Zoltai Lajos: Debreczen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban 1200-1400 közt (Debrecen, 1856)
Zni,tál Lajos: Debréczek sífát WOO—lákÖ közt.8 fekvő gyulafejérvári, bolondóczi (Trercsen vármegye) tárak birtokaival találkozunk. Erre nézve tudnunk kell, hogy István király vámpásifeágieinák tartozékai általában véve nagyon sezétszórtan feküdtek és titka esetben alkalmazkodtak az ország politikai felosztásához, a megyék területi alakításához. A kolosi Vár tartozékai voltak: Nádudvar, 1213. Szoboszló, 1214. A váradi Regestrufis (10/380, 32/254, 61 /157. és 103/329. fez. eseteknél) a kolosi várnak Szoboszlón lakó eme tisztjeit nevezi meg. Egében seregvezér, Béda várnagy, előbb hadnagy, Isák, Vodosa és Béla századosok, Bóka (Péter) hirdető főnök. E feljegyzések igazolják, hogy a szoboszlai Várjobbágyok tisztjeinek Nádudvaron is valának bizonyos részeik. Szovát, 1218. A Regestrum 49/145. sz. esete említi a szovátiZváty várjobbágyokat. Bechy nevű ember pörölte őket két márkáért, Bekény kolosi udvarbiró előtt. A hajdumegyei Szováttal azonosítom, Karácsonyokkal szemben, Kandra nézetéhez csatlakozván. A kolosi várispánság területéhez (provincia de Dús, — helyesen de Clos) számítandók továbbá Benett fáid, Zám, Ollat és Suma fald. Amennyiben a Regestrum 1220. évről feljegyzett 263/120. sz. esete igy szól: A Kolozs Vármegyéiek és köztük nevezetesen Makó fia Bálnák jobbágya, t. i. Bertea fáidból Való Már-· tön és a zámi apátot és az· ahati apátut és a Suma falubeli Beke mindnyájan tolvajsággal Vádol falvak egynémelyeket, nevezetesen pedig Ládot Iránd faluból, Simont és Batát Notta faluból, Éliást Vlar faluból, Dénést Vita faluból, Istvánt és Rttpot Oyniéy faluből. A felsorolt falvak közül Zám és ohatra nézve nem lehetünk bizonytalanságban. Suma száz év múlva ismét előfordul Dózsa nádor birtokai között. Fegyvernekkel, Czuczával együtt említve s valószínűleg a debreczeni Nagycserén fekvő Soma erdőrésznek felel meg, bár Balássy Ferencz a szabolcsmegyei Sima pusztával veszi egynek. Gyméy talán Gymazug nevű faluval azonos, amely a XIV. században Pocsaj szomszédságában állott. Kandra tapogatózva Irándot — Nagy Ivánnak, Beneát — T.-Fürednek, Nottá-t — Horthnak, Uzlaiy-t — Zormiynak, Vitá-t — Métának magyarázza. A gyulafehérvári várispánságé volt Osokaly az Érmelléken. E népterem falut II. András 1229-ben, kivévén a fehérvári várispánság alól, Ábrahámia Mihálynak adományozta. Az akkori határjárásból kitűnik, hogy Csokalyban a szent király Várjobbágyainak, a fegyveres várjobbágyság legelőkelőbbjeinek is volt részük, és ugyanilyen nevű falut bírtak a szállást adó jobbágyok. Szembeszökő jelenség, hogy a kolosi várispánságnak a vár körül (tehát Erdélyben) fekvő földjei, amelyekről a váradi Regestrúnában szó esik, többnyire ugyanolyan nevet viselnek, amilyenek Debreczen környékén is előfordulnak. A 20/259. és 388/141. sz ekéteknél említett Lomb falu (Kolozsvár szomsédságában) könnyen összetévesztheti a Fejér Códét. Lombi falujával (1282, Macs és Szepes közt.) Kandra csakugyan az amott Lombfaluval együtt említett Hernfalt IS Érméssel, Kiláthat pedig Balmazzal tetté egynek. A358. sz esetnél előforduló helynevek mellé is a debrédzebi határról egészen hasonlókat állíthatunk. lórés Borsors hegy — Borsós halom, Kusol völgye — Kösély völgye. Ágba halom -- Nádosd, Visata (Vístá) határai — Máta, Pocza falu — Pocsi,Paczi falu. Isiotetih idézett esetben olvasható határleírás ráilleszthető a debreceni Keselyszeg északi részére is. Az esetekkel együtt említett Seiderfalui Séti Fárkáé pristaldtik lakóhelyét maguk Karácsonyiék is Szabolcs megyébe helyezik. Érdemes foglalkozni a helynevek efféle átkösözésebb nev okaival.