Beszélő, 1998. április-június (3. folyam, 3. évfolyam, 4-6. szám)
1998. április / 4. szám - BESZÉLŐ ÉVEK 1973 - Ludassy Mária: 1973
1973. aug. 29. Halálos áldozatokat szed a kolera Nápolyban. A fertőzés kagylók fogyasztása útján terjed. 1973. szept. 21. Nagycenken felavatják a Széchenyi István-emlékmúzeumot. 1973. október Bibó István Tanya és urbanizmus című munkáját közli a Valóság című folyóirat. Ez az első eset, hogy a Nagy Imre-kormány államminiszterének írása megjelenhet Magyarországon. 1973. okt. 15-16. A Haraszti-per. Az újbaloldali Haraszti Miklóst 1973 májusában letartóztatták, majd 14 napos éhségsztrájkja után szabadon engedték. A Darabbér című kiadásra nem került könyv megírásáért, illetve a kézirat terjesztéséért perbe fogják. 1974. január 11-én államrend elleni izgatásért 8 hónap felfüggesztett fegyházra ítélik. (A könyv 1975-ben Nyugat-Berlinben jelenik meg elsőként; magyarul 1979-ben a párizsi Magyar Füzetek kiadásában lát napvilágot.) 1973. okt. 26. Megkezdi a termelést az Ajkai Timföldgyár. 1973. nov. 9. Budapesten megnyílik a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza. 1973. dec. 8. VI. Pál pápa levélben szólítja fel Mindszenty József bíborost az esztergomi érseki címről való lemondásra, amit Mindszenty elutasít. December 18-án a pápa egyházjogilag megüresedettnek nyilvánítja az esztergomi érseki széket. 1974. február 2-án Lékai László címzetes püspököt esztergomi apostoli kormányzóvá nevezi ki a Szentszék (1976. február 10-én nevezik ki esztergomi érsekké). 1973. dec. 21. Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val. Összeállította: Beck Tibor és Germuska Pál Az ideológiai határozat áldozataival kapcsolatos szolidaritás különben is fájdalmasan gyenge volt. Aczél, függetlenül a „faji” szempontoktól, tényleg jól választott. Az írók és irodalmárok többsége számára Heller Ágnes nem az ’56-ban kirúgott egyetemi tanárt, az ’56-os szerepe miatt üldözött, a Lukács György elleni hajszában részt venni nem akaró filozófust jelentette, hanem az ötvenes évek „vonalas” marxistáját (ezt is több felkeresettől hallottam), és a kommunakérdés sem volt túl népszerű a születésszabályozás szigorítása ügyében a párt keményvonalasait támogató népi írók között. Mégis ehhez kapcsolódott az 1956 utáni első sikeres aláírásgyűjtés: Körösi Zsuzsa kezdeményezte azt a több mint 1500 (!) aláírást hozó akciót, mely a tervezett abortusztilalom elleni tiltakozást manifesztálta. Most már nem lehet tudni, hogy tényleg totális abortusztilalmat tervezett-e a nacionálbolsevista tábor - összhangban Fekete Gyula „az ilyeneket (ti. a terhességmegszakításra kényszerülő nőket fel kellene akasztani” típusú voxpopulira támaszkodó publicisztikájával, avagy csak az az utóbb ténylegesen bekövetkezett szigorítás készülődött, melyet olyan pozitív intézkedések ellensúlyoztak, mint a gyes bevezetése. Azt meg még kevésbé tudhatjuk, miképp hatott az aláírások példátlanul magas száma a döntéshozókra. Körösi Zsuzsát - ötödévesen! - kirúgták az egyetemről, a párttag aláírókat fegyelmi bizottság elé citálták. Még hét évvel később is látszott, hogy milyen mély nyomokat hagyott az MSZMP lelkén az első sikeres civil kezdeményezés: „Igaz, az első politikai jellegű aláírási akciót - az 1973-as népesedéspolitikai határozatok elleni tiltakozást - az első két csoport vezetői kezdeményezték (mármint a Konrád-Szelényi-Kemény vezette szociológusok és a Lukács-tanítványok, ami nem volt igaz, de egyetemisták nem kezdeményezhettek, őket csak megrontani lehetett - L. M.), de ez egyfelől szembe állította őket a nacionalista indíttatású csoportokkal, másfelől lényegében kudarcba fulladt, mert bár több mint 1500 aláírást gyűjtöttek össze, olyasmi ellen tiltakoztak (abortusztilalom), ami a határozatban nem is szerepelt, s ez az aláírók előtt az egész kezdeményezés jó szándékát és hitelét is lerontotta” - olvashatjuk A belső ellenséges ellenzéki ellenzékieskedő csoportok tevékenységéről szóló jelentésben, melyet a Politikai Bizottság 1980. december 9-i ülésén tárgyalt és fogadott el. Az egyetemisták a „filozófusper” kapcsán is tisztességesebben viselkedtek, mint a vezető értelmiségiek: a jogi karon kifütyülték az ideológiai határozat magyarázatára vállalkozó funkcionáriust, s megpróbálták később is meghívni kollégiumi vitaestekre a kirúgottakat, úgyhogy az MSZMP KB-nek 60