül a városlakók civilizációját élik. A munkavégzés terén leggyakrabban szombaton merülnek fel a problémák, szombaton nehezen megy a munka.... A férfiak közül többen megőrizték ősi, klasszikus mesterségüket, a zenélést, s ezt a népzenészi kötelezettséget a szombati napokon nagyon nehéz összeegyeztetni a munkarenddel ... De hát mindenkinek lehet hobbyja, miért éppen a cigány dolgozóinknak ne lehetne már aki megérdemli „másodállású” foglalkozásuk . . . A gyárunkban dolgozó ciigány szárrmazású dolgozóinkról elmondhatjuk, hogy zömmel be tudnak illeszkedni munkahelyük kollektívájába, életformajukkal képesek társadalmunk célkitűzéseiket magukévá tenni. S hogy a cigánykérdéssel ennek ellenére vállalatunknál is többször szembetaláljuk magunkat? Ez igaz. De nem felejthető el, hogy honnan indultak el ezek az emberek, s hol tartanak még ma is azok a cigányok, akik nem dolgoznak az embert formáló közösségben ! Simon Imre Befejező rész: A mészégetőstül a ser persiniselésig. Gáspár Vilmos Pusoma Hajnalka (Fotó: Pozsonyi Zoltán) Táguló horizont Külföldön jár*tzakembereink nyilatkoznak tapasztalataikról Tudományos értekezés, tapasztalatszerzés, gépvásárlás, vagy éppen piackutatás ügyében alig múlik el vállalatunk életében egy hónap, hogy szakembereink közül valaki ne fordulna meg külföldön. A közelmúltban külföldön járt szakembereinktől nyilatkozatot kértünk tapasztalataikról. Bervai részvevő a KGST-tagországok ülésén Moszkvában ülésezett április 20-tól 29-ig a KGST- tagországok VI. szekciójának 26. ülése, amely az általános gépgyártás három területével foglalkozott: a textil-, a hűtő- és az élelmiszeripari gépek gyártásával. A magyar delegációt a Láng Gépgyár főmérnöke vezette, s gyárunk képviseletében Mező László labormérnök vett részt a tíznapos kongresszuson. — Igen jelentősnek tartottam a profilunkat érintő tapasztalatszerzés szempontjából azt az előadást, amelynek a témája a hűtőkompresszorok tipizálási ajánlástervezetének kidolgozása volt, ezen belül a nyitott és félhermetikus gépek tipizálását, s a látogatást a vniho- Scdmasi kutatóintézetben — mondotta a laboratórium mérnöke. Adagolóelemek gyártásának tanulmányozása a Szovjetunióban Debreczeni Tibor főtechnológus április 15-től május 15-ig tartózkodott a Szovjetunióban, a Jaroszlavi Adagolóberendezések Gyárában, a Diesel-adagolóelemek ottani gyártásának tanulmányozása céljából: — A jaroslavi gyár igen magas követelmények mellett, igen magas műszaki színvonalon állítja elő termékeit. A szerzett tapasztalatok nagy segítséget nyújthatnának nálunk a technológiai és konstrukciós problémáink megoldásában, ezért a szovjet gyár kapcsolatunk kifejlesztésének elősegítésére szakembereket hívott meg tőlünk — tájékoztatott bennünket tanulmányútjáról a gyártástechnológiai főosztály vezetője. Egy hét Svájcban, a Studer-cégnél Zupkó Balázs, a gyárfejlesztési osztály vezetője három országban is járt már az idén. Tapasztalatait így összegezte: — Január 18-tól 28-ig Csehszlovákiában tartózkodtam, a prágai Stroimport Külkereskedelmi Vállalatnál. Látogatásom célja az általunk megrendelt gépek szállítási határidejének tisztázása volt. A tárgyalások eredményeképpen sikerült a számunkra leglényegesebb présöntőgép szállítását június elejére előbbre hozni, és a többi megrendelt gép — 1 db CPL—200/30 présöntőgép az OS—1-es olajszabályozó öntvényeinek gyártásához, 1 db rugógyártó