Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)
T
Magyar oklevélszótár Szamota.indd 545 TÜZEL TŰZÖTT 1022 De thaphotha coloris thewdewklew [így? olv. tündöklő] (OL. Kolozsm. 106). 1532 : Thafotha thyndeklew (OL. L. III. 16. 17). Purpura rubei coloris tindeklew (OL. ActaPaul. Szentlőrinc 10/11). 1548: Zöldéi tündöklő sarga tafota (OL. Nád. 49). 1588: Tindekleo viragos barson kasula (OL. UC. 76/17). TÜRET : spira, volumen , rolle, zusammenrollung NySz. 1594: Égi türet vászon heueder Fejer on egi türet (OL. UC. 78/7). 1751: A házából elveszett egy türet vászon (Debrik.). 1757 : Gyolcsot egy türetben 26 singet elloptak (uo.). TŰRHETŐ : 1) patibilis, tolerabilis, erträglich, leidlich NySz. (2. jel.) 1601: Ha üressege vagyon kgnek Írjon Haidelbergaban Szegedi Jánosnak hogy ennekem tűrhető állapotom fordult, szabad utam vagyon az praeceptorokhoz (MA. NLI. 125, eredetije szerint). 1610: Mi hala Istennek tűrhető egesseges allapotban vagyunk mind fejenkint (uo. 349). || 2) mediocris, sufficiens, mittelmässig, genügend NySz. (3. jel.). 1677 : Igen szép terméssel vannak [a szőlők], a fekete ragya este ugyan, de tűrhető; a kit pünkösd előtt kapáltattam kezd füvesedni (Gazdtört Szemle 111.276). TÜRKÉS, 1. türkisz. TÜRKIS, 1. türkisz. TÜRKISZ, tirkés, tirkis, törkis, türkés, türkis , tyrtes, berillus thalassicus , türkisstein NySz. («türkés» a.) 1533: Annulus aureus continens Türkes (OL. Nád. 49). 1538 : Lapis Thewrkys (OL. L. III. 16. 17). 1553: Anuli aurees in quarum tribus est Thetyrkes (Múz. Kisfaludy). 1563: Annulos aureos duos vnum Saphir alterum Torkys (uo.). 1568 : Annulus tyrkes (OL. IIC. 75/32). 1688: 1 pallos, raiszolt (figerirts) aranyból való hivelye tirkisekkel rakott 90 frt (Radvánszky : Családélet 11.387). TŰS ? 1. tövis. TŰSÉR, 1. tőzsér. TÜSS ? 1. tövis. TÖVIS, 1. tövis. TŰZ, tíz: ignis. teuer NySz. (1. jel.). 1324: Laurencii dicti Thuz [a m. tűz v. túsz?] (OL. D. 2266). [L. még a «túsz» alatti 1325-i stb. személynévi adatokat.] 1629: Az Mihály uram háza fedél és tapasztás nélkül szűkölködik. Az kémény is nem jó és tüztől retteg (CanonVisit. 155). tűz-fa : lignum focarium , brennholz NySz. 1226 k.: Tenentur in festo Sancti Martini et in adventu regis de unoquoque mense tres carratas lignorum, que vocant tuzfa [tolihiba, olv. tuzfa] (Pannh. 28/B, 1. Wenzel VI.438 és Erdélyi L. : A pannonh. Szent- Benedek-rend története 1.679). [NB. Szamota és Wenzel is «culfa»-t olvastak e helyen, Erdélyi László értesítése szerint azonban az eredetiben «tuzfa» van, e h. tuzfa — tűzfa. Ezen olvasatot támogatja IV. Bélának 1240-i oklevele is, amely az 1226 k. oklevélnek e kérdéses helyét így írja át:] 1240 : Tenentur in festo sancti Martini et in adventu Regis de uno quoque mense dare tres carratas signorum quos vocant Tyzfa (Pannh. 