Rudnay Józsefné Veres Szilárda: Emlékeim 1847-1917 (Budapest, 1922)
I. Rész. - IV. Fejezet. Fiatalasszony korom. 1860-1880.
volt látogatóban, hogy mint keresztapa szerepeljen egyik unokájának Gyürky Lászlónak keresztelésén. Édesatyám ezt a hírt azonnal melegében elvitte Szirákra Teleki László egyetlen nővéréhez Degenfeld Ottónéhoz, aki nyomban kocsira ült és Bécsbe utazott, nemcsak azért, hogy fivérét láthassa, de azért is, hogy ha lehet szabadon bocsáttatását is kieszközölje. Báró Vay Miklós volt akkor a kancellár, Magyarország politikai egén már nagyon oszladoztak a fellegek és Bécsből kedvező fugalmak voltak érezhetők. Telekit hazabocsátották. Meglátogatta nővérével szüleimét is, hiszen ő is gyermekkori játszótársa volt anyámnak. Nemsokára összehívták a magyar országgyűlést és Teleki Lászlót képviselővé választották. Ekkor lett Madách Imre is képviselő s igen nagy feltűnést keltett a conglomeratról szóló beszédével, az egész országot csodálatba ejtve nagytudományu készültségével. IV. FEJEZET. FIATALASSZONYKOROM. 1860-1880. 1. Utazásom uj otthonomba. Első látogatásom szüleimnél. Ott találkoztam gróf Teleki Lászlóval. — 2. Nógrádmegyei körutam rokonainknál. Gróf Teleki László halála, temetése és elfogatásának körülményei. (Kossuth Lajos emlékirataiból.) — 3. Felvidéki látogatásaim férjem rokonainál és barátainál. Szent László pénze a bajmóczi várban. Rákóczi-hársfa, hol orsz.-gyűlést tartott. A Rudnay-család pallos-joga (jus gladii). Az 1861-iki kényszeradófizetés karhatalommal. Gróf Zay Károly, Keglevich István és herceg Odescalchi Arthur kastélyairól. — 4. Egyetlen fiam születése. Madách Imre az „Ember tragédiájá“-t az édes anyámnak ajánlott páldányból felolvassa családunknál. 1862. jan. 26. — 5. Édesanyám nyilvános felszólalása 1865-ben és a „Nőképző Egyesület“ alapításának előkészítése. Hajóveszedelem — 6. Férjem édesanyjának halála és ebből kifolyólag férjem és testvérei közötti osztály. Koronázás 1867. jun. Szüleim közelébe való vágyódásom teljesül. Költözködésünk Vácz-Hartyánba. — 7. Uj otthonunk leírása, ahol 1849-ben Paskievich orosz fővezér főhadiszállását tartotta. — 8. Vámbéri Árminról és gróf Rhédey Claudiáról, a későbbi württembergi nagyhercegnőről, a mostani angol királyné nagyanyjáról. — 9. Gyermekeim kicsi kora és neveltetésük. — 10. Édesatyám hivatalvállalása, majd a balassagyarmati kerület képviselőjévé történt megválasztatása. Gyermekeim neveltetésének folytatása végett Budapestre költözésünk és ott időzésünk. — 11. Hazai iparpártolás 1876. Újabb találkozás Győryvel. — 12. A vácz-hartyáni pünkösdök leírása. Gyulai, Vadnai, Tóth Kálmán, Gönczy Pál és családja, Molnár Aladár, Them Károly és fiai, stb. Bécsi világkiállítás 1873. — 13. Fiam balesete a tornaórán. Betegeskedésének kezdete, az én másfél évig tartó kálváriautam és egyetlen fiam halála 1880 okt. 13. 1861 január 2-án, fagyos, zimánkos téli napon, ötödik vármegyébe vitték el az egyetlen leányt, ki egykor megyéjét bálozás céljából sem akarta elhagyni és aki teljes életében jó édesanyja oldala mellől még úgyszólván sohasem távozott. A 21. foknyi dermesztő hidegben, a négy órai kocsiút után, éjjeli órákban indult el a fiatal pár a váci vasúti állomásról. Tornócon várt férjem fogata zárt kocsival, melynek ablakain a jégvirágok fényes kristályai nem engedték, hogy a derengő reggeli nap sugaraitól megaranyozott zúzmarás fákat és a szép vidéket láthassam. Üzbégen másik négyes fogatunk várt, így értünk végre 9 óra tájban az új otthonba, Kis-Bilicre. Megérkezésünk előtt lehúztam meleg kertjümet, hogy hajamat kissé rendbe hozzam a hosszú éjjeli utazás után, de ujjaim úgy megdermedtek, hogy semmiképen sem tudtam azokat használni. Mikor a kocsi megállt, férjem kedvenc vizslája ugrott elém. Ebből hűséget magyaráztam ki.