Máshonnan Beszélő 3. (1986)
1986 / 3. szám
a népi ügyész szokatlanul tevékenyen vesz részt a tárgyalásban, hogy nem próbálja megfélemlíteni vagy megszégyeníteni a tanúkat, csak kérdéseket tesz fel nekik nyugodt, semleges hangon. Ahogy ott ültek, egymás mellett, ugyanannál az asztalnál, Babjoniseva és Volosina élő példaként képviseltek két ellentétes embertípust: Szára az értelmiséget, Volosina a tudatlan, de magabiztos, önelégült hivatalnokot* Szára viselkedése sehogyse illett bele ebbe a bíróságba, és erre a bíróság rá is döbbent* Többé nem tekintették szövetségesüknek, és lassan azt is gyanítani kezdték, hogy az ellenfelük, Kareva bírónő ugyan egyetlen kérdését sem utasította el, de napnál világosabban éreztette, hogy nemcsak Száva kérdéseit, de a puszta jelenlétét is teljesen fölöslegesnek tartja. Egyik alkalommal ismét azt indítványoztuk, szokásunk szerint, hogy a bíróság vonuljon ki a tetthelyre* Az ügyész, szokása szerint, tiltakozott. Kareva ekkor Babjonisevához fordult. - A népi ügyész, gondolom, támogatja az indítványt? - Igen támogatom* Azt hiszem, ez nagyon fontos* Én Peregyelkinóban lakom, és sokszor jártam azon a környéken»0» Népi ügyész elvtársnő, ha nem tudná, ön nem azért van itt, hogy tanúskodjék* Hallottuk a véleményét a védelem indítványáról* Üljön is! Két nappal később a régi népi ügyész is megjelent a tárgyalóteremben* Az államügyész is, Kosztorravkina is arra kérte a bíróságot, engedjék meg, hogy mint második népi ügyész, részt vehessen a tárgyaláson. De a tanárnő megbízólevele kizárólag ajárásbíróságra volt érvényes, újat pedig nem szerzett. A bíróság nem tehetett mást, helyt adott a tiltakozásunknak. Legtöbbet Kosztopravkina zaklatta Szárát. Marina anyjának keserűségét csak tovább fokozta, hogy az Írószövetség az ő saját kérésére jelölt ki egy srót népi ügyésznek, és hogy ő maga könyörgött Szárának, vegyen részt a tárgyaláson ,ami az ő számára hat heti ingyenmunkát, és a természetétől teljesen idegen tevékenységet jelentett. Mennyire röstelltük magunkat, valahányszor Lev kocsiján elhajtottunk a bíróságról, míg Szára Babjoniseva és Olga Csajkovszkaja kénytelen volt gyalog menni a földalattiig - ez legalább tizenöt percnyi gyaloglást jelentett. Nem mertük fölajánlani, hogy elvisszük őket. Ha megtesszük, csak ártunk az ügyünknek, és kompromittáljuk Olgát és Szávát. A moszkvai városi bíróság kihallgatta többek között Nazarovot is - azt az embert, aki - korábban, mint Alik és Szása - beismerte, hogy megerőszakolta és megölte Marinát.Tanúvallomása már csak azért is igen érdekes volt, mert cáfolta a tételt, hogy «ha vallott, akkor biztosan bűnös«. Ott állt Nazarov a tárgyalóteremben, ahová az őrök a börtönből kísérték fel, ahol épp a büntetését töltötte, és puszta jelenlétével is megfontolásra kellett, hogy késztessél mindazokat, akik úgy hitték, hogy a beismerő vallomás a bűnösség cáfolhatatlan bizonyítéka. Hiszen Nazarov vallott, nem? Ha vallott, akkor bűnösnek kell lennie* De akkor Alik és Szása nem lehet bűnös. Ha viszont Alik és Szása bűnös, akkor Nazarov nem lehet az. Ami azt jelenti, hogy a beismerő vallomás önmagában mégsem elég, más bizonyítékokra is szükség van. Nazarov vallomása azért is fontos volt számunkra, mert megfelelt arra a kérdésre is, miért vádolják meg magukat az emberek. Mint kiderült, Nazarovot ugyanazok az okok késztették a hamis beismerő vallomásra, mint a fiúkat. Amikor azt állította,hogy ártatlan, nem hittek neki egyszer már elítélték erőszakért. Akárhogyan is próbálta bizonygatni az ártatlanságát, a vizsgálóbíró figyelemre se méltatta, nem vette komolyan. Sokáig kitartott, nem tágított attól, hogy nem ő tette. Aztán megtört és beismert valamit, amit nyilvánvalóan nem követett el. Neki is megígérték, hogy enyhébb büntetést kap, ha vall, őt is megfenyegették, hogy különben kivégzőosztag elé kerül... De saját bevallása szerint elsősorban azért vallott, mert elvesztette a reményt - ráébredt, hogy bármit mond, úgysem hisznek neki. Volt még egy további fontos körülmény is, amire sose derült volna fény, ha nem teszünk fel keresztkérdéseket Nazarovnak. Az ő vallomásának magnófelvételén is csak úgy hemzsegtek a tényszerű részletek Marina haláláról. Honnét tudta ezeket, ha nem ő a gyilkos?