Beszélő, 2010. január-június (3. folyam, 15. évfolyam, 1-6. szám)
2010. január / 1. szám - JÁTÉKTÉR - Noszkai Gábor: Barátok közt - Bibó István és Szabó Zoltán barátságának története II.
28 mondat képezte jogi alapját a nyugati Bibó-publikációnak. A lezárult életmű kivonatolt összefoglalása Bibó halálának évében az emigrációban kiadásra került.33 Ezt követően Szabó Zoltán teljességre törekvő szerkesztői és kiadói szándéktól vezetve Sárközi Mátyás és az 1977-től emigrációban élő Kemény István közreműködésével kéziratok, feledésre ítélt folyóiratok első kiadásainak külhoni körülmények közötti összegyűjtésével posztumusz adta ki barátja, a fogoly gondolkodó életművét. A hatalmas munkához Szabó Zoltánnak az emigrációban megőrzött és gyarapított könyvtára szolgált pótolhatatlan forrásként.34 Bibó összegyűjtött munkáinak első magyar nyelvű svájci kiadásával 35 a nyugati Bibó-recepció elindítója, egyben Bibó hazai szellemi rehabilitációjának közvetett előmozdítója volt. Vezető szerepet vállalt abban, hogy az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 1981-84 között elsőként jelentette meg Bibó István életművét. A kalandos utakon Magyarországra érkező Bibó összes piros-fekete borítójú négy kötete Szabó Zoltán utolsó nagyobb kiadói vállalkozása. Szellemi hátországot nyújtott a hazai társadalmi és politikai rendszer kritikusainak. Közvetett módon siettetve így Bibó írásainak hazai összkiadását, gondolatainak megismertetését. Bibó gondolatainak közvetítőjeként Szabó Zoltán hatással volt az 1980-as évek demokratikus ellenzéki mozgalmára is. Bibó Istvánon kívül nincs más - oly gazdag és sokrétű életművű - XX. századi gondolkodónk, akinek (több mint háromezer nyomtatott oldalt kitevő) legfontosabb munkái halála pillanatáig ne jelentek volna meg hazájában önálló kötetben. Szabó Zoltánnak 1947-84 között alkotott írásaira volt ugyanez elmondható, hiszen ezek egészen életműve 1989-ben indult (újra) kiadásáig nem jelentek meg kötetben. Életükben tragikus jelentőségű, visszatérő elemek az alkotói életet megszakító és műveik közzétételét ellehetetlenítő politikai események (II. világháború, Magyarország többszöri katonai megszállása, Szabó Zoltánnál az emigráció, Bibónál a koalíciót követő háttérbe szoríttatása, forradalmi államminiszteri tevékenységének megtorlása, bebörtönöztetése, majd belső emigrációja) által megzavart autonóm szerzői lét. Ifjúkori közös barátaik (Boldizsár Iván, Borbély Mihály, Erdei Ferenc, Ortutay Gyula) 1945 utáni közéleti megalkuvásai a szkepszis és a magány érzését erősítik bennük. Történelmi viszontagságaik mellett családi tragédiák árnyékolják be életútjukat. Az 1950-es években mindketten átélik a gyermekük gyógyíthatatlan betegsége (Christopher Szabó) és halála (Bibó Anna) felett érzett legfájdalmasabb emberi gyötrelmet. Bibó életműve és sorsa példázza a hatalomról és a társadalomról felelősen gondolkodó értelmiségi tragédiáját. Annak ellenére, hogy nem sikerült érvényre juttatnia mindazt, amit gondolataiból politikai programokká, szakértői tanulmányokká felépített és írástudóként képviselt, nem jelenti azt, hogy történelmi és társadalomelemző következtetéseiben ne lett volna - erkölcsi jogi és politikai értelemben egyaránt - maradéktalanul igaza. Szabó Zoltán soha nem elégedett meg doktriner elméletek elfogadásával. Közösség-meghatározásai önálló fogalmi szerkezet alkotására képes, öntörvényű, saját szellemi útját bejáró szerzőről tanúskodnak:,,. . .az országgyarapítók számára az ország szélessége vagy hoszszúsága volt a meghatározó, azonban a haza-nemzet fogalmának mélysége van, tehát belülről kell gazdagítani."36 Szabó Zoltán a Ki a magyar? kérdését senki ellen nem irányulóan válaszolta meg: „magyarnak lenni nem születés, nem adottság - hanem eredmény."37 Máshol a magyarság fogalmának tartalmáról mint közjogi ténynél pontosabban meghatározandó lelkiállapotról értekezik, mindvégig mítosz és pátosz nélkül, faji fantazmagóriáktól és harcos osztályelmélettől egyaránt elhatárolódva, mindenkor kritikusan. Bibó István és Szabó Zoltán barátságának története történelmi fordulatokban gazdag, ritka szellemi staféta, írásaikkal kölcsönösen tanítják egymást, mindketten nagyobb tudásra tesznek szert egymás munkái által. Pályájuk elején Szabó tényfeltáró szociográfiái eszméltetik Bibót, aki olvasmányain keresztül ismeri meg a társadalmi való-