Karcsu Antal Arzén (szerk.): A római pápák történelme Sz. Pétertől korunkig 7. (Pest, 1871)
200. VI. Kelemen 1342–1352
engedékenysége által a pápát oly túlzó követelésekre indította s telhetetlensége által Némethont oly zavarba döntötte, s már uj császár-választásról gondolkodtak. De VI. Kelemen a választó fejedelmek által felbátorított Lajost, ki követeléseit teljesíteni nem akarta, amazokkal együtt ismételve kiközösítette. Egyszersmind Henrik mainzi választófejedelmet, Lajos leghívebb ügyvivőjét, letette, s annak helyére a 20 éves nassaui Gerlach-ot léptette, kinek tevékeny működése kilátást nyújtott egy új választásra. A választófejedelmeket pedig egy új választásra intette, s egykori tanítványát, Károly morvaőrgrófot, János cseh király fiát, ajánlotta nekik, mint ama méltóságra legalkalmatosabbat. Ez 1346-ban Beensében 5 választófejedelem által meg is választatott, de átalánosan el nem ismertetvén, iszonyú harcz keletkezett volna, ha azt Lajosnak 1347-ki oktaikán, München közelében, egy medve- és vadkanvadászaton, gutaütés következtében bekövetkezett halála meg nem gátolja. — Lajos halála után a szakadár minoriták is, kik a császár kegyét elébe tették az egyház jogainak, töredelmes bánatot tanusitván hibás lépések fölött, az egyházi közösségbe visszafogadtattak. VI. Kelemen az uj császárt, ki magát IV. Károlynak nevezte, miután annak jogos követelését a sz. Péter birtoka iránt teljesítette, méltóságában megerősítette. — 1344-ki novemberben a pápa de la Cerda Lajos spanyol infánst s clermonti grófot, mint a canariai szigetek királyát, oly feltét alatt beiktatta, hogy ezen „Fortuniá“-nak nevezett uj királyságba a keresztény hitet bevigye s alattvalóit az apostoli szék adófizetőiül ismerje. De Lajos e királyságot sohasem vette birtokába, mert ez által Castiliára vonatkozó minden igényeit elvesztenhette volna. — E pápának igen nevezetes érintkezése volt Nagy Lajos királyunkkal (1342 —1382), ki végre kinyeré VI. Kelementől követei által azon okmányt, melynél fogva öcscse András Nápoly királyává koronáztathatik. A pápa 1344-ki jan. 19-kén tartott consistoriumból febr. 2-kán tudtára adta Andrásnak, hogy öt királyi czímmel ruházta fel, s ha némi feltételeket teljesít, s különösen, ha a Nápoly kormányára küldött Aymerik kardinálnak engedelmességet ígér, Johanna örökös nélküli halála után pedig az országot Máriának engedi át, neki a koronáztatási engedély is meg fog adatni. De valoisi, Katalin s Johanna fondorlataikkal kivitték, hogy a pápa az említett 1.