Beszélő, 2010. január-június (3. folyam, 15. évfolyam, 1-6. szám)

2010. január / 1. szám - JÁTÉKTÉR - Noszkai Gábor: Barátok közt - Bibó István és Szabó Zoltán barátságának története II.

a Bibó-per vádlottjai megmenekülnek a halálos ítélettől.16 Emigrációban élő magyar barátai és tisztelői ettől az idő­ponttól kezdődően Bibó mielőbbi ki­szabadítását tekintik legfőbb céljuk­nak. Szabó Zoltán 1957-61 között az Irodalmi Újság londoni rovatvezető­­jeként, 1958-64-ben a müncheni Új Látóhatár főmunkatársaként, 1957-60 között a Magyar Írók Szövetsége kül­földön szervezetének főtitkáraként sokoldalú munkát vállal Bibó szemé­lyének és műveinek nyugati megis­mertetése érdekében. Kiadásra ajánlja az oxfordi The Calderon Press kiadónak Bibó tanulmányait.17 Szabó Zoltán Be­vezető egy fogoly gondolkodó írásai­hoz 18 című írása méltatja Bibót, átte­kintve írói és politikai gondolkodói pályaképét a válogatott Bibó-művek 1960-as első kiadásában.19 A kötet ré­sze volt a politikai elítélt szabadon bo­csátását sürgető számos kezdeménye­zésnek. Egy évvel később Bibó kiszabadítása érdekében - bizakodva az esetleges április 4-i közkegyelem­ben - a brit természet- és társadalom­­tudósok fognak össze: március 14-én táviratot intéznek Münnich Ferenchez, a Minisztertanács elnökéhez,20 ám kez­deményezésük nem jár sikerrel. A brit tudósok újabb, 1962. február 22-i táv­iratának címzettje Kádár János minisz­terelnök volt.21 1962 márciusában Bibó szabadon bocsátása érdekében Károlyi Mihályné személye­sen próbált meg közbenjárni, amikor a férje halálának hetedik évfordulóján rende­zett dísztemetésen Budapesten járt.22 Károlyiné memoárjában nem említi Bibót, Lit­ván György szerint azonban az ő közbenjárása23 volt a valódi oka annak, hogy a Károlyit a kegyeleti eseménnyel a magyar történelmi tudatba visszavezetni szándé­kozó terv felemás sikerrel járt. Magát a szándékot is fenntartással tűrő Kádár János nem fogadta a köztársaság első elnökének a népköztársaságba látogató özvegyét.24 „Károlyiné kitartó érvelése Bibó mellett annál is érdekesebb, mert vejével,Szabó Zoltán­nal, aki az angliai magyar emigrációban Bibó ügyének, hírének és szabadulásának a fő képviselője volt... már sok év óta nem érintkezett, így tehát mások, bizonyára baloldali angol barátai, talán maga [Bertrand] Russel[\] beszéltek neki Bibóról, s kötötték lelkére ügyének szorgalmazását.''23 Ami 1961-62-ben nemzetközi összefogással sem sike­rült, megvalósult a politikai fogoly ezer példányban nyomtatott, ezer úton terjedő gondolatainak szerzőjüket szabadító erejével. Bibó az életfogytig tartó ítélet végre­hajtása alól 1963. március 27-én közkegyelemmel szabadult. Először az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Intézetbe kerül német, angol és francia nyelvű fordító­ként, ezt követően a Statisztikai­­Hivatal könyvtárosa. A 60-as évek végén Szabó Zol­tán az, aki a londoni Szabad Magyar Mozgalom tagját, Földes Jolánt26 kéri fel Bibó tanulmányainak 27 angol nyelvre fordítására.28 Bibót 1971-ben nyugdíjazzák. Halálá­ig (1979. május 10.) nem hagyhatja el Magyarországot, útlevélkérelmeit, külföldi egyetemek meghívásait a magyar hatóságok közérdekre, majd a Magyar Népköztár­saság érdekeinek­­ meg nem határozott - sérelmére hivatkozva ismételten elutasít­ják. Temetésén Illyés Gyula és Kenedi János mondott beszédet.„Valóban megrendí­tő volt a koporsó leeresztésekor kitört vihar. Nekem azonban az vésődött az emlékezetembe, hogy talán ez volt az utolsó olyan alkalom, melyben a népiek és urbá­nusok teljes egyetértésben együtt voltak, amit a két szónok személye is jelez."29 [Bibó] „halála óta - írta Szabó Zoltán - hiába igyekszem elnyomni magamban azt az érzést, hogy bizonyos átvitt értelemben azt az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélő végzést végrehajtották."30 IV. A Bibó-recepció előkészítője és elindítója (1979-1984) Szabó Zoltán meggyőződéssel vallotta: „Könyvek kiadásának késleltetése vagy elma­radása a fejlődés elakadása vagy szegényedése. Nemzeti és társadalmi hátramaradást eredményez."3" Barátja halálát követően a számára alkotásra nyitva álló szűk fél évti­zed alatt szerzőként, kiadóként és szerkesztőként Bibó életművének recepcióját ké­szíti elő és indítja el. „Műveim gyűjteményes kiadásához hozzájárulok, szeretettel, Bibó István"32 - et a Buda­pestről 1979 májusában - röviddel halála előtt - Szabó Zoltánhoz eljuttatott levél­ 27

Next