Bolond Miska, 1860. (1. évfolyam, 1-31. szám)

1860-06-04 / 1. szám

Köszönöm nektek édes fiaim, hogy Úgy ünneplitek — nem a nevemet, Hanem egy eszmét, melyet mint a fátyolt A nevem körül úgy kötöttetek. Oh gyermekim, ti azt nem is tudjátok Az én lelkemnek ez mi jól esik, Hogy az én édes, régi jó hazámat Még annyian és oly hőn szeretik. Az Ethna tüze nem látszik idáig E magasságig, hol most én vagyok, De sziveteknek honszerető lángja Mint földi csillag, ide fölragyog. Ha tudtam volna (mert gyarló az ember, Földi éltében olyan téveteg) Ha láttam volna azt, a­mit most látok, Oh fiaim, nem haltam volna meg De itt se vagyok én oly egyedül, —nem ! — Vagyunk mi itten sokan, magyarok. És értetek az Istennek könyörgünk , Hogy szent áldása légyen rajtatok. S mi látjuk azt, hogy titeket megáldand, Hogy bennetek szent kedve megtelik, A honszerelmet ő oltá a szívbe, Szereti, kik a hazát szeretik. S tőle szállt belétek a nagy egység, A bizalom, hit és az akarat, » S az ő művei fennállnak örökké, Az embereké mind elporlanak. Ha látnátok az ő csodás világát, Ha látnátok minő világ ez itt, Nem a belsőt, mit ember meg nem érthet, A külsőt, fényt bár, melyek környezik. Ha látnátok a rózsa-pálma erdőt, A csalogány-sirályos patakot, Oly napsugárt, mely melegít és árnyal — Csodás világ, hol én boldog vagyok. S még is mióta innen én úgy láttam Idáig égő millió sziveket, Szeretnék újra lenn lenni hazámban, Újra küzdeni, élni — veletek ! (t k.) 2 Az előfizetési pénzek (a mint beérkeznek.) I. * I T. Szerkesztő úr! Az évnegyedre szóló elő­fizetési díjt ide mellékelem, noha kissé visszatar­tóztatott azon körülmény, hogy az előfizetési fel­hívásban, adoma csak igen kis mértékben volt ígérve, mert mi az adomákat nagyon szeretjük; remélve, hogy ezen kívánságunk figyelembe lesz véve, megteszem az előfizetést s vagyok a t. szer­kesztő urnak honfitársa N. Károly. U. J. Nem tetszik tudni t. szerkesztő úr, hogy a „Képes Újság“ Hunyady-műlapja, mely még ja­nuárra volt ígérve, mikor fog már megjelenni? ') N­. T. Szerkesztő ur! Itt küldöm az előfizetést egész évre, és pedig leginkább azon okból, mert ön, előfizetési felhívásában csak igen kevés adomát ígért; tessék elhinni, hogy már torkiói vagyunk az eféle mulatságból. Tehát csak valami mást. Vagyok tisztelettel B. Lajos. U. i. Már két esztendeje, hogy Lisznyai Kálmán „Oltárvirág“aira praenumeráltam, nem tetszik tudni­­. szerkesztő úr, hogy mi akadá­lyozza ezen könyv megjelenését? 2) III. Kedves Szerkesztő úr! Én már öreg legény vagyok, hanem rettenetesen szeretem a jó tréfákat, s főleg az aféle csintalanságokat, melyeknek el­mondása előtt az ember a lányokat a szobából jó előre kiküldi. Azt tartom, hogy az ilyen tréfák mellett is lehet valaki igen erkölcsös és becsületes ember. Ki nem állhatom az örökös szenteskedést. Azon reményben, hogy lapjából eféle tréfák sem fognak hiányzani, teszem a megrendelést és va­gyok a t. Szerkesztő úrnak kézszorítással B. Boldizsár. U. J. Béla öcsém részére ezelőtt négy évvel fizettem elő Dienes Lajos „Piros tojásai“ra ; akkor a könyv megjelenése egy hónap lefolyása alatt igértetett; nem tudná megmondani a t. szerkesztő úr, hogy azok a tojások mikor fognak már egyszer kikelni ? 