28/D, 1. Wenzel VII.98 és Erdélyi L. id. m. 1 790). tűz-felalj,feal. 1494: In almario ... lectus ligneus I Membrale legyezew III ladule II Thyz feal de ferro H Soporiah II (OL. D. 26076, Eger várában levő tárgyak lajstromában). ------------------------S~ tűz-fogó: pruniceps; feuerzange NySz. 1638: Vas Tűz fogo vagion (OL. UC. 234, sütöházban). tűzütő-szerszám : chalybs , feuerstahl, feuereisen NySz. («tűz-szerszám» a.). 1544 : Vöttem az útra eg tűz ütő szerszámot (OL. Nád. 41). TÜZEL : ignem succendo, ignem alo, feuer unterhalten NySz. 1638 : Mely tüzelő kemennek parta es melliek köve szinten le dölölegh ragion (OL. UC. 2/34). 1648 : Egy beleölt tüzeled veres kályhás kemencze pogonyozással az allya (uo. 10/63). [Vö. tüzelő 1. jel. NySz.] TÜZES, tizes: 1) igneus, ignitus, igniter, feuerig NySz. 1520 k.: Lapta wlgo ttwzes (Forrás?). Sagittas wlgo twzes (uo.). 1588 : Twzes furko labda Horgas labda Kalach labda (OL. UC. 76/17). || 2) ardens, vehemens , feuerig NySz. 1389 : Thomas Tyzes (OL. D. 7467). 1442: Valentino Thyzes (Múz. Kállay). 1452: Valentino Thyzes (OL. D. 14584). Valentino Thyzes (Múz. Kállay). 1455 : Valentino Thyzes (Lelesz Ada 66/43). 1602: Tüzes István (Székely Okl. V.208). Tüzes János (uo. 217). tüzes-bot: [instrumenti bellici species; eine art kriegsgeräth]. 1605: Az feguer hazban Thwzes kalacz uagion Nr. 5 Thwzes botth (OL. UC. 28/61). |Vö. tüzes-furkö.j tüzes-csupor : [instrumenti bellici species ; feuertopf; fr. pot á feu]. 1605: Az feguer hazban . . . Thwzes czuporok vadnak Nr. 240 (OL. UC. 28/61). 1688 : Ezen czertházban vagyon ostrom ellen való tüzes csupor egy tonnában (Radvánszky: Családélet 11.394). [Vö. feuertopf Demmin: Die Kriegswaffen* 118.] tüzes-furkó : [instrumenti bellici species ; eine art kriegsgeräth]. 1568 : Instrumentum igneum vulgo tewzes fwrko dictum (OL. UC. 77/1). [vö. tüzes-bot.] tüzes-kalács: [instrumenti bellici species; eine art kriegsgeräth]. 1553 : Thyzes kalach (OL. L. III. 16. 17). 1605 : Thwzes kalacz kizwletlen Nr. 1 (OL. UC. 28/61). Thwzes lampas uagion No. 4 Thwzes kalacz nagion No. 5 (uo.). [Vö. kalács.] tüzes-lámpás: [instrumenti bellici species; eine art kriegsgeräth]. 1605: Thwzes lampas uagion No. 4 Thwzes kalacz uagion No. 5 (OL. UC. 28/61). tüzes-nyíl: [instrumenti bellici species; eine art kriegsgeräth]. 1548: Thyzes nyl. Lapta algywba valo (OL. UC. 99/7). 1553 : Kezibe walo thyzes nyl (OL. L. III. 16. 17). ' tüzes-súlyom: [instrumenti bellici species; eine art kriegsgeräth]. 1605: Thwzes Swliom uagion Nr. 70 Was Suliom uagion Nr. 150 (OL. UC. 28/61, hadi szerszámok közt). [Vö. súlyom.] TŰZÉS : [opus acu pictum]. Stickerei NySz. («tőzés» a.) 1558 k.: Egh scatulaban wagyon egh twzes hym wagyon rachwarras hym (Nyr. XXVIII.22). TŰZÖTT, tízött, tőzött: [acu pictus, acu variatus] ; genäht, gesteppt, gesticht BM. (1. jel.). 1516 : Keeth aranyas atlact Thewreth paplan (OL. D. 26367, 1. Zolnai: Nyelveml. 206). 1533: Paplan Tyzewth weres kamuka et circumcirca habens fwtham (OL. Nád. 49). Leppews Tyzewth, cum Camisia (uo.). [Vö. tödz 2. jel NySz.]— — Φ 2013.01.14. 20:37:41