Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)

J

429 JEGYEZ -JÓ JÓ­ JCÁN 430 vallem Jegyesve­­g (Pannh. 5/06). 1446: Ladislaus Jeges (Múz. Kállay). JEGYEZ, jedzeni : noto, annoto ; aufzeichnen, aufschreiben NySz. (2. jel.) 1554 : Eg jech­eny walo könneth (OL. Nád. 49). JEGYEZŐ-KÖNYVECSKE, 1. jegyző-köny­vecske. JEGY-KŐ : terminus, grenzstein NySz. 1291: Uadit ad meridiem ad lapidem Jegyku dictum quem pro signo mete diussissent (OL. D. 1332). JEGY-RUHA : dos , morgengabe, brautgeschenk NySz. 1475: Rerum parafernalium wlgo yegy ruha (Múz. Becsky). 1509 : Res parafernales wlgo jeghruha dicti [így] (OL. D. 21832). 1521 k.: Kenderesy Bene­­dekne Margit aszony adot menedeket az w jegyruha­­jarul es ház hoz marharul Kenderesy Mihalynak (Ká­­rolyi Okl. III.134). 1558 k.: Zelestyei gertwl wettern azen Jegrwamal ezivstet (Nyr. XXVIII.22). 1589 : Mely három ház jobbágyot adott volt ugyan Borbála asszonynak jegyruhájába fiúról-fiúra meghihatatlanul az amadéfalvi nemes Rátor Imre (Székely Okl. V.144). JEGYZŐ-KÖNYV, jedző-: protocollum f stb.] ’ zeichenbüchlein, notizbuch, protokoll NySz. 1544. Vöttem eé iecczö könyet (OL. Nád. 42). I Vö.­jegyez.] JEGYZŐ-KÖNYVECSKE, jegyező­­: diurnum, ephemeris ; notizenbuch, notizbüchlein NySz. 1596 : Egi jegiezeo konweczke (OL. L. III.16. 17). JEJGET : [lamentor. plango ; jammern, wehkla­gen], 1451: Stephano Yeygethe (Múz. Kállay). |Vö. hejget.] ' ‘ JEL, vö. künnjáró-jel. JELENLÉT : praesentia , gegenwart NySz. 1581: Én Zekel András Zabolay, Orbay székben, látván az én életemnek utolsó órájának jelenlétét, ajánlom az Úristennek szent kezében az én lelkemet (Székely­öki. V.129). ' JELES : insignis, praestans, excellens [stb.]; aus­gezeichnet, berühmt [stb.] NySz. 1558. Egy kethszeres cheres­zibol chinalth jeles io huszar fektu­l aggianak harmycz keth pendzth . . . keth fek szarath jeles ioth nyolcz pendzen . . . Egy haam feieth jeles ioth wr loua­­nak waloth kethszerest harmych pyndzen (OL. D. 37006, 1. Gazdtört Szemle VI. 137). JENEI-VEKA,­­vika: [medius Jenöensis; Jenöer scheffel]. 1605: Alakor ragion jenei vikaval (OL. UC. 28/61, az adat az aradmegyei Borosjenöre vonatkozik). JENŐ : [szn.]. 1236 : Zeguenozo pertinet Jeneunec (Kubinyi: MTörtEml. 1.14). 1461: Super possessionibus Zokolya predicta ac Jenere et districtus Ewrseeg vocatis [«Vas. m.» Szám. jegyz.] (Múz.). 1594 : Jenő­­falvi Márkos Emre (Székely Okl. V.156). JESZT ? 1. ijeszt. 1. JÓ : fluvius ; Huss NySz. 1228/1357 : Intrat in Soyou [«Erdélyben» Szám. jegyz.[ (HazaiOkm. VI.22). 1282 k.: Circa flumen Soto (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 72). 1288/1326 : In fluuio Heuyo constructum (HazaiOkl 109). 1291: Cadit ad fluuium Sa yo (OL. I). 1332). 1293 : Primo incipit in fluvio Soyow in quodam loco Apath rewy uocato (Múz. Hanvay). 1300 : Berukyo« (1. «Berettyó» a.). 1323: Cadit in fluuium Heuyojc (OL. D. 2202). 1325/1347: Eundem fluuium Sa yo (Körmend II/4, Miskouch 67). 1338: Cuiusdam mo­lendini ipsorum super fluuio Sayowyze (Forrás ?). 1363: In fluuio Hewyo (OL. D. 5269). Quadam Piscina Sayo­­mortuaya (uo. 5185). 1364/1399 : Johanne filio Petri dicti Cheh Comite wlgo Greb dicto de Gyznoyow (uo. 5277). 