Karcsu Antal Arzén (szerk.): A római pápák történelme Sz. Pétertől korunkig 7. (Pest, 1871)

200. VI. Kelemen 1342–1352

engedékenysége által a pápát oly túlzó követelésekre indította s telhetetlensége által Némethont oly zavarba döntötte, s már uj csá­szár-választásról gondolkodtak. De VI. Kelemen a választó­ fejedelmek által felbátorított Lajost, ki követeléseit teljesíteni nem akarta, ama­zokkal együtt ismételve kiközösítette. Egyszersmind Henrik mainzi választó­fejedelmet, Lajos leghívebb ügyvivőjét, letette, s annak helyére a 20 éves nassaui Gerlach-ot léptette, kinek tevékeny mű­ködése kilátást nyújtott egy új választásra. A választó­fejedelmeket pedig egy új választásra intette, s egykori tanítványát, Károly morva­­őrgrófot, János cseh király fiát, ajánlotta nekik, mint ama méltó­ságra legalkalmatosabbat. Ez 1346-ban Beensében 5 választó­feje­delem által meg is választatott, de átalánosan el nem ismertetvén, iszonyú harcz keletkezett volna, ha azt Lajosnak 1347-ki okt­ai­kán, München közelében, egy medve- és vadkanvadászaton, gutaütés következtében bekövetkezett halála meg nem gátolja. — Lajos ha­lála után a szakadár minoriták is, kik a császár kegyét elébe tették az egyház jogainak, töredelmes bánatot tanusitván hibás lépések fölött, az egyházi közösségbe visszafogadtattak. VI. Kelemen az uj császárt, ki magát IV. Károlynak nevezte, miután annak jogos követelését a sz. Péter birtoka iránt teljesítette, méltóságában megerősítette. — 1344-ki novemberben a pápa de la Cerda Lajos spanyol infánst s clermonti grófot, mint a canariai szige­tek királyát, oly feltét alatt beiktatta, hogy ezen „Fortuniá“-nak neve­zett uj királyságba a keresztény hitet bevigye s alattvalóit az apos­toli szék adófizetőiül ismerje. De Lajos e királyságot sohasem vette birtokába, mert ez által Castiliára vonatkozó minden igényeit elvesz­­tenhette volna. — E pápának igen nevezetes érintkezése volt Nagy­ La­­jos királyunkkal (1342 —1382), ki végre kinyeré VI. Kelementől kö­vetei által azon okmányt, melynél fogva öcscse András Nápoly kirá­lyává koronáztathatik. A pápa 1344-ki jan. 19-kén tartott consisto­­riumból febr. 2-kán tudtára adta Andrásnak, hogy öt királyi czímmel ruházta fel, s ha némi feltételeket teljesít, s különösen, ha a Nápoly kormányára küldött Aymerik kardinálnak engedelmességet ígér, Johanna örökös nélküli halála után pedig az országot Máriának en­gedi át, neki a koronáztatási engedély is meg fog adatni. De valoisi, Katalin s Johanna fondorlataikkal kivitték, hogy a pápa az említett 1.

Next