Beszélő 25. (1988)

1988 / 25. szám

daryzm bez maski (A kádárizmus maszk nélkül) címmel. Havonta egyszer jelenik meg a Biuletyn Informacyjny OBOZU (BIO) belső publikációként, a független lapok szerkesztői közt terjesztik. A BIO hír­ügynökségi szerepet tölt be - információ­val látja el a független sajtót a blokk országaiban történt legfrisebb eseményekről. A KOS c. lap szer­kesztőségével közösen az Oboz O.K. néven video­kazettákat is forgalmaz. Első kiadványuk a Harvest of Dispair c. dokumentumfilm, amely a kollektivizálás éveiről, a nagy ukrajnai éhínségről szól. ABC (Adriatyk, EhMyk, M. CLarne /Fekete-ten­ger/) - 1984-ben jelent meg az első száma. 1987-ig szám és egy könyv jelent meg a Bibliotéka ABC c. sorozatban. A lap kiadója a "Függetlenség" Li­berális-Demokrata Párt, de a szerkesztőség a bo­rító belső oldalán elhelyezett közlemény szerint független ettől a szervezettől. Nowa Koalicja - 1985-ben jelent meg először. 1987 végéig 4 számot adtak ki. A lapot a WSN (Szabadság - Igazság - Függetlenség) nevű politikai mozgalom körüli csoport alapította. Europa - 2 száma jelent meg 1987-ben. Kiadója a "Harcoló Szolidaritás" szervezet. Miedzymorze (Tengerköz) - 1987-ben jelent meg az első száma. A lapot az újjáalakult Lengyel Szoci­alista Párt tagjai adják ki. Miben különböznek egymástól ezek a lapok? Alapjában véve több bennünk a hasonlóság, mint az eltérés. Gyakran még az is előfordul, hogy ugyanannak a szövegnek a fordítása egyidőben több lapban is megjelenik. A különbséget csak több szám figyelmes átolvasása után lehet észrevenni. Európa - amint azt címe is mutatja, a közép-ke­­let-európai országokat az európai civilizációs övezet integráns részeként tárgyalja. Ezért nemcsak kelet­európai tematikájú cikkeket találhatunk a lapban, hanem olyanokat is, amelyek Európa problémáit egészében vizsgálják. Nowa Koalicja­­ a cím ezúttal is érzékelteti a lap jellegét, azt, hogy egység létrehozására törekszik Közép-Kelet-Európában. Ezt a célt szolgálják többek között a WSN dokumentumai. Időnként a szervezet tagjaitól is közölnek írásokat, amelyek a kommunis­ta blokk európai országaiban működő ellenzéki moz­galmak közös tevékenységére tett javaslatokat is tartalmazzák. Az ABC a címben szereplő tengerek által kije­lölt térségre összpontosítja figyelmét; érezhetően túlsúlyban vannak benne a Lengyelország keleti szomszédaira, Litvániára, Belorussziára és Ukrajná­ra vonatkozó anyagok. Az Obóz nem korlátozódik az európai térségre - az Európán kívüli kommunista országokról is kö­zöl cik­ket. Nagyobb helyet foglalnak el a kultu­rális és történelmi tematikájú írások. A szerkesztőség nem kíván politikai szerepet betölteni, ezért a cikkek kiválasztásában kevésbé veszi figyelembe a napi politika szükségleteit, mint pl. a Nowa Koalicja. A Miedzymorze-ról e pillanatban nehéz bármit is mondani azon kívül, hogy az első szám terjedelme jóval kisebb, mint a fentebb említett lapoké (29 oldal, a többi periodika terjedelme 100-150 oldal). Teljes egészében ukrán és litván ügyeknek szentelték. A cím arra mutat, hogy a szerkesztők érdeklődése minden bizonnyal arra a területre irányul, amelyet az ABC és - nagy mértékben - a Nova Koalicjó is figyelemmel kísér. A független sajtó piacán olyan lapok és bulleti­nek is jelen vannak, amelyek az egyes nemzetek problematikájával foglalkoznak, ilyen a Biuletin Informacyjny Solidarnosci Polsko-Czechoskowackiej, a litván problematikát tárgyaló Lithuania, valamint az ukrán kérdéssel foglalkozó két, hasonló című bulletin, a Dialog és a Dialogi polsko-ukrainskie. Jegyzetek 1. Az igazság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy az egyetemi aktivisták egész másképp foglaltak ál­lást. A Pákh Tibor ügyéről adott információkat a Független Diákszervezet távíróin az egész ország­ba szétküldték. Ennek köszönhetően sikerült végre a lengyel közvéleményt is megmozdítani. A Pákh-ügy­­ben készült petíciót több mint kétezren írták alá. 2. A Polityka Polska a nemzeti demokrata hagyomá­nyokhoz kötődve igyekszik elkerülni a nemzeti gon­dolat múltbeli tévútjait, mentes tehát az antiszemitiz­mustól, az értelmiségellenességtől és a xenofóbiától. Nem nacionalista gyanakvásból ellenzi a szovjet blokk társadalmainak együttműködését, hanem pon­tosan megindokolt politikai elképzelések miatt. Az elképzeléseikből levont konzekvenciákkal azonban bizonyosan rokonszenveznek a "régivágású" nacio­nalisták. Számukat és politikai jelentőségüeket e pillanatban nehéz lenne felbecsülni, hisz ritkán és csak leeresztett sisakrostéllyal van bátorságuk színre lépni. Az olyan könyvek azonban, mint a Cion Bölcseinek jegyzőkönyvei, amelyek időről-idő­re megjelennek a piacon, jelzik, hogy a probléma - noha a felszínen láthatatlan - létezik. CSEHSZLOVÁKIA Zdenek Mlynár: Húsz évvel a prágai tavasz után­ Húsz év után a prágai tavasz kisértete járja be a csehszlovák politika színterét. Kiváltképp időszerűvé tette a húsz évvel ezelőtti eseményeket az a paradoxon, hogy abban az országban, mely húsz évvel ezelőtt tankokat küldött a prágai eret­nekség ellen, ma olyan reformpolitika van kibonta­kozóban, amely kétségtelenül erre az eretnekségre emlékeztet. A csehszlovák politikai vezetés, mivel az 1968 augusztusi katonai intervencióból eredezte­ti legitimitását, érezhetően ideges. Egyfelől, mint mindig, hitet kell tennie Moszkva politikája mellett, másfelől azonban semmiképpen nem akarja elismerni, hogy ennek a politikának vajmi köze lenne az 1968-as "revizionizmushoz". A hasonlóságot persze mindenki látja, és ezért a prágai vezetés nevetség tárgya. 61

Next