Bolond Miska, 1864 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1864-07-10 / 28. szám
28-dik szám. Pest, julius 10 én 1864. V. évfolyam. HETI NAPTÁR. Hétfő julius 11. Sáskák is mutatkoznak az alföldön ; látszik, hogy bolond állatok, azt hiszik, hogy találnak még itt nálunk valamit. Kedd, julius 12. A szegény erdélyiek mondhatják ám most el, hogy: adtál uram esőt, de nincs köszönet benne. Szerda, július 13. Az időjárás olyan, hogy a fürdőkre csak a paraplé és bundakereskedők utaznak. HETI NAPTÁR. Csütörtök, július 14. Anglia már csakugyan vízre vitte, nem hajóit, hanem a dánokat. Péntek július 16. Mi újságírók már bevégeztük a júliusi aratást. Az aratók mind azt mondják, hogy az elvetett mag jobban is fizethetett volna. Szombat, július 16. Különben olyan eseményteljes világ van most itt, hogy a lapok legnagyobb újdonsága az, miszerint jövő őszre az ördögmalmot föl fogják építeni. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési díj negyedévre 1 frt 50 kr., félévre 3 frt. — Az előfizetés és minden reclamatió a Bolond Miska kiadó hivatalába (barátok tere 7. sz.) utasítandó. — A kéziratok Szokoly Victorhoz (Kalap utca 17. sz.) küldendők. Uj előfizetés „BOLOND MISKÁRA“ Júliustól dec. végéig vagyis félévre . 3 ft — Júliustól sept. végéig vagyis évnegyedre 1 ft 50 . A „Bolond Miska“ ezután csupa apró cikkekből fog állani, úgy hogy minden számban lesz 10—15 féle önálló kapcáskodás. Teljes számú példányokkal szolgálhat a kiadóhivatal. (Barátok tere, 7. sz.) Egy arckép mellett. Hát itt van a nagy férfiú, Hát itt vagyon az ő képe, Egész termetben levéve S az újságba beletéve ... Nem is férfi — mit is mondok, Szakála nincs, csupán szőre, Az a hires francia ló , A mely az angolt legyőzte ... Sok embernek nem tetszik ez S . foga között lassan mozog : Lovak arcképét kiadni Már miféle csúnya dolog . . . Oh publikum ! . .. haladás ez, Ha igy lovat lehet látni: Hányszor megtörtént már az , hogy Szamarak képét adták ki! Bolond Miska. Japáni vélemény az európaiakról. (Csin-Gi-Ling párisi japán követ naplójából.) 1. Az európai fejekről. 1. A köcsög kalapokat itt azért hordják az emberek, mert még nem nőtt be a fejük lágya, s így hát az még ezután is folytonosan nőhet, nem be, hanem fölfelé. 2. Az európaiak orra nem olyan szép lapos, mint a miénk, hanem hosszú. A tünemény oka, mert az európaiak igen gyakran hurcoltatnak orruknál fogva. 3. Az európaiak szemei nem oly kellemetesen keskenyek, rézsútosak és aprók, mint a mieink, hanem igen nagyok. Az európaiak azonban nagy szemük dacára is sokszor szemtelenek. 4. Az európaiak nyaka nagyon hasonló a miénkhez, könnyen meghajlik. Azt az egyet azonban nem értem, hogy épen a legkurtább nyakú embereket, akiknek nyaka nem igen akar az iga alá férni, nevezik ott „nyakasoknak.“ 5. Az európaiak arca nem olajszínű, mint a miénk, hanem fehér s pirosas. Vannak azonban köztük oly arcos népek is, melyek egyátalán „arcátlanok“. 6. Az európaiak keletibb népeinél hajdanában nagyon sokat tartottak s adtak is a szokásra; de mióta a földhitelintézetek csak fekvőségekre adnak kölcsönöket, ezen vegetatió kevésbbé kultiváltatik. 7. Fogaikat az európaiak nem festik feketére, mint a mi előkelőbbjeink, hanem meghagyják természetes állapotukban, s innen van az, hogy kivált a diplomatiában, s a bécsi lapok vezércikkeiben gyakran kilátszik a foguk fehére. 