Beszélő 12. (1985)
1985 / 12. szám
zették, de aztán kiderült: nem kerültek be a bizonyítási anyagba, mert "érthetetlenek" voltak. Ezzel a bíróság meg is elégedett, holott ez a technikaiként előadott kifogás nagyon is úgy hangzott, mint amit a védelem bizonyítani akart. Szövegelemzés alapján feltűnt egy-két védőnek, hogy a ^jse^lignse^fiek tulajdonított Marx-Engels szám igencsak hasonlít Demeter stílusára. Lehet ugyan, hogy a "mocskos út" motívuma éppoly közös jegye a magyar punknak, mint a "bús hajnalok" a parnasszistáknak, de azért nem ártana utánanézni a dolognak Demeter szövegei között. A győri rendőrök elmondták: Demeter házkutatásában egy piros táblás könyvet találtunk, ebben minden szám benne volt. Szövegfoszlányokat is találtunk. A veszprémi együttes szövegét _e£2[att_ nem találtuk nála. Több szöveg is volt, amit nem rögz_itettem a g Demeter-féle jegyzőkönyvben, ezek azért nem kerültek bele, mert a szöveg csak 2-3 soros volt. /Krem: H.M./ Ez nagyon érdekes, hiszen miért nem szerepelt a bizonyítékok között az a pirostáblás könyv úgy, ahogyan volt? Miért készítettek belőle jegyzőkönyvet, miért mazsolázták? S mit jelent ez a kitétel: a veszprémiek szövegét együtt nem találták meg Demeter füzetében? Ha valaki feltételezi, hogy a veszprémieknek tulajdonított szöveget a párnázott ajtók mögött kompilálták Demeter 2-3 soros töredékeiből, gynúját a piros könyv nyilván mindennél biztosabban oszlathatja el. Nos, az ügyvédek kérelmezték a dalszöveges könyvek bekérését a győri rendőrségtől. A bíróság hozzájárult, a könyv nem érkezett meg, a bíróság nem reklamált. Enélkül született meg az ítélet. Az_ü£yvéd_ek ügye_ Ez a per nemcsak a vádlottak drámája volt, hanem az ügyvédeké is. A másodfokú tárgyaláson az egyikük könnyes szemmel jelentette ki a perbeszéde elején, hogy ez a per fordulópont az életében. Folyosói beszélgetésből megtudtam, ez azt jelentené: nem akar többé büntetőügyet vállalni. A IV. rendű vádlott védőjét a másodfokon helyettesítették, a folyosón azt mondták, túl messzire ment, elragadtatta magát. Tény, hogy a tárgyalás idején veszprémi rendőrségen ült, honorárium-visszaélés vádjával letartóztatva. S az is tény, hogy ő volt az egyetlen ügyvéd, aki kimondta, amit a többiek is gondolhattak, a veszprémi rendőrség és ügyészség törvénysértést követett el azzal, hogy további vizsgálat nélkül engedte vádiratra és tárgyalásra az ügyet, s azt is: nem várható el a győri rendőröktől, hogy bevallják, mást vettek jegyzőkönyvbe, mint ami elhangzott. Másodfokon semmit sem változott az ügy megítélése, de az ítélet valamelyest enyhült. Különösebb indoklás a néhány hónapos enyhítéshez nem született, csak annyi: az elsőfokú ítélet felnőtt izgatóknak is komoly büntetés volna. De azért minden elítélt benn maradt a börtönben, s egyikük sem fog egy évnél kevesebbet ülni. Hadd idézzek a pórul járt IV. rendű védő első fokon mondott perbeszédéből tanulság helyett. Azt mondotta az ügyész kolléga, hogy ez a mozgalom két szakaszra osztható, fejlődő-haladó meg retrográd-ellenséges-maradt, második szakaszra. Hozzánk a mozgalom - állítása szerint - akkor jutott el, amikor ez a második szakasz, nem kívánatos változás állt be a mozgalomban. "Mi mindig mindenről elkésünk, mi fáradtan, messziről jövünk" - mondhatnánk Ady verse után? Nem ez a lényeg, hanem az, hogy az ügyészség álláspontja szerint ez olyan országos jelenség, amelyet vissza kell szorítani, tehát politika. Én egyetértek azzal, hogy ez most aktuális. Azonban van még egy aktuális dolog, ami nem csak most aktuális, hanem mindig. Ez nevezetesen az, hogy az igazság derüljön ki minden ügyben, és igazságos ítéletet hozzon a bíróság. Ez a hosszabbik folyamat, az érvényes, atörvény. Ez az általános, a másik speciális.