Bolond Miska, 1871 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1871-09-17 / 38. szám

38-ik szám 1871. Septemb. 17-kén. Megjelen minden vasárnap. — Előfizetési dij : negyedévre 1 frt 60 kr., félévre 3 frt, egész évre 6 frt. Az előfizetés és minden reclamátió a „Bolond Miska“ kiadó-hivatalába (barátok­ tere 7-ik sz.) utasítandó. Szerkesztő Tóth Kálmán lakása: Zöldfa-utcza 39. sz. I. em. XII. évfolyam. A „BOLOND MISKA4 okt.—deczem­bérré 1 frt 50 kr. 81.­ Előfizetési iveket nem küldünk szét, miután legkönnyebben postai utalványokkal fizethetni elő. Orvosi vizsgálat. — Jaj, Bolond Miska úr, mi baja az ön nyelvének? vitriolt ivott vagy gyufát evett? — Nem, hanem kiszívtam egyet azon „jó uj“ szivarokból, melyek a közönség számára a hivatalos „Közlönyében oly magasztalólag ajánltatnak. Apróságok. ” Salzburgban a bucsuzás alkalmával Bismarck, senkivel sem szorít­hatott kezet, el lévén a keze foglalva az által, hogy ugyanakkor a — mar­kába nevetett. * A lapok vitatkoznak, hogy III-dik Napóleon hol fogja tölteni a telet: Angliában, Svájczban, vagy pedig Spanyolországban? Mi hivatalosan vagyunk értesülve, hogy Párisban bizonyára — nem. Verbum audiendum. (Énekli orgonakisérettel : Jaukli falusy püspök­. Hittak engem Budavárba, Gondoltam : rám ott jó várna, Tán uj kereszt, vagy nagy szalag, Avvagy piros bíborkalap, S lett belőle bim, bem, bum , Egy verbum audiendum. Mondták, hogy a bolond gombát (A csalhalansági dogmát) Hogy ha tetszik: egyem magam, De a népnek be ne adjam, Mert hát akkor bim, bem, bum, Más is lesz audiendum. Ha Paupertől függött volna, Tudom, hogy ez sem lett volna, Gomba, dogma mentve lenne Úsznék nyakig a nép benne, S elmarad a bim, bem, bum, A verbum audiendum. Bírálatok Benza Idáról.­­így még Tóth Vilmos sem tud énekelni, ha ebből se lesz miniszter, akkor Hornból se. * x x Fenhangon hirdeti trillát CSillllil­tlyan.Ságát, s még ő idézi a publikumot ad audiet­dum­ VWIUllIl bon­zanium­ra.X X X Minő nyereség színházunkra nézve! Pedig báró Orczy Bádog fedezte fel őt, így fedezi fel a bádog a tiszta csengésű­­ aranyat. * * x Úgy énekel, mint valami fuvolából alakított trombita, mint a sas, ha csalogánytorokkal birna, mint maga Moltke, ha véletlenül énekesnőnek szü­letett volna. Ejnye no! * x * A­ki ezt nem hallotta, az öltsön örök gyászt és hallgassa Alu­bán Manó országgyűlési oráczióit.

Next