Bervai Figyelő, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

1970. június hő Vidékiek a gyárban 2. Nem brazilok Kettőszázezerre tehető Ma­gyarországon a cigánylakos­ság száma, az össznépesség­­nek mintegy 2 százaléka, ez az arány hozzávetőleg válla­latunknál is azonos. Barna negyed A cigányokat korábban a társadalom­ból kirekesztették, ennek okaiban többek között közre­játszott a cigányok sa­játos tulajdonsága. A felsza­badulás utáni gazdasági, po­litikai rendszer jelentős for­dulatot jelentett a cigány la­­kosság életkörülményeinek a megváltozásában is, ez az át­alakulási folyamat a „barna negyedben" még napjaink­ban is tartó lassú fejlődési folyamat. A vidéki ipartele­pítés során létrejött vállala­tunk immár húszéves fennál­lása óta nehéz lenne össze­számolni, hogy már hány ci­gány munkavállalót alkalma­zott több-kevesebb, (de in­kább rövidebb) — ideig vál­lalatunk, mert jelentős mér­tékben éppen ezekből a mun­kaerőkből kerültek ki a gyárnál legrövidebb ideig dolgozó vándormadarak. Ne­m volt ritka dolog, hogy az új feltételes tizenegy gyer­mekes családfő egyik napon belépett a gyárba, másnap már útilaput is kötött a lá­bára. Beszélgetésünk közben erre mondta tréfásan Képes Mátyás, a munkaerő­­gazdálkodási osztály csoport­­vezetője, hogy három „új ma­­gyart” kell felvennünk, ha egy régi magyar kalapot emel .. . Gyárunk létszámgazdálko­dása jelenlegi hatékonyságá­nak fokozására a legutóbbi „Vállalati értesítő”-ben jelent meg a vezérigazgatói utasí­tás: — Az olyan munkaválla­lót, aki előzőleg vállalatunk­nál dolgozott és „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel szűnt meg a munkaviszonya, a kilépéstől számított 3 éven belül vállalatunk nem alkal­mazhatja. Lumpenek nélkül Egyik legnagyobb üze­münkben, a 35-ösben rend­szerint húsz-harminc, vagy még ettől is több cigány dol­gozik. A „nemzetiségi” dol­gozók világában Terenyei István műhelybizottsági tit­kár, sok vitás ügy, panasz in­tézője kalauzol. Elbeszélései­ben meglepő, hogy üzemük cigánykérdéséről többnyire csak múlt időben beszél. — Az az igazság, hogy a tivornya, léha, felelőtlen ci­gányoktól megszabadultunk — mondta a műhelybizottsá­gi titkár, majd elmesélte egy érdekes találkozását. — A napokban, amikor Pesten jár­tam, a villamoson rám kö­szönt üzemünk egyik volt hírhedt jómadara, ifj. Csíkos Dezső. Derékig érő zsíros haj, rózsás ing, ápolatlan külső. — Hát te? — kérdeztem rá. — Itt dolgozom, Pesten — válaszolta, s alig jutott eszé­be, hogy hol is dolgozik. — Mennyit keresel? — faggat­tam tovább, s mire a választ megtudtam volna, éppen előt­tünk tűnt fel a villamoson a jegyellenőr, mire ifjú bará­tunk, mintha rakétából lőt­ték volna ki, ész nélkül ke­reket oldott... BERVAI Szerencsére más üzemek­ben is a jelenlegi cigánydol­gozók zöme a rendesebb ré­giókba tartozik, s beillesz­kednek az üzem kollektívá­jába. Vállalatunknál a notó­­rikusan ingázva felvételiző és leszámolók száma megcsap­pant, s a jelenleg dolgozó cigány származású dolgozóink többnyire már törzsgárdatag­­nak számítanak munkahelyü­kön. Magyari Sándor 35-ös üze­mi főművezető Pusoma Haj­nalka munkáját dicséri, Má­té Imre 17-es üzemi műve­zető Gáspár Vilmos esztergá­lyos szakmunkás mellett tet­te le a voksát. Grósz János 31-es üzemi műhelyi bizottsági titkár Lenin-brigádjából is lehetne sorolni a neveket, akik a munkatársaikkal egyenrangú és értékű mun­kát végeznek a szocialista brigádban. Szombaton muzsikálni kell... A vidéken élő cigánydolgo­zóink nagy százalékban Fel­­sőtárkány