Frankl Vilmos: A Magyar Nemzet műveltségi állásának vázlata az első fejedelmek korában és a kereszténység behozatalának története (Pest, 1861)
IV. Közgazdászai és szellemi műveltség
ból ment át ezen mesterség Németországba, hol az irhatímárok régibb időkben „Irher“ elnevezés alatt voltak ismeretesek, miért is Nürnbergben a tímárok által lakott utca már 450 évnél régebben Irha-utcának nevezteti. A Franciaországban „ magyar “-nak nevezett bőrnek, melyet Németországban Alaun-bőrnek hívnak, készítési módja szintén régi magyar eredetű valamint a kézműves neve „tímár,“ és enek gyöke „timsó“ is.26 27) A fegyvereket is maguk készítették a magyarok, ámbár állítani nem mernék, hogy külön kardcsiszár és kovácsaik voltak; véleményem szerint ugyanis minden egyes közvitéz maga, személyesen gondoskodott fegyvereiről, maga készítette, vagy legalább idomította azokat. Állításom mellett harcolnak Luitprande szavai is : „A magyarok az egész telet fegy-vergyártással töltik.“ Ha ugyanis külön kardcsiszár- és kovácsaik lettek volna, nem leendett szükség ezen foglalatossággal az egész nemzetnek tölteni a téli idényt. Ezeken kívül pedig, nem csalódunk, ha a festészet és szobrászat némi elemeit a vezérelt korabeli magyaroknál már föltalálhatni véljük. Tudjuk ugyanis, hogy a magyarok zászlóin és lobogóin az ország címere a „turul,“ vagy a koronás karvaly díszlett;—alig képzelhető, hogy ezt más mint a magyar festette volna. Ami pedig a szobrászatot illeti, Jerney, Lebedia, őseink egykori hazájában utazván, azt tapasztalta, hogy az ott lakó hunn-scitha népek óriási síremlékekkel bírnak.56) Turócz szerint pedig a hunnok sírjait Százhalomnál szintén kőszobor örökítette.57) 30) Keleti utazás II. 190 1. 27) Chronicon I. 19.