8. Hajzatukat illetőleg, ezt az európaik nem borotválják, sőt kopaszságukat igyekeznek mindenféleképen parókákkal elleplezni. Nálunk Japánban akármelyik tökfilkó is hordoz copfot; ezt Európában csak tudósok és státusférfiaknak szabad viselniük. 9. Szája az európaiaknak nem olyan nagy mint a miénk, azonban találkozik köztük olyan is, aki „szájasabb“ minden japánnál, mint például az „Augsburger Allgemeine“ meg a „Hermanstädter Ztg.“ 10. A füleket illetőleg nekünk nagyobb füleink vannak, mint az európaiaknak atalán, vagy a donvidéki lakosoknak különösen, de azért mégis azt hiszem, hogy a donvidékiek nálunknál „fülesebbek“. 11. A fejekre nézve hallottam, hogy nem ritkák köztük a „tökfejűek“, én nekem azonban Franciaországban Uyekhez nem volt szerencsém. Azt is hallottam, hogy Európában némely ember, s pedig leginkább státusférfi s hadvezér, még akkor is él és működik, ha már „fejét vesztette“.rópában a férfiaknál úgy, mint a nőknél, rendkívül szépnek tartatik, s csodálatos, hogy az ily karcsú derekak közül némelyik soha sem hajol meg, mint a dóriai oszlop, míg némely „vastag derekú“ potrohos ember folytonosan görbedez a tekintélyek előtt, mint a fűzfa. 2. A has nemcsak Japánban, de Európában is nagy szerepet játszik. A „has“ Japánban a férfi legszebb ékessége, Európában azonban még messzibre mentek, mert ott meg a „has“ sok embernek — istene ! 3. A kéz Európában egészen más, mint Japánban, mert nálunk csak a testnek egyszerű géprésze, míg Európában furfangos bölcs, mivel például a hal majd mindig tudja, mi jót tett vala a jobb kéz. 4. A lábat Európában is arra használják, amire Japánban, t. i. a járásra. Némely állam hadseregében azonban a lábat úgy látszik csupán csak „futásra“ használják. Az is különös, hogy Európában sok ember van, akit a Mindenható csak azért ajándékozott meg lábbal, hogy legyen mivel mindig lábatlankodnia. Az ilyen emberek nagyon szeretnek a redactiókra lábatlankodni, s bár meg kell vallani, hogy ők is lábas jószágok, mégis onnan nem egykönnyen ebrábolhatók el. 5. Az ujjakat ha azok keskenyek, finom bőrűek, szép körmüek, s hosszúkásak, akkor igen előkelőknek tartják, a nagyon „hosszú ujjakért“ azonban Európában be szokták csukni az embereket.• Európában némely helyütt az emberek arra szokták ujjaikat használni, hogy azokon nézzenek keresztül, s ilyek némely országban a bírák, ha az igazságot keresők megnyerték kedveiket. 6. Az emberek háza Európában is arra való, amire Japánban, t. i. hogy terheket cipeljenek rajta. Európában azonban még arra is használják a házakat, hogy szíjjakat hagynak hasítani belőle az emberek. Garaboncás.. II. Az európai testrészekről. 1. A derekat illetőleg Magyarországon vannak olyan bámulatos emberek is, akik tetőtül talpig „derekak,“ még más apró népek közt az ember évekig is elbotorkázhatik, anélkül, hogy csak egyetlen „derék“ tűnnék szemébe. — A nők Európában nagyon sokat adnak nemcsak a férfiakra, hanem a női „ derék “-ra is, s azért nemcsak a „derék“ férfiakat, hanem saját „ derék “-ukat is befűzik. — A karcsú derék Eu A német irodalomból. Bajorországban legközelebb egy tudományos munka jelent meg, de nem ám csillagászi, vegyészi, avvagy másféle; a tudományos munka a botbüntetésről értekezik, s meghatározza a bot vastagságát, hosszúságát, valamint annak legcélszerűbb alkalmazási módját is. Már szerintem a bot legcélszerűbb alkalmazása abból állana, hogy az olyan skribler hátára rakják, aki eféle munkát ir.