Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben 1. (Budapest, 1888)
Bevezetés
melyeknek emlékét még megőrizték az okleveles források és a történet. Amennyire lehet, az ilyen helységek fekvése ki lesz mutatva, miáltal a történeti földrajz biztos alapot nyer. A helynevek értelmezését, magyarázatát mindenütt meg fogom kísérleni, ahol az erőszakos eljárás nélkül megtörténhetik. Nem létezik sehol, és senkire nézve kötelesség minden helynevet megmagyarázni. A helynevek, melyek egyelőre biztosan meg nem fejthetők, igen becses anyagai fognak szolgálni a nyelvésznek, ki azokban eléggé meg nem becsülhető szókincset nyer. Ismétlem, hogy a kötelesség minden helynevet megmagyarázni, senkire nézve nem létezik, és a leghivatottabb emberek ebben bizonyosan velem tartanak. Azt mondja Gröthe: Wir suchen die Dinge zu benennen, Und glauben am Namen sie zu kennen, Wer tiefer sieht, gesteht es frei: Es bleibt immer was Anonymes dabei. A munka egyik fő feladata lesz, a helynevek legrégibb diplomatikai alakját megállapítani. A névnek legrégibb alakja legbiztosabb kulcsul szolgál a név megfejtésére, leginkább megóv téves magyarázatoktól. München városának legrégibb története épen csak nevében rejlik. Csak onnan tudjuk, hogy Monacum eredetileg szerzetesek (Mönche) szállása vagy telepe volt. Az Almás völgy nem almától kapta nevét, mert okleveles neve Halmos, Buziás nem búzától jő, mert neve Bodzástelek. Héjásfalvában személynév rejlik, nem a héja madár. Mehadia nem ad mediam, hanem Miháld. Az ilyenekre soha rá nem jövünk, ha csak a mostani névalak terén állunk, és nem kutatjuk az eredetit. A közéletben azt szoktuk ugyan mondani: az élőknek van igazuk. De ennek ellenkezője áll a helynevek magyarázásánál, mert itt a legrégibb névalaknak van igaza. Amennyiben a név eredeti alakja az idők folyamában változást szenvedett volna, ezen változások minősége és kora ki lesz mutatva; az is, ha valamely helység teljesen cserélt nevet. Az idő vasfoga nem csak a várfalakat rongálja, hanem rombolást visz véghez a szellemi javakban, a nyelvben is. A névadás perszétől fogva, a név keletkezése óta egész addig, míg az írásbelileg meghatároztatik és megállapíttatik, sokszor igen sok idő telik le. Ezen időközt Németország legtöbb helynevénél a szaktudósok mintegy negyedévezredre becsülik, még nagyobb időt kell feltennünk a német korszakot megelőző helynevekre nézve. Ily nagy terjedelmű korszakok átkutatására a magyar búvár aligha kényszerül, még ha őstörténetünk