Nagy Izsó (szerk.): Aradi vésznapok. Margitfalvi Margitay Gábor 1848-49. honvédmérnökkari őrnagy emlékiratai (Budapest, 1890)
I. Fejezet
Az 1848-iki febr. 21-én Parisban kitört forradalom megrendítő Európa földjét. Az a csodálatos erő, mely egy isteni sugallatra megszállta egyszerre a népek millióit, az a hatalmas lelki «robur», mely a szabadságszerető népek lánczra vert gondolatának bilincseit egy ütemre mintegy széttörte , ellenállhatatlanul ragadta magával Európa népeinek csaknem minden rétegét. Kigyúlt az emberi jogok nagy eszméjének forrongó Vezugja s tüzet dobott az magyar hazánkra is, mely a rég nyomás alatt szenvedő kedélyekre gyújtó szikraként hatott s szent ügye iránti hevületének e legnemesebb aktusában egy emberré alakult az egész nemzet. Rég ápolt óhaja, régi alkotmányos jogainak szabadsága V. Ferdinánd jó királyunk által törvényekben szentesítve jön; a nemzeti független felelős kormány az átalakulás nagy reformját munkába vette, mely valamennyi hatóságnál széles e hazában lángoló hazafiságra talált. És e nagy mozgalom iránti lelkesedésben Arad város éppen nem maradt hátra, sőt új helyzetében, mint a különféle elemekkel bíró Bánát kulcsa, a legnehezebb szerep, a megpróbáltatások kereszttüzének hősies elviselését és kitartását a sors éppen neki juttatta, midőn a megfélemlített zsarnoki