Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)

V

1087 VESZ—VESZTEG VESZTÉS—VETEMÉNYES-KERT 1088 el ne athassa, hanem ha elaggya, az tiszttartó beírhassa lajstromba az jn­vedelemre, a hol pedig valaki ezen kévü­l cselekednének, az vevőnek pénze benne vesszen (Gazdtört Szemle 1.74). 1580 : Az mikor Barcsayval osztozánk Osdolán én reám marada az huszonhárom forint, így hogy ha 1580 esztendőbe Szent Gergely pápa napján fel nem váltanám, örökbe neki veszszen Jankó Ferencznek (Székely Okl. V.123). VESZ: 1­ capio, accipio,nehmen,fassen NySz. 1333: Johannis dicti Istem vetthe (Anjou Okm. III.29). 1450: Hunyady Janos gubernator engette hogy az zigetye­­ken kamara haznat ne vegjenek (OL. D. 14324). 1469?: Hog sonha hitet senky sem eg biro ne vehessen (uo. 16801, az 1469-i okt. hátlapján). 1480: Nicolai dicti istenvette (Pannh. 51/L1111). 1525: Zerelmes magdalna azzon, hogh en oda hozzyad nem menthem, ezt sem­my, ydegensegre ne weghyed merth emberth senkyth eremesben nem lathok naladnal . . . azyrth kerlek azon en­zerelmes athyamifya, hogh ebbewl ne wegh magadnak valamy, nehez gondolathodt (OL. D. 24774, 1. Zolnai: Nyelveink 237). 1544. Negyen hole m­agar forintról menedeket es kezyrasat pöcetyvel egetembe vettem­ (OL. Nád. 42). 1552: Ezek az borok meg fordultak de wy tőrkőre vettek más hordóba (no. 49). 1588: Walamely ember masnak wereth ky onthia es megh bizon­odik negi forintot ivegyen rayta birsagoth az vduarbiro törwen elött (OL. UC. 64/35). 1613/1696: Annak előtte nem certificálják az incattust, hogy reá ne készüljön, hogy kardéjra [így?] ne vegye az dolgot (Gazdtört Szemle VII.407—408). 1643 : Az Epperjessy Varostol kérjék ellen es producaltassak az Inventariumott ... és annak páriáját vegyék (OL. Instr. 42, 1. Gazdtört Szemle VI.117). || 2) emo, coemo, mercor, commercor, kaufen NySz. 1544: Vöttem eg kordonant (OL. Nád. 40). Vöttem cippelles uonot (uo. 41). 1548: Vöttem ket heueder hamot (uo. 49). [Vö. el-, elő-, föl-, ki-, megvesz, vevő.] 1. VÉSZ, 1. vesz. 2. VÉSZ, 1. vejsze. VESZEJT : [pessumdo, interimo , vernichten, ver­tilgen]. 1728: Áztat csak füvekre tanítja, miképen rontson, vészejtsen és gyógyítson (Reizner : Szeged­Tört. IV.391). LVI. NySz. más jel.] VESZENDŐ : caducus, evanidus , hinfällig, ver­gänglich NySz. 1597 : Az házak hullanak veszenden felben is vadnak (OL. UC. 101/3). VESZNIE: [judex; richter]. 1519: Thomas Kowa­­ckych weznyk (OL. D. 37007, vö. «Thomas Kowaehych judex» uo.). [Vö.: 1275: Iuxta terras vyznicatus (OL. D. 35157). 1290: Vyznicatum Sancti Martini in Comi­tatu de Wereuche existentem (Wenzel XII.487). 1294: istas terras suas seu possessiones, a uulgo terrestri Vyznyacatus [így?] dictas (uo. 558). 1299 : Vyznicatum sancti Martini in Comitatu de Wereuche existentem (OL. D. 34092). Vö. «Veznicus, exactor villarum ; falusi biró, villicus» Bartal; «wisnik: praefectus viniferorum, magister montium; Bergmeister über die Weinberge» Bemolák.] VESZT : perdo , verlieren NySz. (2. jel.) 1397: Bors et Stephanum Feldwezthew dictos (Zichy Okm. V.40). 1517: Thoma Wyzwezthew (Károlyi Okl. III.101). [Vö. ki­, megveszt.] 1. VESZTEG­: quietus, pacate , ruhig, still NySz. 1354/1493. Gallo folio Westeg (Múz. Soós).