automata, 1 db AD—16-os hosszesztergáló automata, 1 db BUA—16-os hengerköszörű és 1 db BPH—20 N síkköszörűgép — szállítási határidejét is fél évvel megrövidíteni. Március 1-től 8-ig az NDK- ba, a tavaszi Lipcsei Vásár megtekintésére utaztam ki. A vállalatunknál még nem ismert, de alkalmazásra célszerű gépújdonságok felkutatása, tanulmányozása volt az úticél. Áprilisban egy hetet töltöttem Svájcban, a Studercégtől megrendelt EA—300- as porlasztótű-köszörűgép műszaki problémáinak és szállítási határidejének tisztázása végett, eredményesen. Alkalmam volt ellátogatni a Baseli Vásárra is, ahol a különböző iparágak állították ki a legkorszerűbb termékeiket. Genfben a Tarex, Charmilles és SIP cégeknél jártam. A Charmilles cég vezetői megmutatták a szikraforgácsoló gépet, amely alkalmas a zárt porlasztók 0 0,15 mm furatainak megmunkálására. Ez a gép a bemutató alkalmaival 0 0,11 mm furatot 30 másodperc alatt készített 5 mikron pontossággal, 1 mikronos alakhibával, és Ra = 0.16 mikronos felületi érdességgel — ismertette a svájci cég gépújdonságát a gyártásfeljesztési osztály vezetője. Finomszerelvénygyári előadás az NDK hűtőkongresszusán Minden évben megrendezik a ,J?ishűtős” napokat az NDK-foeli VEB Monsator Háztartás-berendezési Kombinát scharfemsteimi hűtőkompresszor és hűtőszekrény üzemében, amelyen az idén vállalatiunlkiat öt személy képviselte. (Vass Tibor, Füzesit/ János, Törcsvári István, Hajdú József, Gyulai Bálint). A hűtős napok alkalmából a tíz német előadás mellett két magyar értekezés is elhangzott: az egyiket Goriancz Ignác, a Jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója tartotta a „háztartástól a kereskedelemig” témakörből, gyártmányaik ismertetésével összetkötve, míg a másik előadást Füzessy János főkonstrukitőrünk, a GTE egri szervezetének titkára, „A kompresszorok fejlesztésének helyzete Magyarországon” címmel. Az egyik legérdekesebb értekezés a scharfensteini üzem megvezetőjétől hangzott el, amely a hengeres csapok hibáinak mérésével foglalkozott. A hűtőnapokon való részvételen kívül szakembereink kereskedelmi tárgyalásokat is folytattak a nagy hűtőkompresszorok gyártásáról, a magyar—német műszaki és kereskedelmi együttműködésről. Fekete Piroska Homok néni otthonában Homok Máténé nevére még sokan emlékeznek, hiszen amíg itt dolgozott, majdnem az egész vállalat ismerte a 31-es meo csoportvezetőjét. Veleszületett jó érzékkel, egészséges ösztönnel úgy tudta munkáját végezni, hogy az első nők közé tartozott, akik csoportvezetők lettek vállalatunknál. Munkáját is megbecsülték, munkatársai, vezetői szerették. Ennek még ma is, amikor már tőlünk nyugdíjba ment — de munka kedve nem csökkenve, még mindig dolgozik — tartójelét adták. A 31-es meg annyi sok érdemlegest kezdeményező Zrínyi Ilona háromszoros szocialista brigádja Kassa István vezetésével meglátogatta a régi munkatársakat. Hornok néni meghatott örömmel vette át a szép ajándékot, amivel a brigád tagjai kedveskedtek. Jólesett ez a figyelmesség azoktól, akiktől már három éve elvált, de akik nemcsak a munkával, hanem a szocialista brigádok emberi jelszavával is élen járnak: szocialista módon élni. — Nagyon sajnálom — mondta —, hogy az újabb sikerekben én már nem vehetek részt. De örülök, hogy a félmilliomodik kompresszor legyártásánál tart a gyár, és tudom, hogy a 31-es meó-nak oroszlánrésze van abban, hogy ezt a