Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története 3. Egyházak (Nagyvárad, 1884)
Tizenegyedik könyv. A bihari főesperesi kerület
269 NAGY-ÉR. (noger. nogheer. nageer.) A Gutkeled nemzetség Dobi Dorog ágának birtoka, nevezetesen a XIII-ik század végével Péter, Dorognak fia bírta, s ekkor egy évben negyvenöt, más évben harmincznégy kepe püspöki tizedet fizetett. Korán elpusztult; az 1552-iki adókönyvek már nem ismerik. Egykori helyét a mai Kis-Kereki mellett, az Ér balpartján kell keresnünk. NAGY-MIHÁLY. (nagmihal. noghunhal. nochmihal.) Középkori neve a mai Mihályfalvának, mely hol Bihar-, hol Szabolcsmegyéhez tartozott. Számos oklevelünk szól róla, s mint egyik legrégibb s érdekes múltú községet tüntetik fel. Nevét kétségkívül valamely Mihály nevű birtokosától vette; de kérdés, ha felvihető-e története azon Nagy Mihályig, ki már 1067-ben mint szabolcsmegyei főember említtetik.12 Első okleveles nyoma 1270-ben tűnik fel, midőn Onnus (Anus( Anna) Turul comes özvegye Nyulak szigetében (ma Margitsziget) Szent- Margittal együtt viselvén az apácza-fátyolt, birtokait, s ezek közt Mihályt a Nyírben Szalacs mellett, szétosztja. Mihály ekkoron csak puszta, valószínűleg a tatárjárás következtében. De csakhamar megépül ismét; a XIV-ik század elején már tekintélyes község s még folyvást a Turul nemzetség birtoka. Nevezetesen 1352—1358-ban ama nemzetség többi tagjai között bírják László Moog-nak unokája, továbbá Turul Széplaki Lőrincz unokája, kik mindketten a váradi székeskáptalan tagjai.4 A történeti nyomok arra mutatnak, hogy a bihar- és zemplén- Zichy-okmánytár . I. 531. 1. — Géresi K: Károlyi oklevéltár. I. 236. 1. Az itt olvasható oklevél eredeti példánya megvan a gr. Vay-család levéltárában. Fasc. 195. 2 Wenzel G : Árpádkori uj okmánytár. I. 26. 1. 3 Fejér Gy. Codex dipt. V. 1. 84. 1. — «Nobilis Matrona, Onnus nomine, relicta Comitis Turul, filia videlicet Comitis Pauli filiiae.» de ez utolsó név kétségkívül hibás, mint az Fejér kiadványaiban épen nem szokatlan s «Eacy»nek olvasandó. 4 E munka II. kötete 93. 94. 11.