Hradszky József: A szepesi "tíz-lándsások széke"vagy a "kisvármegye"története 3. (Lőcse, 1895)

I. A Kisvármegye eredete, helységei, földje, lakosságra, közjogi helyzete és politikai története

I. A Kisvármegye eredete, helységei, földje, lakossága, közjogi helyzete és politikai története. ||||| magyaroknak e hazába beköltözésekor honfoglaló­­ Árpádunk figyelme a Szepességre is kiterjedt. Akkor lépett be vidékünk, s vele a hajdani Kis­vármegye területe is, a történelmi korba. Béla király névtelen jegyzőjének előadása szerint: »Borsot, Böngyér fiát erős haddal kiküldték a lengye­lek földje felé, hogy az ország határszéleit tekintse meg egész a Tátra hegyéig és alkalmas helyen építsen várat az ország őrizete végett«, majd: »meghódolta­ták a föld minden lakosait a Kőröstől a Zagyva vi­zéig és a Szepes-erdőig«. Az utóbbi szavak világosan mondják, hogy a mai Szepes­ vármegye területére úgynevezett első foglaló magyarok telepedtek le. Ennek a fölfogásnak ellene szólani látszik a Név­telen jegyzőnek amaz elbeszélése, mely szerint Bors a Bódva vize mellett várat épített, melyet a lakosok Borsodnak neveztek el, s azután a Tátra hegyein át visszatért Árpád vezérhez. De ez lehetetlen, mert a Tátra hegyei a Bódva vizétől messze éjszaknyugat felé, tehát Árpád akkori táborhelyétől, Szerencstől ellenkező irányban vannak. Egyébként is Borsod vára nagyon is az ország belsejében fekszik, s a Bódva

Next