telepén lakik, no­ha a lakás- és egészségügyi körülményeik sok esetben el­maradnak a közegészségügyi kívánalmaktól, de a város­ban, Egerben lakók már szinte kivétel nélkül a vá­roslakók civilizációját élik. A munkavégzés terén leggyak­rabban szombaton­ merülnek fel a problémák, szombaton nehezen megy a munka.... A férfiak közül többen meg­őrizték ősi, klasszikus mes­terségüket, a zenélést, s ezt a népzenészi kötelezettséget a szombati napokon nagyon nehéz összeegyeztetni a mun­karenddel ... De hát minden­kinek lehet hobbyja, miért éppen a cigány dolgozóink­nak ne lehetne már aki meg­érdemli „másodállású” fog­lalkozásuk . . . A gyárunkban dolgozó ci­­igány szárrmazású dolgozóink­ról elmondhatjuk, hogy zöm­mel be tudnak illeszkedni munkahelyük kollektívájába, életforma­jukkal képesek tár­sadalmunk célkitűzéseiket magukévá tenni. S hogy a cigánykérdéssel ennek elle­nére vállalatunknál is több­ször szembetaláljuk magun­kat? Ez igaz. De nem felejt­hető el, hogy honnan indul­tak el ezek az emberek, s hol tartanak még ma is azok a cigányok, akik nem dolgoz­nak az embert formáló kö­zösségben ! Simon Imre Befejező rész: A mészége­tőstül a ser persinis­elésig. Gáspár Vilmos Pusoma Hajnalka (Fotó: Pozsonyi Zoltán) Táguló horizont Külföldön jár*t­zakembereink nyilatkoznak tapasztalataikról Tudományos értekezés, ta­pasztalatszerzés, gépvásárlás, vagy éppen piackutatás ügyében alig múlik el vál­lalatunk életében egy hónap, hogy szakembereink közül valaki ne fordulna meg kül­földön. A közelmúltban­­ kül­földön járt szakemberein­k­­től nyilatkozatot kértünk ta­pasztalataikról. Bervai részvevő a KGST-tagország­ok ülésén Moszkvában ülésezett áp­rilis 20-tól 29-ig a KGST- tagországok VI. szekciójának 26. ülése, amely az általános gépgyártás három területé­vel foglalkozott: a textil-, a hűtő- és az élelmiszeripari gépek gyártásával. A magyar delegációt a Láng Gépgyár főmérnöke vezette, s gyá­runk­­ képviseletében Mező László labormérnök vett részt a tíznapos kongres­­­szuson. — Igen jelentősnek tar­tottam a profilunkat érintő tapasztalatszerzés szempont­jából azt az előadást, amely­nek a témája a hűtőkomp­resszorok tipizálási ajánlás­­tervezetének kidolgozása volt, ezen belül a nyitott és félhermetikus gépek tipizá­lását, s a látogatást a vniho- Scdmasi kutatóintézetben — mondotta a laboratórium mérnöke. Adagolóelemek gyártásának tanulmányozása a Szovjetunióban Debreczeni Tibor főtech­nológus április 15-től május 15-ig tartózkodott a Szov­jetunióban, a Jaroszlavi Adagolóberendezések Gyárá­ban, a Diesel-adagolóelemek ottani gyártásának tanulmá­nyozása céljából: — A jaroslavi gyár igen magas követelmények mel­lett, igen ma­gas műszaki színvonalon állítja elő ter­mékeit. A szerzett tapaszta­latok nagy segítséget nyújt­hatnának nálunk a techno­lógiai és konstrukciós prob­lémáink megoldásában, ezért a szovjet gyár kapcsolatunk kifejlesztésének elősegítésé­re szakembereket hívott meg tőlünk — tájékoztatott ben­nünket tanulmányútjáról a gyártástechnológiai főosztály vezetője. Egy hét Svájcban, a Studer-cégnél Zupkó Balázs, a gyárfej­lesztési osztály vezetője há­rom országban is járt már az idén. Tapasztalatait így összegezte: — Január 18-tól 28-ig Csehszlovákiában tartózkod­tam, a prágai Stroimport­ Külkereskedelmi Vállalatnál. Látogatásom célja az álta­lunk megrendelt gépek szál­lítási határidejének tisztá­zása volt. A tárgyalások eredményeképpen sikerült a számunkra leglényegesebb présöntőgép szállítását jú­nius elejére előbbre hozni, és