Osváth Pál: Biharvármegyében kebelezett Kis-Mária (Kismarja) nagyközség és a nagymariai puszta leirása (Budapest, 1896)

1. Előszó

táktól, kik a társadalmi rendet rohamosan akarják felforgatni és ez által, a világ­polgárság felcserélésével nemzetiségünket semmi­sítenék meg. Látható lesz az alábbi utakban, hogy a Bocskayak, az önök jóltevőinek minden cselekedete, a nemzet erősbítését czélzó nemes törekvés és önvédelem volt. Ezen elv örökösei voltak a haza és tulajdonjog védelmére előállott honvédek is, de nem örö­kösei ám a mindent ígérő, mindnyájunkra veszélyt hozható említett szerencse lovagok, mert ezek reánk nézve a külellenségnél is ve­szélyesebbekké válhatnának ! ! Az önvédelmi harcz lezajlása után, a szomorú napokat, a munka emberei, csaknem elviselhetetlenné tette az, hogy a közbiz­tonság állapota országszerte aláhanyatlott. Ennek oka az volt, mert harczunk vége felé sok helyen, így Biharban is a börtönök lakói szabadon bocsáttattak, ha a haza vé­delmére fegyvert fogtak.­) Ezek aztán, hogy börtöneikbe vissza ne hurczoltassanak és némely olyan honvédek, kik vagy Kossuth visszatérését várták, vagy a tíz éves osztrák katonai szolgálattól irtóztak, fegyveres csavargókká és később rablókká váltak. Ezek a szegény legények az ötvenes években Biharban is oly szemtelenül viselkedtek, hogy p. o. 1859 tavaszán a váradi vásárról Debreczen felé visszatérő mintegy száz kocsi népét, a várad­­debreczeni főúton, M.­Peterd és B. Sz.-Márton község közt, fényes nappal, kilencz lovas álarczos rabló rabolt ki.* 2) Midőn aztán a gyakori rablás utánállás és mindennapi ha­rom tolvajlások a föld népét vérig keserítették és jobbjaink belát­ták, hogy azok megszüntetésére az idegen ajkú szokásainkkal ismeretlen cs. k. csendőrség képtelen, legfelsőbb helyen a pan­­durság visszaállítását kérelmezték. Biharban, elsőben a m.-keresztesi járásban 1859-ben állíttatott vissza a pandurság s minthogy annak költségeit a községek és birto­kosok az adón kívül vállalták, a községek elöljárói és nagyobb birtokosok által, annak parancsnokává csekélységem egyhangúlag kiáltatott ki. 3) ') A Gázsy-féle lovas szabad csapat legénysége többnyire e rabokból állott. 2) A honvédek üldöztetése 1852 aug. 5-én kelt legfelsőbb rendelettel szün­­­tettetett be. 3) E választás azért történhetett, mert már ekkor a közbiztonság terén történt önkéntes és sikerdús közreműködésemért a cs. k. helytartóság is okmányilag elismerésben részesített.

Next