Réső Ensel Sándor (szerk.): A helynevek magyarázója 1. (Pest, 1861)

A D betüvel kezdődő helynevek - Második rész. Tudományos rész

15 Debrö, h. Heves m.-ben. Jelentősége domború (Lenkey). Régi tót lakosai „Dobra“ értsd hozzá „vesz“ azaz = „jó falu“ nevezték. Másként Debrő — gödör, mély vízmosás. (Magyar nyelv szótár 161/82.) Décső, h. Sárosban s Décse Erdélyben, szép helyek a dicső szóból származtak. Van Decsey család, mely már a XV. században ismeretes volt. Déd, h. Somogy m.-ben, nemes előnévvel. Magyarázata mint Dad községé. Dédes, Borsod m.-ben, nem messze Miskolcztól. Nevét a déd szótól nyerheti, mely öregséget jeleni. Marrocóban az Atlas begyének egy részét is Dédes-nek hívják. Dedács, f. Hunyad m.-ben. A Dád isten nevére emlé­keztet (1. Dad) ; Ded = Dedacs, mint Ad = adacs, Bog = Bogács, Tord = Tordacs stb. Dedina, h. Árvában nemes előnévvel. Szlávban dedina = fain. Már Nagy Lajos király idejében birta e helységet a Dedinszky család. Dedrád, f. Erdélyben. Perzsa nyelvben Dádrád terem- tőt, istent és ácsot jelöl (Meninszky p. 654). Kaukázusban dadi és dada szó atya értelemben vétetik. Deés (lásd a népszerűek közt). Deés törökben fogat je- leut, arabsbani jelentése lanyházó eső. Deegh, h. Veszprém m.-ben. Dég = dög v. dögbalom. Van ily nevű család is. Rólaud nádornak volt egy Degé vi­téze, ki Déghnek adta nevét, mely birtokát képezé. (Fehér. Cod. dipl. t. VIL v. II. p. 37.) Dejtár, h. Nógrád m.-ben. A perzsáknál Dej isten neve ; regente azon hónapot jelentette, mint mostan nálunk április. (Meninszky Lexicon Arabico p. 790.) Tár s dár perzsában ház, szállás s vidék jelentéssel bir. Nem e marha delelő hely volt ? Dekanovecz, Zala m.-ben. Jelentősége Dékán család birtoka. Deklezsén, falu Zala m.-ben. Deklezsovcze jön a dekla szóból, melynek szlávban jelentése „leány" és a hagyomány szerint a falu megállapítása előtt e helyen egy úri nő kas­télya állott. (Pesti Fr.) Nem-e a Thekla női nevet tartja fenn ?

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék