Angyal Dávid: Bethlen Gábor életrajza (Budapest, 1899)
Bevezetés
t Betlen Gábor életrajza. Bethlen Gábor oly korban élt, midőn az Európában szerte dúló háború megingatott, vagy megdöntött néhány trónt és felizgatta a változásokra törekvő államférfiak képzeletét. Bethlen phantasiája is termékeny volt tervekben, gyakran el is indult oly úton, mely könnyen örvényekbe csalhatta volna, de hirtelen visszafordult, mihelyt észrevette, hogy a veszélynek bármi távoli eshetősége fenyegeti. Innen van, hogy Bethlen pálcája nyugtalannak és nehezen áttekinthetőnek tűnik fel. Zavarják ez áttekintést azok a történetírók, akik azt hirdetik, hogy Bethlen a nikolsburgi béke után a császárral akart szövetkezni a szultán ellen. Bethlen pályáját nem így kell ketté osztanunk. A fejedelem soha sem gondolt komolyan arra, hogy lemondjon a szultán pártfogásáról, vagy hogy egyenesen a török ellen forduljon. A harminczéves háború kitörése téríti új mezőre Bethlen tevékenységét. Addig arra volt gondja, hogy rendezze kis országának zilált viszonyait, hogy minél hívebb pártfogójává tegye a szultánt, s hogy védelmezze magát a bécsi udvar folyton megújuló támadásai ellen. A nagy háború kitörése után a védelmi helyzet fentartása fölöslegessé vált; Bethlen most támadni kezdett. Folyton megújuló támadásainak czélja az volt, hogy Erdély határain túl a magyar királyság területén