Podhradczky József: Béla király névtelen jegyzőjének idejekora és hitelessége. Oklevelek, egykoru és közelkoru kutfők szerint (Buda, 1861)
VI. Az Esküvésökről
Az is nyilván bizonyítja a magyar nagy herczegek fejedelmi hatalmát, hogy ők fekvő jószágokat is adományoztak , pedig még fejedelmi jussal, mint ők bírták. IV. Béla királynak 1263-dik évi oklevele szerint „Antecessores nostri, piae memoriae, Geysa Dux, et Sanctus Stephanus filius eius primus Hungáriáé Rex, plantatores et amatores primitivi, gratia Spiritus sancti novellae fidei Christianae per Partes Hungáriáé, ob gratiam et merita Comitis Deodati (Apuliából Geyza nagy herczeg alatt jött magyar országba) qui erat unus ex principalibus tunc Regni Hungáriáé, qui quidem Comes adiutor convertendi Gentes incredutas et rebelles fidei, veritatis ac legis divinae propugnator, una cum Duce Geysa supra dicto, et ceteris Nobilibus terrigenis et advenis, et Episcopis exstitit gloriosus, qui etiam S. Regem Stephanum praenominatum, cum S. Adalberto Episcopo de fonte baptismatis sublevavit, magnam partem Regni Hungariae eidem Comiti Deodato haereditarie contulerunt, perpetue possidendam, ut culcunque vellet, altemi vendendam, aut gratis pro Deo libere donandam, liberam haberet facultatem, praesertim, cum idem Deodatus absque haeredibus permaneret.“ Cod. Dipl. IV, 3. 103—105. Ez oklevél még a névtelen jegyző hitelességét is bizonyítja, hogy nagy herczegeink valóban adományoztak fekvő jószágokat. Ily fejedelmi jussal, hogy a jövevény nemesek a magyar urakhoz mindenben egyenlők lehessenek, a többi vezérek, kik szinte adományozhattak a régi gyökeres nemzetségekkel együtt, nem éltek , hanem csak az Árpád Ága és Vére, kinek a Pragmatica Sanctio szerint a fejedelemség, vagyis főhatalom örökségül adatott; ezeknél fogva nem áll a vélemény, hogy Árpádnak a hadi fő kormányon kívül nem volt volna uralkodó hatalma, csak hogy ez korlátolt s nem önkény volt, mint az arany bullának 31-dik czikkéből világos. Neveztessék ez állasmat bár Systema Civitatum, vagy akár mi czímmel, annyi bizonyos, hogy azt, nem Sz. István alapította legelőször hazánkban, hanem a keresztény hit fölvétele után a többi keresztény fejedelmekkel és országokkal is elismertette , midőn korának szokását követve, magát és nemzetét II. Sylvester pápa által a többi keresztény fejedelmek és országok közé soroltatta. „Tertias statas Juramenti sic fuit: Ut isti principales personae , qui sua libera voluntate Almum sibi dominum elegerunt, quod ipsi et filii eorum, nunquam a consilio ducis, et honore regni omnino privarentur.“ A régi gyökeres magyar nemzetségekről s az ország gyűlésről