Frankl Vilmos: A Magyar Nemzet műveltségi állásának vázlata az első fejedelmek korában és a kereszténység behozatalának története (Pest, 1861)

IV. Közgazdászai és szellemi műveltség

ból ment át ezen mesterség Németországba, hol az irha­­tímárok régibb időkben „Irher“ elnevezés alatt vol­tak ismeretesek, miért is Nürnbergben a tímárok által lakott utca már 450 évnél régebben Irha-utcának ne­vezteti. A Franciaországban „ magyar “-nak nevezett bőr­nek, melyet Németországban Alaun-bőrnek hívnak, ké­szítési módja szintén régi magyar eredetű valamint a kézműves neve „tímár,“ és enek gyöke „timsó“ is.26 27) A fegyvereket is maguk készítették a magyarok, ámbár állítani nem mernék, hogy külön kardcsiszár­ és kovácsaik voltak; véleményem szerint ugyanis minden egyes közvitéz maga, személyesen gondosko­dott fegyvereiről, maga készítette, vagy legalább ido­mította azokat. Állításom mellett harcolnak Luitprand­e szavai is : „A magyarok az egész telet fegy-­ver­gyártással töltik.“ Ha ugyanis külön kard­csiszár- és kovácsaik lettek volna, nem leendett szük­ség ezen foglalatossággal az egész nemzetnek tölteni a téli idényt. Ezeken kívül pedig, nem csalódunk, ha a festészet és szobrászat némi elemeit a vezérelt korabeli ma­gyaroknál már föltalálhatni véljük. Tudjuk ugyanis, hogy a magyarok zászlóin és lobogóin az ország címere a „turul,“ vagy a koronás karvaly díszlett;—alig kép­zelhető, hogy ezt más mint a magyar festette volna. A­mi pedig a szobrászatot illeti, Jerney, Lebedia­, őseink egykori hazájában utazván, azt tapasztalta, hogy az ott lakó hunn-scitha népek óriási síremlékekkel bír­nak.56) Turócz szerint pedig a hunnok sírjait Százha­lomnál szintén kőszobor örökítette.57) 30) Keleti utazás II. 190 1. 27) Chronicon I. 19.

Next