Beszélő, 1996. március-június (3. folyam, 1. évfolyam, 1-4. szám)

1996. május / 3. szám - BEFEJEZETLEN JELEN - Pártos Géza: "A csoda bennünk volt" - Beszélgetés Pártos Gézával

játsszák, hogy ők most egy-egy fa, hanem gondoljanak valamire, az egyik például a nagy fájdalomra, és annak megfelelő pózt vegyen fel, a másik gondoljon élete legnagyobb boldogságára, és így tovább. Érted ugye, így az erdőben minden fa más és más, kifejező pózban áll. És most megindul a játék. Éva az erdő egyik ol­dalán, Adám a másikon. Mindkettőjüknek bekötöm a szemét. És elkezdik keresni egymást, kiáltva: „Adám, hol vagy?” - „Éva, hol vagy?” -, és mennek a hang után, keresik egymást a fák között, míg végül elkapják és átölelik egymást, feltéve, hogy tényleg tudnak egymásra koncentrálni. Sokszor nagyon szépen csinálják. Közben természetesen megérintik a fákat is? Persze hogy megérintik, de megérzik, hogy az nem Adám vagy Éva, kiáltanak to­vább: „Éva, hol vagy?” - „Itt vagyok, Adám” -, és keresik egymást a hang után. Nagyon jó, nagyon szép koncentrációs gyakorlat, megtanít figyelni a partnerre, tulajdonképpen olyan, mint a gyerekek szembekötősdije, csak áttéve a paradi­csomba. Nagyon szépen csinálják, és majdnem mindig megtalálják egymást. Tulajdonkép­pen játékos formában azt csinálják, amit a színész, figyelnek a partnerre, indirekte tanulnak valamit, amit a színpadon használni tudnak. Még sok hasonló gyakorla­tom van, de most nem tudom neked felsorolni őket. Ha visszajössz Magyarországra, tanítanod kell majd a főiskolán. Várjál, Miklós, most akaratlanul is nagyon érzékeny pontot érintettél bennem. Ülök Tel-Avivban a lakásomban és olvasok, semmire nem gondolva, mármint azon kívül, amit olvasok. Csöng a telefon, fölveszem. Azt mondja: Itt Kiszekker Lajos. Mondom: Hol vagy? Itt vagy, Izraelben? Nem, nem, Pestről hívlak. Paran­csoljál. Csak azt akarom mondani, hogy idén nem fogunk meghívni téged. Nem is gondoltam, hogy meghívtok! Nem, nem, csak azért mondom, hogy idén nem fo­gunk meghívni. Jó, köszönöm szépen. És letettem a kagylót. Nem tudom, miért mondta ezt. Felhívott Pestről, Izraelben ezért. Hogy ezt közölje velem. Csakhogy én nem közeledtem a főiskolához. Szó se volt róla, hogy meghívnak. Nyilván meg­volt ennek a telefonnak az oka, de nem tudom, mi a csoda. Nem arról volt szó, hogy eddig mindig hívtak, és te visszautasítottad? Nem, nem. Egyszer hívtak, és akkor tanítottam is egy hónapig. Szerintem ha meghallják, hogy Pesten vagy, akkor hívni fognak. Nem, én nem közeledem a főiskolához, nem akarok semmiféle kellemetlenséget nekik, vagy zavarba hozni őket, nem szeretnék ilyen kellemetlen érzésekkel vissza­térni. Most se értem, hogy miért telefonált Izraelbe? Olyan volt, mint egy pofon.

Next