Rudnay Józsefné Veres Szilárda: Emlékeim 1847-1917 (Budapest, 1922)

I. Rész. - IV. Fejezet. Fiatalasszony korom. 1860-1880.

volt látogatóban, hogy mint keresztapa szerepeljen egyik unokájának Gyürky Lászlónak keresztelésén. Édesatyám ezt a hírt azonnal melegében elvitte Szirákra Teleki László egyetlen nővéréhez Degenfeld Ottónéhoz, aki nyomban kocsira ült és Bécsbe utazott, nemcsak azért, hogy fivérét láthassa, de azért is, hogy ha lehet sza­badon bocsáttatását is kieszközölje. Báró Vay Miklós volt akkor a kancellár, Magyarország politikai egén már nagyon oszladoztak a fellegek és Bécsből kedvező fugalmak voltak érezhetők. Telekit hazabocsátották. Meglátogatta nővérével szüleimét is, hiszen ő is gyermekkori játszótársa volt anyámnak. Nemsokára összehívták a magyar országgyűlést és Teleki Lászlót képviselővé választották. Ekkor lett Madách Imre is képviselő s igen nagy feltűnést keltett a conglomeratról szóló beszédével, az egész országot csodálatba ejtve nagytudományu készült­ségével. IV. FEJEZET. FIATALASSZONYKOROM. 1860-1880. 1. Utazásom uj otthonomba. Első látogatásom szüleimnél. Ott találkoztam gróf Teleki Lászlóval. — 2. Nógrádmegyei körutam rokonainknál. Gróf Teleki László halála, temetése és elfogatásának körülményei. (Kossuth Lajos emlék­irataiból.) — 3. Felvidéki látogatásaim férjem rokonainál és barátainál. Szent László pénze a bajmóczi várban. Rákóczi-hársfa, hol orsz.-gyűlést tartott. A Rudnay-család pallos-joga (jus gladii). Az 1861-iki kényszeradófizetés karha­talommal. Gróf Zay Károly, Keglevich István és herceg Odescalchi Arthur kastélyairól. — 4. Egyetlen fiam születése. Madách Imre az „Ember tragédiájá“-t az édes anyámnak ajánlott páldányból felolvassa családunknál. 1862. jan. 26. — 5. Édesanyám nyilvános felszólalása 1865-ben és a „Nőképző Egyesület“ ala­pításának előkészítése. Hajóveszedelem — 6. Férjem édesanyjának halála és ebből kifolyólag férjem és testvérei közötti osztály. Koronázás 1867. jun. Szü­leim közelébe való vágyódásom teljesül. Költözködésünk Vácz-Hartyánba. — 7. Uj otthonunk leírása, ahol 1849-ben Paskievich orosz fővezér főhadiszállá­sát tartotta. — 8. Vámbéri Árminról és gróf Rhédey Claudiáról, a későbbi württem­­bergi nagyhercegnőről, a mostani angol királyné nagyanyjáról. — 9. Gyerme­keim kicsi kora és neveltetésük. — 10. Édesatyám hivatalvállalása, majd a balassagyarmati kerület képviselőjévé történt megválasztatása. Gyermekeim ne­veltetésének folytatása végett Budapestre költözésünk és ott időzésünk. — 11. Hazai iparpártolás 1876. Újabb találkozás Győryvel. — 12. A vácz-hartyáni pünkösdök leírása. Gyulai, Vadnai, Tóth Kálmán, Gönczy Pál és családja, Molnár Aladár, Them Károly és fiai, stb. Bécsi világkiállítás 1873. — 13. Fiam balesete a tornaórán. Betegeskedésének kezdete, az én másfél évig tartó kálvária­­utam és egyetlen fiam halála 1880 okt. 13. 1861 január 2-án, fagyos, zimánkos téli napon, ötödik vármegyébe vitték el az egyetlen leányt, ki egykor megyéjét bálozás céljából sem akarta elhagyni és aki teljes életében jó édesanyja oldala mellől még úgyszólván sohasem távozott. A 21­­. foknyi dermesztő hidegben, a négy órai kocsiút után, éjjeli órákban indult el a fiatal pár a váci vasúti állomásról. Tornócon várt férjem fogata zárt kocsival, melynek ablakain a jég­virágok fényes kristályai nem engedték, hogy a derengő reggeli nap su­garaitól megaranyozott zúzmarás fákat és a szép vidéket láthassam. Üz­­bégen másik négyes fogatunk várt, így értünk végre 9 óra tájban az új otthonba, Kis-Bilicre. Megérkezésünk előtt lehúztam meleg kertjümet, hogy hajamat kissé rendbe hozzam a hosszú éjjeli utazás után, de ujjaim úgy megdermed­tek, hogy semmiképen sem tudtam azokat használni. Mikor a kocsi meg­állt, férjem kedvenc vizslája ugrott elém. Ebből hűséget magyaráztam ki.

Next