Réső Ensel Sándor (szerk.): A helynevek magyarázója 1. (Pest, 1861)
A D betüvel kezdődő helynevek - Második rész. Tudományos rész
Debrö, h. Heves m.-ben. Jelentősége domború (Lenkey). Régi tót lakosai „Dobra“ értsd hozzá „vesz“ azaz : „jó falu“ nevezték. Másként Debrő — gödör, mély vízmosás. (Magyar nyelv szótár 161/82.) Décső, h. Sárosban s Décse Erdélyben, szép helyek a dicső szóból származtak. Van Decsey család, mely már a XV. században ismeretes volt. Déd, h. Somogy m.-ben, nemes előnévvel. Magyarázata mint Dad községé. Dédes, Borsod m.-ben, nem messze Miskolcztól. Nevét a déd szótól nyerheti, mely öregséget jelent. Marrocóban az Atlas hegyének egy részét is Dédes-nek hívják. Dedács, f. Hunyad m.-ben. A Dád isten nevére emlékeztet (1. Dad) . Ded = Dedacs, mint Ad = adacs, Bog = Bogács, Tord = Tordacs stb. Dedina, h. Árvában nemes előnévvel. Szlávban dedina = fain. Már Nagy Lajos király idejében birta e helységet a Dedinszky család. Dedrád, f. Erdélyben. Perzsa nyelvben Dádrád teremtőt, istent és ácsot jelöl (Meninszky p. 654). Kaukázusban dadi és dada szó atya értelemben vétetik. Deés (lásd a népszerűek közt). Deés törökben fogat jelent, arabsbani jelentése lanyházó eső. Deegh, h. Veszprém m.-ben. Dég , dög v. döghalom. Van ily nevű család is. Rólaud nádornak volt egy Degé vitéze, ki Déghnek adta nevét, mely birtokát képezé. (Fehér. Cod. dipl. t. VIL v. II. p. 37.) Dejtár, h. Nógrád m.-ben. A perzsáknál Dej isten neve ; régente azon hónapot jelentette, mint mostan nálunk április. (Meninszky Lexicon Arabica p. 790.) Társ bár perzsában ház, szállás s vidék jelentéssel bir. Nem e marha delelő hely volt ? Dekanovecz, Zala m.-ben. Jelentősége Dékán család birtoka. Deklezsén, falu Zala m.-ben. Deklezsovcze jön a dekla szóból, melynek szlávban jelentése „leány" és a hagyomány szerint a falu megállapítása előtt e helyen egy úri nő kastélya állott. (Pesti Ft.) Nem-e a Thekla női nevet tartja fenn ?