mennyiséget majdnem reklamációmentesen tudták elkészíteni. Hornok néninek további ilyen jó munkabírást, kedvet és egészséget kívánunk továbbra is, és még nagyonnagyon sokáig, mint amilyen most van. Petrán Istvánná Egy műhelybizottsági titkár feljegte: Új dolgozókkal beszélgettem, s a következő kérdéseket tették fel: — Igaz, hogyha letelik a próbaidő, csak az kaphat munkaruhát, aki belép a szakszervezetbe? — Nem, mert a munkaruhát a vállalat adja, mint béren kívüli juttatást és ennek nem előfeltétele a szervezettség. — Még csak három hete, hogy itt dolgozom a Bervában, de az előző munkahelyemen már kaptam szakszervezeti könyvet, hogyan lehetne az elmaradott bélyeget pótolni? — Sürgős esetben még soron kívül is, hisz nem ritkaság, amikor OiVIB, segély, üdülés vagy utazási kedvezmény igénybevételéhez rendbe kell tenni a könyvet. De van olyan eset is, amikor a nyereségrészesedés kifizetését megelőzőleg a törzsgárdához tartozó régi dolgozók akarják olcsóbb bélyegekkel törleszteni az elmaradást. Nem véletlen ilyenkor az újra belépő sem, hisz zsebbe vágó kérdésről van szó. Ilyenkor mind többen vitatják azt a kérdést, hogy járjon-e a többletnyereség annak a dolgozónak, akinek az ideje megfelel ugyan a törzsgárdaalapszabályzat előírásainak, de nem szakszervezeti tag, mert hiszen ők ugyanúgy dolgoztak, mint bármelyik szervezett dolgozó... Az egyéni anyagi törekvés sokszor olyan meggyőző erejű, hogy egyes aktíváink úgy vélik, talán igazuk van. Ilyen hasonló egyéni problémák és sérelmesnek vélt ügyekben nem tudunk a panaszos oldalára állni, még akkor sem, ha ezért azzal vádolnak, hogy nem a dolgozók érdekeit orvosoljuk. Éppen ezért nagy fontosságú feladat, hogy a napi munkánk során e kritikus esetekben, bármilyen nehéz is, de meg kell tudnunk magyarázni dolgozóinknak a társadalmi és egyéni érdekek összefüggéseit. A törzsgárdaalapszabályzat szépen felsorolja azokat az alapvető követelményeket, amelyek csakis a törzsgárdatagok példamutató magatartására jellemzők. Nem hiszem, hogy az lenne a példamutató magatartás, hogyha megbízunk egy aktívát a tagszervezéssel, akkor ezekben a szélsőséges esetekben a bizalmiak a legellenzékibb megnyilvánulásba ütköznek. Nem egy szomszédos országban tették kötelezővé a munkaviszonyban álló dolgozók szervezettségét. Nálunk a belépés önkéntes elhatározás alapján történik, s mivel szakszervezeti alapszabályzatunk nem tesz különbséget a kívülálló vagy szervezett dolgozó között, csak az érvényes tagsági könyv felmutatása mellett járó kedvezmények vagy egyéb juttatások tekintetében, így egy csomó kedvezményt, illetve béren kívüli juttatást az a kisebbség is magáénak vallhat, akik azért tartózkodnak a belépéstől, mert a tagdíjat tetemes összegnek tartják. Pedig a befizetett forintjainkat többszörösen is visszakapjuk. Már akkor is, ha csak az üzemi étkeztetésre gondolok, a munkakörülmények állandó javításában, vagy a mindennél többet jelentő SZOT-üdültetésben. A minap éppen egy fiatal dolgozónál? adtam át az új tagsági könyvét, miközben megkérdezte: — Tessék mondani, így most már megkaphatom a balatoni SZOT-üdülőbeutalót? — Sajnos, még nem, mert ahhoz legalább egyéves tagsági idő szükséges, de a vállalatunk zamárdi üdülőjét már ebben az évben is igénybe veheti, mert valamennyi dolgozónk pihenésének lehetőségét ezen keresztül is biztosítja a vállalatvezetés. Farkas Albert 20-as üzem