Beszélő, 2010. január-június (3. folyam, 15. évfolyam, 1-6. szám)
2010. január / 1. szám - JÁTÉKTÉR - Noszkai Gábor: Barátok közt - Bibó István és Szabó Zoltán barátságának története II.
a Bibó-per vádlottjai megmenekülnek a halálos ítélettől.16 Emigrációban élő magyar barátai és tisztelői ettől az időponttól kezdődően Bibó mielőbbi kiszabadítását tekintik legfőbb céljuknak. Szabó Zoltán 1957-61 között az Irodalmi Újság londoni rovatvezetőjeként, 1958-64-ben a müncheni Új Látóhatár főmunkatársaként, 1957-60 között a Magyar Írók Szövetsége külföldön szervezetének főtitkáraként sokoldalú munkát vállal Bibó személyének és műveinek nyugati megismertetése érdekében. Kiadásra ajánlja az oxfordi The Calderon Press kiadónak Bibó tanulmányait.17 Szabó Zoltán Bevezető egy fogoly gondolkodó írásaihoz 18 című írása méltatja Bibót, áttekintve írói és politikai gondolkodói pályaképét a válogatott Bibó-művek 1960-as első kiadásában.19 A kötet része volt a politikai elítélt szabadon bocsátását sürgető számos kezdeményezésnek. Egy évvel később Bibó kiszabadítása érdekében - bizakodva az esetleges április 4-i közkegyelemben - a brit természet- és társadalomtudósok fognak össze: március 14-én táviratot intéznek Münnich Ferenchez, a Minisztertanács elnökéhez,20 ám kezdeményezésük nem jár sikerrel. A brit tudósok újabb, 1962. február 22-i táviratának címzettje Kádár János miniszterelnök volt.21 1962 márciusában Bibó szabadon bocsátása érdekében Károlyi Mihályné személyesen próbált meg közbenjárni, amikor a férje halálának hetedik évfordulóján rendezett dísztemetésen Budapesten járt.22 Károlyiné memoárjában nem említi Bibót, Litván György szerint azonban az ő közbenjárása23 volt a valódi oka annak, hogy a Károlyit a kegyeleti eseménnyel a magyar történelmi tudatba visszavezetni szándékozó terv felemás sikerrel járt. Magát a szándékot is fenntartással tűrő Kádár János nem fogadta a köztársaság első elnökének a népköztársaságba látogató özvegyét.24 „Károlyiné kitartó érvelése Bibó mellett annál is érdekesebb, mert vejével,Szabó Zoltánnal, aki az angliai magyar emigrációban Bibó ügyének, hírének és szabadulásának a fő képviselője volt... már sok év óta nem érintkezett, így tehát mások, bizonyára baloldali angol barátai, talán maga [Bertrand] Russel[\] beszéltek neki Bibóról, s kötötték lelkére ügyének szorgalmazását.''23 Ami 1961-62-ben nemzetközi összefogással sem sikerült, megvalósult a politikai fogoly ezer példányban nyomtatott, ezer úton terjedő gondolatainak szerzőjüket szabadító erejével. Bibó az életfogytig tartó ítélet végrehajtása alól 1963. március 27-én közkegyelemmel szabadult. Először az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Intézetbe kerül német, angol és francia nyelvű fordítóként, ezt követően a StatisztikaiHivatal könyvtárosa. A 60-as évek végén Szabó Zoltán az, aki a londoni Szabad Magyar Mozgalom tagját, Földes Jolánt26 kéri fel Bibó tanulmányainak 27 angol nyelvre fordítására.28 Bibót 1971-ben nyugdíjazzák. Haláláig (1979. május 10.) nem hagyhatja el Magyarországot, útlevélkérelmeit, külföldi egyetemek meghívásait a magyar hatóságok közérdekre, majd a Magyar Népköztársaság érdekeinek meg nem határozott - sérelmére hivatkozva ismételten elutasítják. Temetésén Illyés Gyula és Kenedi János mondott beszédet.„Valóban megrendítő volt a koporsó leeresztésekor kitört vihar. Nekem azonban az vésődött az emlékezetembe, hogy talán ez volt az utolsó olyan alkalom, melyben a népiek és urbánusok teljes egyetértésben együtt voltak, amit a két szónok személye is jelez."29 [Bibó] „halála óta - írta Szabó Zoltán - hiába igyekszem elnyomni magamban azt az érzést, hogy bizonyos átvitt értelemben azt az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélő végzést végrehajtották."30 IV. A Bibó-recepció előkészítője és elindítója (1979-1984) Szabó Zoltán meggyőződéssel vallotta: „Könyvek kiadásának késleltetése vagy elmaradása a fejlődés elakadása vagy szegényedése. Nemzeti és társadalmi hátramaradást eredményez."3" Barátja halálát követően a számára alkotásra nyitva álló szűk fél évtized alatt szerzőként, kiadóként és szerkesztőként Bibó életművének recepcióját készíti elő és indítja el. „Műveim gyűjteményes kiadásához hozzájárulok, szeretettel, Bibó István"32 - et a Budapestről 1979 májusában - röviddel halála előtt - Szabó Zoltánhoz eljuttatott levél 27