1384 : A fluvio Sa yo in loco Kewesrew nominato (Forrás ?). 1408 : Transirent ad fluuium Zekelyo (OL. D. 28773). 1419 : In fluuio Ilewyo vocato (uo. 10784). 1422 : Veniret ad fluuium Reyow (Múz.). 1455 : Cu­iusdam molendini in fluuio Hewyo appellato (OL. D. 14984). 1520 : ln fluvio Heyo nuncupato (Múz.). [Vö. Berettyó.] 2. 10 : bonus, bellus , gut, schön, artig NySz. (1. jel.) 1211: In uilla Eurmenes hii sunt toubagiones Modorod Jowleken Leusa Embelh (Pannh. Tih. 1/5). Isti vero sunt vdornici Latou Nege Kese Zebe ./em­lékűn Som­bot (uo.). 1240 : Hec sunt nomina cubicu­lariorum Modor Zyget Jovlegen (Pannb. 61/8). 1293 : Inter­vineas Jolegen ab oriente, ab occidente vero Capituli Wesprimiensis (Veszpr. 11, Merenye). 1300 : Saulo et Gogano filiis Joidegyn (Múz., 1. Hazai Okl. 174). 1302 : Petri filii Joleguen (OL. D. 1637). Petri Jili Joleguen (MonStrig. 11.511). 1398 : Stephanum dictum Jow (Hazai Okl. 1.292). 1400/1403 : Petro Jo dicto (OL. D. 1430). 1403 : Paulo Yoiv (Zichy Okm. V.341). 1415: Egidio Jokepew (Lelesz Ad­a 35/64). 1425: Georgio Joo (Könnend, Heim 745). 1442: Thoma Jolwas [a. m­. jó­lovas, uö. az 1452-i adattal] (Múz. Kállay). 1451: Paulo Jolegen (uo.). 1452 : Stephano Jolowas (uo.). Stephano Jolwas [«Jolwas ? inkább az előbbi» Szám. jegyz.] (OL. D. 14584). 1453 : Franciscus Jo (uo. 36407). 1454 : Jopathak [lm.] Gonczpatak (uo. 14604). 1455 : Stephano Jolwas (Lelesz Ad­a 66/43). 1459: Paulo Jolegen (Múz. Kállay ) 1462: Mathias Jofeldy (Veszpr. 108, Ság 1). 1463: Johannes Jo (OL. D. 15875), Symone Jo (uo. 15877). 1465 : Mathias Jolegen (KárolyiOkl. 11.368). 1470 : Petro Jo (Kör­mend, Heim 542), Valentino Jo (Múz. Kállay). 1485 : The kewzewn krysthynanak legyen kenweb ynhanak Zaaz yo napoth keth zaz yo eeth hozyaya (uo.). 1500 : Blasio yo pro­vna Chwha (OL. D. 34992). 1522: Georgius Yozynew (uo. 37328). 1540: Gregorius Jokenyerew (Múz. Kállay). 1598 : Johannes Jo­legeni Laurentius Jolegin (OL. RDeeim. Zempl.­ 1637 : Egy jo hozzá siska (OL. UC. 14/43). jó-ember, 1. jámbor, jó-féle: legitimus, bonae notae NySz. [bonus; gutartig], guter art, ehrlich NySz. gut, acht BM. 1544: Jöttem fö tekerő keszkönöknek az io feie golezot. (OL. Nád. 42). 1557: Öth ugg io feie ba­­razsait (OL. Nád. Számad. b). 1799: Egy jóféle fejér patyolat abrosz, kötéssel és csipkével körü­l­­varrva (CanonVisit. 213). jószerencsés,­­szürencsás, faustus, glücklich NySz. 1613 : Jo zerendias bodogh hozza eleteti minden ked­­vessyvel egyetemben, kellanunk az uristent­ől Ngdnak (Adal Templom Tört. IV. évf. 324). Tarchya meg az Úr­isten Ngdatt Sokaygh bodogh io zerenchyas allapatt­­ban (uo. 326). jó­ termő : [fertilis ; fruchtbar], 1654 : Ez falunak hatara nagy s­­o termő, tragia nélkül terem az ross (OL. Gyf Limb. 17/2). JOÁKIM ; Joachimus PPB. 1198 : Seruos quorum nomina hec sunt Behed filius Mence Joahun [így ?] filius Puruete Theke (Körmend II/8, Szentgothárd 1). 1240 k. : Hec sunt nomina equestrium de eodem predio Budurog Joachym (Pannh. 61/8). JOÁN ; Joannes PPB. 1211: Sunt sutores hii Joan filius Scesun. Potcan. Zelsa Bod (Pannh. Tih. 1/5). 1227 : Pretium meum empticium nomine Scent Joan Magyar oklevélszótár Szamota.indd 247 2013.01.14. 20:29:14

Next