a többi megrendelt gép — 1 db CPL—200/30 prés­öntőgép az OS—1-es olajsza­bályozó öntvényeinek gyártá­sához, 1 db rugógyártó au­tomata, 1 db AD—16-os hosszesztergáló automata, 1 db BUA—16-os hengerkö­szörű és 1 db BPH—20 N síkköszörűgép — szállítási határidejét is fél évvel meg­rövidíteni. Március 1-től 8-ig az NDK- ba, a tavaszi Lipcsei Vásár megtekintésére utaztam ki. A vállalatunknál még nem ismert, de alkalmazásra cél­szerű gépúj­donságok felku­tatása, tanulmányozása volt az úticél. Áprilisban egy hetet töl­töttem Svájcban, a Studer­­cégtől megrendelt EA—300- as porlasztótű-köszörűgép műszaki problémáinak és szállítási határidejének tisz­tázása végett, eredményesen. Alkalmam volt ellátogatni a Baseli Vásárra is, ahol a kü­lönböző iparágak állították ki a legkorszerűbb termé­keiket. Genfben a Tarex, Charmilles és SIP cégeknél jártam. A Charmilles­ cég vezetői megmutatták a szik­raforgácsoló gépet, amely alkalmas a zárt porlasztók 0 0,15 mm furatainak meg­munkálására. Ez a gép a be­mutató alkalmaival 0 0,11 mm furatot 30 másodperc alatt készített 5 mikron pon­tossággal, 1 mikronos alak­­hibával, és Ra = 0.16 mik­ronos felületi érdességgel — ismertette a svájci cég gép­­újdonságát a gyártásfeljesz­­tési osztály vezetője. Finomszerel­vénygyári előadás az NDK hűtőkongresszusán Minden évben megrende­zik a ,J?ishűtős” napokat az NDK-foeli VEB Monsator Háztartás-berendezési Kom­binát scharfemsteimi hűtő­kompresszor és hűtőszekrény üzemében, amelyen az idén vál­lalatiunlkiat öt személy képviselte. (Vass Tibor, Füzes­it/ János, Törcs­vári István, Hajdú József, Gyulai Bálint). A hűtős napok alkalmából a tíz német előadás mellett két magyar értekezés is elhang­zott: az egyiket Goriancz Ig­nác, a Jászberényi Hűtőgép­gyár vezérigazgatója tartot­ta a „háztartástól a kereske­delemig” témakörből, gyárt­mányaik ismertetésével ös­­­szetkötve, míg a másik elő­adást Füzessy János főkons­­trukitőrünk, a GTE egri szer­vezetének titkára, „A kom­presszorok fejlesztésének helyzete Magyarországon” címmel. Az egyik legérdeke­sebb értekezés a scharfen­­steini üzem meg­vezetőjétől hangzott el, amely a henge­res csapok hibáinak méré­sével foglalkozott. A hűtőna­­pokon való részvételen kívül szakembereink kereskedelmi tárgyalásokat is folytattak a nagy hűtőkompresszorok gyártásáról, a magyar—né­met műszaki és kereskedelmi együttműködésről. Fekete Piroska Hom­ok néni otthonában Homok Máténé nevére még sokan emlékeznek, hi­szen amíg itt dolgozott, majdnem az egész vállalat ismerte a 31-es meo­ cso­­portvezetőjét. Veleszületett jó érzékkel, egészséges ösz­tönnel úgy tudta munkáját végezni, hogy az első nők közé tartozott, akik csoport­­vezetők lettek vállalatunknál. Munkáját is megbecsülték, munkatársai, vezetői szeret­ték. Ennek még ma is, ami­kor már tőlünk nyugdíjba ment — de munka kedve nem csökkenve, még mindig dolgozik — tartójelét adták. A 31-es meg annyi sok ér­demlegest kezdeményező Zrínyi Ilona háromszoros szocialista brigádja Kassa István vezetésével megláto­gatta a régi munkatársakat. Hornok néni meghatott örömmel vette át a szép ajándékot, amivel a brigád tagjai kedveskedtek. Jólesett ez a figyelmesség azoktól, akiktől már három éve el­vált, de akik nemcsak a munkával, hanem a szocia­lista brigádok emberi jel­szavával is élen járnak: szo­cialista módon élni. — Nagyon sajnálom — mondta —, hogy az újabb sikerekben én már nem ve­hetek részt. De örülök, hogy a félmilliomodik kompres­­­szor legyártásánál tart a gyár, és tudom, hogy a 31-es