Ferenczi Zoltán (szerk.): Báró Wesselényi Miklós kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz (Budapest, 1903)

A Tört,■nrtan Tár 1902. évi I­I—III. füzetében kiadtam vult Kossuthnak eddig ismeretlen leveleit b. Wesselényihez, melyek méltán keltettek figyelmet azoknál, kik hazánk akkori történelmének belsőbb, bizalmasabb, de annál jellemzőbb részei iránt érdeklődnek. Azonban e leveleket valóban érthetőkké s a­ két férfiú viszonyát teljesen világossá csak az teheti, ha Wesselényi leveleivel együtt olvassuk őket s a mennyiben ránk maradtak, most kiadjuk ezeket is úgy, a mint a Wesselényi Latitus­Utila di l'Hin­res-ben olvashatók, melyekbe ISIS febr. 4-ike óta Wesselényi minden fontosabb levelét előbb bediktálta s onnan másolták le őket elküldés végett, vagy megfordítva. Az idézett közleményben kifejtettem, hogy a két férfiú levelezése mikor és hogyan kezdődött s szakadt meg 1897 —10. közt Kossuth fogsá­ga miatt, miként helyettesítették ezt Vörös Antal tudó­sításai Kossuth és családja helyzetéről. Megjegyezzük, hogy Wesselényinek 1811-ig Kossuthhoz írt levelei máig ismeret­lenek, mert Wesselényi levélmásolati könyveket csak 1811-ben kezdett vezetni. Nem ismert az a levél sem, melyet Wesselényi Kossuth kiszabadulása alkalmával (máj. 1­2-én d. u. 5­-fi óra közti 1840. máj. elején írt, melyet Kossuth máj. 11 -én kapott meg és rá 14-én felelt ; de tartalma Kossuth válaszából eléggé meghatározható. "Wesselényi e levelét 1). (?) hozta Pestre, mert postán küldeni nem volt tanácsos. Ezután, miután Kossuth Pest m. közgyűlésén jún. 11-én ismert beszédét tartotta, csa­ládjával együtt Zemplénbe ment, azután juli 8-án Parádra, így hosszasabban nem váltottak levelet. Ezt különben némi

Next