Kléh István: A pesti forradalom története 1848-ban (Pest, 1848)
Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Irinyi József szabad ég alatt mutatá be az ezernyi néptömegnek a testvérpárt, mely a hulló eső képében, a keresztségben részesült. Idegen ajkú polgártársaink kedvéért a 12 pont németül is elkészült. Kiosztatván a nyomtatványok, a műveltség típusát viselő tömeg oszlani kezdett. Délután két órára népgyűlés volt hirdetve a museum terén , és ismét összegyűlt a nép. Megjelen a városi tanács küldötte, s meghiva a népet Pest városa tanácsának első nyilvános közgyűlésére. Megindult a sokaság és elfoglald a városház teremeit. A tanács, választott polgárság és nép jelenlétében megkezdődött az ülés, mert az elnöklő polgármester meg nem nyitotta. Előadatott a nép nevében azon kéremény, miszerint a kinyomtatott 12 pontot tegye a tanács magáéivá, s folyamodványkénti aláírását azonnal kezdje meg. A tanács engedvén a közkívánatnak, Szepesy Ferencz polgármester megkezdte az aláírást, egyszersmind a rend fentartására a tanácsból választott polgárságból és lakásokból 14 tagú állandó bizottmány neveztetett, mint következik: Rottenbiller Lipót alpolgármester, Kacskovics Lajos főjegyző , Staffenberger István szószóló , Molnár György szószóló-segéd, Nyári Pál, Klauzál Gábor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Irinyi József, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Hengel Alajos , Egressy Sámuel. Továbbá kinyilatkoztatta a gyűlés , hogy még ezen országgyűlésnek Pestre leendő áttételét szorgalmazni fogja. Küldöttséget nevezett a helytartótanács ideiglenes s a központi könyvvizsgáló szék