Jerney János Keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett. 1844 és 1845. 1. kötet (Pest, 1851)

I. Függelék. Magyar Moldo-román és Oláh Viszonyok

I. FÜGGELÉK. MAGYAR MOLDO-ROMÁN ÉS OLÁH VISZONYOK. Semmi kétséget nem hagynak maguk után a’ fenebb előterjesztettek a’ régi Etelköz, majd Fatzinakia és Cumania néven ismert tartományban, mellyet krónikáink, Etelköz nevezettel ámbár nem illetve, képtelenül a’ magyarok’ mostani hazájuk előtti fészküknek vallják, imígy nevezvén meg : „In nigram Cumaniam, quae nunc Moldauia forte creditur, devene­­runt, — tandem venerunt in Pannoniam, et ad ripas aluei Tusciae, stativa fixerunt castrde ’); ezen tartományban mondom, Árpád korától fogva mind mostanig az oláh, vagy mint ők újabb korban nevezni szeretik, román elem mellett magyar nyelvű népség’­zönléte iránt. Miután a’ Cumaniávali kapcsolatot hiteles történeti adatok tárják föl, érdekes ismernünk azon vi­szonyokat is, mikben Cumania megszűntével a’ XIV-dik század folytán hatalomra vergődött oláh népséggel a’ magyar királyok, később az erdélyi fejdelmek és a’ két testvérben állottak; mert e’ viszonyok ismerete nélkül méltán különösnek tetszik, midőn olvassuk az erdélyi fejdelmek, jelesen Báthory Zsigmond’ czimében (1597) : „Nos Sigismunidus Dei Gratia Trans­sylvaniáé, Moldáviáé, Valachiae, Transalpinae etc. Princeps.“ Cumaniában az oláh elemnek fölemelkedését évkönyveink, nevezetesen János küköllői esperest I. Lajos kir időszakára, mintegy 1359. körül tűzi, előadván, miként a’ tatárok miatt pusztává lett Moldvába Bogdán, a’ mar­­marosi oláhok vajdája saját népével alattomba beköltözvén, nemzeti, de a’ magyar királyoktól függő tartományt alapított, melly korabeli eseményt ekkép adja elő: „Huius etiam tempore, Bogdan, Wayuoda Olachorum de Maramorosio, coadunatis sibi Olachis eiusdem districtus, in terram Molda­­tiiae, coronae regni Hungariae subiectam, sed a multo tempore, propter vicinitatem Tartarorum, habitatoribus distitutam, clandestine recessit, et quamuis per exercitum ipsius regis, saepius impugnatus extifisset, tamen. ") M. Joli. de Thwrdcz, Chronica Hungarorum. Part. 1. cap. X. ap. Schwandtn. Tom.l. pag. 57.

Next