Finály Henrik: Az ókori súlyokról és mértékekről (Budapest, 1883)

I. Mérték átalában

I. Mérték átalában. A feladat, a­melylyel a következő értekezésekben foglal­kozni szándékozunk, a rég letűnt ókor mértékei és e mértékek rendszeres ismertetése. Noha az e körüli vizsgálódások annyi­ban mindenesetre hasonlítnak más történelmi vizsgálódások­hoz, hogy itt is a kérdéses korokból fenmaradt emlékek és hiteles adatok teszik az alapot és nyújtják az anyagot, mégis lényegesen különböznek tőlök. A történetbúvár, ha valamely kor történelmére sok adata van, és ez adatok vagy eltérnek egymástól, vagy tán épen ellenmondásban vannak, a cselekvé­­nyek és események mellékes körülményeiben, sőt igen gyakran magában az elbeszélés modorában találja fel azokat az ismer­tető jeleket, a­melyekből az egyes adatok hiteles voltának fokát megítélheti, vagy a­melyek után indulva, kimutathatja, hogy az eltérések és ellenmondások csak látszólagosak, a­meny­nyiben ugyanazon tény különböző szempontból való megítélé­séből származnak; ha pedig oly szerencsés, hogy valamely eseményre vonatkozó egykorú emlékre bukkan, abban oly bizo­nyítványt nyer, a­mely, minthogy rendesen egyedül áll, meg­­c­áfolhatatlannak jár. A mértékeket vizsgáló búvárnak pedig épen a fenmaradt egykorú adatok és emlékek sokasága szerzi a legtöbb bajt. Ha itt eltérés mutatkozik, semmi mód sincs az összeegyeztetésre; ha itt a hagyományok különböznek, min­­denik mint határozott tudomásból eredő állítás, nem pedig mint egyéni nézetből vagy alanyi okoskodásból merített ítélet áll elénkbe; a­hol pedig magukkal az emlékekkel állunk szem­ben, a kézzelfogható tény kizár minden mesterkélt kiigazítást, és a tökélyesen egyenlő tekintélyek lehetetlenné teszik, hogy egyiknek a másik felett elsőséget adjunk. Innen származik az 1*

Next