meó-nak oroszlánrésze van abban, hogy ezt a mennyi­séget majdnem reklamáció­mentesen tudták elkészíteni. Hornok néninek további ilyen jó munkabírást, kedvet és egészséget kívánunk to­vábbra is, és még nagyon­­nagyon sokáig, mint amilyen most van. Petrán Istvánná Egy műhelybizottsági titkár feljegte: Új dolgozókkal beszélget­tem, s a következő kérdése­ket tették fel: — Igaz, hogyha letelik a próbaidő, csak­ az kaphat munkaruhát, aki belép a szakszervezetbe? — Nem, mert a munkaru­hát a vállalat adja, mint bé­ren kívüli juttatást és ennek nem előfeltétele a szerve­zettség. — Még csak három hete, hogy itt dolgozom a Bervá­ban, de az előző munkahe­lyemen már kaptam szak­­szervezeti könyvet, hogyan lehetne az elmaradott bélye­get pótolni? — Sürgős esetben még so­ron kívül is, hisz nem ritka­ság, amikor OiVIB, segély, üdülés vagy utazási kedvez­mény igénybevételéhez rend­be kell tenni a könyvet. De van olyan eset is, amikor a nyereségrészesedés kifizetését megelőzőleg a törzsgárdához tartozó régi dolgozók akar­ják olcsóbb bélyegekkel tör­leszteni az elmaradást. Nem véletlen ilyenkor az újra be­lépő sem, hisz zsebbe vágó kérdésről van szó. Ilyenkor mind többen vitatják azt a kérdést, hogy járjon-e a többletnyereség annak a dol­gozónak, akinek az ideje megfelel ugyan a törzsgárda­­alapszabályzat előírásainak, de nem szakszervezeti tag, mert hiszen ők ugyanúgy dolgoztak, mint bármelyik szervezett dolgozó... Az egyéni anyagi törekvés sok­szor olyan meggyőző erejű, hogy egyes aktíváink úgy vélik, talán igazuk van. Ilyen hasonló egyéni problé­mák és sérelmesnek vélt ügyekben nem tudunk a pa­naszos oldalára állni, még akkor sem, ha ezért azzal vádolnak, hogy nem a dol­gozók érdekeit orvosoljuk. Éppen ezért nagy fontosságú feladat, hogy a napi mun­kánk során e kritikus ese­tekben, bármilyen nehéz is, de meg kell tudnunk magya­rázni dolgozóinknak a társa­dalmi és egyéni érdekek ös­­­szefüggéseit. A törzsgárda­­alapszabályzat szépen felso­rolja azokat az alapvető kö­vetelményeket, amelyek csak­is a törzsgárdatagok példa­mutató magatartására jel­lemzők. Nem hiszem, hogy az lenne a példamutató ma­gatartás, hogyha megbízunk egy aktívát a tagszervezéssel, akkor ezekben a szélsőséges esetekben a bizalmiak a leg­­ellenzékibb megnyilvánulás­ba ütköznek. Nem egy szomszédos or­szágban tették kötelezővé a munkaviszonyban álló dol­gozók szervezettségét. Nálunk a belépés önkéntes elhatáro­zás alapján történik, s mi­vel szakszervezeti alapsza­bályzatunk nem tesz különb­séget a kívülálló vagy szer­vezett dolgozó között, csak az érvényes tagsági könyv felmutatása mellett járó kedvezmények vagy egyéb juttatások tekintetében, így egy csomó kedvezményt, il­letve béren kívüli juttatást az a kisebbség is magáénak vallhat, akik azért tartózkod­nak a belépéstől, mert a tag­díjat tetemes összegnek tart­ják. Pedig a befizetett fo­rintjainkat többszörösen is visszakapjuk. Már akkor is, ha csak az üzemi étkeztetés­re gondolok, a munkakörül­mények állandó javításában, vagy a mindennél többet je­lentő SZOT-üdültetésben. A minap éppen egy fiatal dol­gozónál?­ adtam át az új tag­sági könyvét, miközben meg­kérdezte: — Tessék mondani, így most már megkaphatom a balatoni SZOT-üdülőbeuta­­lót? — Sajnos, még nem, mert ahhoz legalább egyéves tag­sági idő szükséges, de a vál­lalatunk zamárdi üdülőjét már ebben az évben is igény­be veheti, mert valamennyi dolgozónk pihenésének lehe­tőségét ezen keresztül is biz­tosítja a vállalatvezetés. Farkas Albert 20-as üzem

Next