­­ 2. VESZTEG: quiesco, quietus sum; ruhig sein, sich ruhig verhalten NySz 1479 : Hungari autem funesto gladio super eorum capita euibrato amputa­bant eis manus et caput dicentes Wezteg kwrwanewfya záros Nemeth iwttatok werenkewth, ma yzzywk thy wertheketh (Dubnitzi Krön., 1. FontDom. 1/3. 167, Nyr. VII. 81 és Zolnai: Nyelveml. 26). VESZTES: 1) perditio, amissio, verlust NySz. (1. jel.) 1634. Tartozzanak arrais eletek vesztese alat vigiazni [stb.] (Magyarorsz. állap, ezeréves fennállásakor VIII. 896, vö. Gazdtört Szemle VII.131). 1­­2) [fascina­tio ; behexung]. 1728 . Ennek előtte mintegy három esztendővel leánykájának a melle vesztés miatt kifaka­­dozott, azután egész testén eltenyészvén [t. i. a faka­­dás], meghalálozott benne (Reizner: SzegedTört. IV.429). 1731: Pünkösd tájban Gyulára menvén gyó­gyítani magát, mihelyest látta az orvos az sebjét, mindjárt megmondotta, hogy vesztes ; megmondotta, hogy jól ismeritek, kitül vagyon, igen jó embere­tek, de nem akarta megnevezni (uo. 469). Molnárné pedig a Gyermeken lévő nyavalát hol Franczúznak [e két szó ki van törölve], s hol vesztésnek mondotta lenni (uo. 489, Kovács János kijegyzése szerint). VESZTETT, vö. pere-vesztett. VET, vét. jac­o, mitto, werfen NySz. (1. jel.) 1550 : Atlacz köntös vont araval vetet (OL. Nád. 45). 1581: Egy palast feket­e barsonnial iveteth (OL. L. III.16. 17). 1613/1696 : Némely ugyan vakmerőségre vetvén magát, egymás szomszédságában sövényeket nem akarnak tartani, ki miatt nagy károkban esünk barmaink kiszaladásával (Gazdtört Szemle VII.413). 1618 : Balog kezével vetett süveget [a. m. köszönt] (Komárik.). 1700 : Ha vérek attyafiak, és maradékok maradtanak az olyan jószághoz, affélére annak előtte az ő nagyságok tisztjei s fiscusai soha kezeket nem vethették [a. m. el nem foglalhatták azon jószágot] de iure (Gazdtört Szemle VII.404). 1728. Protestál solenniter az Ménes [olv. ménes] Pásztor arrúl, hogy Ac­or Vram Danyi nevű szolgája az Lónak gondgyát visellye és nyűgben vesse, mivel hogy idegeny és igen szökő is vólna azon ló, az Ménesben meg sem maradna (Miskolcik. 11.104, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 277, «nyűg» a., a «visellje» írás itt sd.). 1758 : A határutat a város földére vetették (Debrik., 1. NyK. XXVI.344). Ezt az embert az utcza kapitánya a város szolgált­jára vetette volna (uo.). 1759: Már egyszer fattyat vetett, mia­ta özvegy (uo., 1. NyK. 339). 1760: Arra vetetté­k a fejeket, hogy meglopták a város erdejét (uo., 1. NyK. 344). fVö. fölvető, kivető, rávetés, vető ] 1. VÉT, vö. hús-vét, 2. VÉT, 1. vet. VETÉ, 1. vető. VETÉL, vö. vízbevetéső-hétfő. VÉTEL: emtio, coemtio, mercatus , kauf NySz. (1. jel.). 1588 . Az három Racz­iverdéért (OL. Nád. 41). VETEMEDIK, vö. elvetemedik. · VETEMÉNYES­ KERT: hortus olerum, gemisse­­garten NySz. 1597: Vetementes kerth­. Kapotthas kerth (OL. UC. 101/3). 1638 : Vetementes kertek (uo. 2/34). 1706 : Vetesi Szabó György a külső Ispotály mellett a város felől egy veteményes fás kertjét adta nagy­­czenki Borbély Györgynek 16­11. 54 pénzen (Gazdtört­Szemle IX.15). 1759 : Az oskolát 1757-ik esztendőben építették, a mely házból és Classisból áll. Kamarája is vagyon. Veteményes kerte és istállója is vagyon (CanonVisit. 182). Magyar oklevélszótár Szamota.indd 578 2013.01.14. 20:38:33

Next