Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben 1. (Budapest, 1888)
Bevezetés
Akadémia 9 évvel előzte meg a berlinit, mert az utóbbi csak 1846. évi július havában hirdetett ki pályázatot a helynevek tárgyában. Az ügy buzdítója volt Grimm Jakab, ki e kérdéssel már 1838-ban foglalkozott. Egyes tudósok, mint a schweizi Meyer H, a tudományos testületek figyelmét még korábban vonták magukra (1836.), ámbár csak szűkebb körben. Csaknem egy félszázad telt le azóta, hogy az első mozgalom megindult; rendszeres munka ma sem jelent meg e téren, de egyes helynevek igen szerencsés megfejtőkre találtak; a nevek magyarázásának tana pedig mindig buzgó hirdetők által ébren tartatott. Lenkeytől kezdve tehát a jelen korig számos dolgozat, mint ugyanannyi mérföldmutató, tanúsítja tevékenységünket és haladásunkat e téren. Midőn e buzgó csapatba magam is beállok, szükségét érzem annak, hogy a jelen munka tervét részletezzem. Czíme: »Magyarország helynevei«. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a mai Magyarország határain túl nincs keresnivalóm, mert a magyar nemzet története minden Magyarországgal szomszédos tartományban rajta hagyta bélyegét, kezdve honfoglaló őseink idejétől, midőn Dél-Oroszországon keresztül vonultak, egész napjainkig. Galliczia, Stájerország, a mai Itománia, a Balkán félsziget számtalan neve tanúsítja a magyar befolyás nyomát. Sőt jogunk van Amerikába is áttekinteni, mert ha ott magyar helynév fordul elő (pedig előfordul), ezt nem fogjuk elmellőzni, mert az ilyen helynevek tanúsítják, mennyire részt vettünk az új világrész civilisatiójában. A fősúly természetesen Magyarországra, beleértve a Drávántúli részeket, esik, valamint Dalmatiára, melyhez való történeti jogunk elvitazhatatlan. Nem szorítkozom csak a magyar nyelvű helynevekre, hanem egyenlő figyelemmel fogom kisérni a többieket is, bármely nyelvcsoporthoz tartozzanak is. Lakott helyek — városok, helységek stb. — sokszor több névvel bírván, azok mind fel fognak soroltatni és tárgyaltatni. Előszámláltatnak a községek határában található topographiai nevek: hegyek, dombok, folyók, patakok, tavak, mocsárok, dűlők, szántók, erdők, árkok, völgyek, romok stb. És miután a jelenkor eseményei bajosan érthetők, ha a hajdankorral való kapcsa elválasztatik, a hajdankor oly gonddal lesz tárgyalva, mint napjaink földrajza. Azért a munka a már nem létező, a balsorsnak áldozatul esett helységek és puszták viszontagságait is elő fogja adni, melyek nemzedékünk emlékezetéből már kivesztek, de