3) IV. ( Szerkesztő úr! Én nő létemre is előfize­tek a „Bolond Miská“ra, mert remélem semmi sem lesz benne, a­mi a női szemérmet, gyengédséget, a legtávolabbról is sértené. E tekintetben legyen sza­bad a „Divatcsarnok“ modorát ajánlanom, mely­nek erkölcsi vezércikkei noha némileg hosszadal­masok, de telve vannak nemes eszmékkel, melyek kedélyvilágunk láthatárán mindig egy egy uj csil­lagot gyújtanak föl. — Legyen a nő házias - mondá nemrég a nevezett lap — legyen a nő há­zias, — igen, házias legyen, s ne legyen háziatlan. Minő szép, uj gondolatok ezek. Azon hitben, hogy ezt szerkesztő úr soha sem téveszti szem elöl, kül­döm az előfizetést négy hónapra s vagyok honleá­­nyi üdvözlettel B. Amália. U. i. Talán szives lesz ön engemet felvilágo­sítani arra nézve, hogy „Humboldt levelei egy nő­höz,“ melyre Környei úr három év előtt nyitott előfizetést, s melynek én is egyik előfizetője vagyok, hogy — ismételem — ezen levelek mikor fognak megjelenni ? 4) V. T. honfitárs! Tartok négy politikai lapot, hanem úgy tetszik nekem, mintha most kevesebbet tudnék, mint akkor, mikor csak egy politikai lapot tartottam. Ezért praenumerálok a „Bolond 3) Tetszett fölebb olvasni, hogy miként törnek el a kövek és vasa , tehát mit, várhat ön egy igény­telen tojástól; ez is bizonyosan­­ eltörött. Szk. 4) Hitelesen vagyunk értesülve, hogy e levelek­re a papirost Amerikából szállították, azonban egy „véletlen“ vihar az illető gőzhajót megsemmisítette. Szerencsére a hajó biztosítva volt — egy brazíliai szak.­társulatnál, s igy az előfizetők — az illető ügy tisztá­ba hozatala után kárpótolva lesznek. Csak még egy kis türelem. Szerk. M i s k á r a ez majd talán megmondja az iga­z­­ságot. Két lap azt mondja, hogy Savoya és Niz­za önkénytelen, a legnagyobb örömmel csatlako­zott, kettő meg azt állítja, hogy úgy utálják ott a franciákat, mint itt minálunk a­­ poloskát. Tes­sék már most ezen elmenni. In vino veritas. Már csak a bolondok modják meg az igazat. Már a be­tűk is arra valók lesznek, a­mire való a diploma­táknak a beszélő orgánum, hogy t. i. elburkolják gondolataikat. Itt küldöm egy kis tájékozás végett a 3 ft 50 krt, s vagyok őszinte tisztelettel P. József. U. i. Talán adhat ön felvilágosítást az iránt, hogy a, „Honfi dalok“ című, három év előtt praenu­­merátióra bocsátott könyv mikor lát már világot?5) VI. Tekintetes úr ! Ide csatolok 2 fzát o. é. mint négy hónapos előfizetést a „Bolond Miskára,“ miután hiszem, hogy nem lesz benne semmi politi­­­kai dolog, mert én — tessék elhinni — csak a szépirodalmi lapokat szeretem, és járatom is vala­mennyit Pedig mennyibe kerülnek ! — Tessék el­hinni, hogy rámegy egész fertály évi fixumom. De igy van az — csak mi vagyontalanok pártoljuk a hazai irodalmat. Tessék elhinni, hogy az uraság itt a kastélyban egy lapot sem járat, mig a béresei közül — tessék elhinni — kettő hordát „Hírmon­dót,“ pedig a mgos úr akkorákat ásít néha, hogy ide hallik az udvaromba. Ismétlem, itt a 2 ft. Tes­sék elhinni, hogy nehezen megy. No de majd ki­énekelek értte valakit, de­ csak azokat énekelhet­ném ki, a­kiket én gondolok, mindjárt jobb lenne, tessék elhinni. Magamat kegyeibe ajánlva vagyok S. Mihály, kántor. U. i. Bizonyos E 11 é­v úr mintegy másfél év előtt előfizetést nyitott bizonyos kottákra. Praenu­meráltam is rá, hanem — tessék elhinni — hogy nem kaptam. Nem tetszenek tudni, hogy mikor fogjuk már azt leénekelhetni ? 6) s) E könyv kinyomatott, hanem nem jelenhetett meg Nem kell mindig a szegény írókat kárhoztatni. Szerk. 6) Jaj polgártárs, hát mi még a kották sorsáról is értesüljünk ? ! Egyébiránt ön vigasztalhatja magát, hogy még csak másfél évig kellett várakoznia s azért ne kárhoztassa Eltért, hogy a határidőtől egy ki­­crit — eltért. Szerk. ’) Jelentette a kiadó, hogy a kép már egyszer sajtó alatt volt, hanem véletle­nségből a kő, melyről a képet nyomni kellett volna — eltörött. Kartágó és Babylon is leomlott, bár ez is megeshetett. Szerk. ’) Ez is sajtó alatt volt, hanem a betűi, nyom­tatás közben szintén eltörtek. Szerk.

Next