Lázár Gyula: A népvándorlás története. Történelmi könyvtár 66. szám (Budpapest, 1880)
ELSŐ FEJEZET. Ázsia, az öt világrész és az óvilág ezen legnagyobbika, nemcsak természeti gazdagsága és földrajzi fekvése által vonja magára figyelmünket, hanem kiváltképen ethnographiai és történelmi tekintetben. Ide vezetnek bennünket a biblia tanulságos vagy érdekes meséi; itt élt az első emberpár, keletkezett az első emberi társadalom, melyből később az államiság és nemzetiség eszméje nőtte vala ki magát; s minden kulturnépnek, mely egész máig fentartotta magát, eleven emlékezetében él Ázsia, mint az emberiség őshazája. Az emberi erkölcsök szilajsága az ősidőkben számtalan erőszakos lépések által van jelezve, melyek behatása alatt a rombolás mindig nagyobb szerepet játszott — az építésnél; s ha a természet bölcs következetességen alapuló változatait leszámítjuk, mi fenmaradott, ezredeken keresztül az ember pusztító hajlamainak esett vala áldozatul. Addig, míg az embereknek a földrajzi és természettani viszonyok nagyobb akadályokat nem gördítettek útjukba terjeszkedésük alkalmával, a szilaj erkölcsök némileg szunnyadozni látszotta