Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)
T
1019 TURBOLYA-VÍZ—TÜSZ TÜTÖR—TÜNDÖKLŐ 1020 Ttvrbok et lesdw halo dicuntur (SzékelyOkl. IV.14). 1588 . Vagyon kannas turbók halo (OL. UC. 76/17, «Somogy m.» Szám. jegyz.). [Vö. Munkácsi, Ethnographia IV.200 ; Schuchardt, Nyr. XXIX.60 ; turbókháló MTsz.] TURBOLYA-VÍZ : aqua caerefolii; kerbelwassel NySz. 1648: Turbola viz két palaczk (OL. UC. 10/63). TURBUK-HÁLÓ, vö. turbok-háló. TÚRHELYES: [cicatricosus; schmaring]. 1709: Egy deres heréti lovát [ismerte meg], háta túrhelyes (Debrat., 1. Nyr. XXII.521). TURNÉL: [ludus equester; ritterspiel]. 1572: Ugan ezen napon az turnéira vettem uramnak egy al arcát (OL. Nád. 40). [Vö. tornir NySz.] TÚRÓ : tyros, caseus , topfen, quarg NySz. 1544: Vettem az sokadalomkor hat túrót (OL. Nád. 41). Twrot twros ezeknek (uo. 42). 1549: Túrót sajtenek (uo. 40). 1550 : Caseum Thwro et butirum (uo.). 1557: Kylencz seffehvel twrot (OL. L. III. 16. 17). [Vö. bronza-, juh-,tehén-, tömlő-, vesling-túró.] túrógyúró-teknő, -tekenő : [trog zum topfenmachen]. 1594 : Thwro gjuro tekeneo (OL. UC 78/7). túró-nyomtató : [beschwerer zum topfen-machen, topfenpresse]. 1596 : Egi thuro nyomtható (OL. L. III. 16. 17). 1636: Vasköpülő Nro. 1 Túró nyomtató Nro. 1 (Gazdtört Szemle 1.264). túró-szárasztó : [quarkhänge]. 1638 : Egy Turo szarasztot az Padlásban (OL. UC. 2/34). [Vö. túrórács CzF. BM.] túró-zsák: quarksack BM. 1587: Turo sák 1 (OL. UC. 12/42). 1588: Vaznoth Turosoknak (OL. Nád. 41). TÚRÓS : ulcerosus , voll geschwäre NySz. 1152 : Duo filii Turus [a. m. túrós ?] (Pannh. 38/A). 1357 : Thomam servum Turus (ZalaOkl. 1.575). 1374: Thomam dictum Túrós (Zichy Okm. III.586). 1388: Nicolaus dictus Turus (Körmend III/2, Őssy 40). 1421: Petri dicti Twros (ZalaOkl. 11.428). 1454: Stephanum Thurus (OL. D. 14866). 1459: Gregorio Thwrus (Múz. Kállay). 1476 : Thomas Thwros (Körmend, Heim 576). 1478 : Bartholomeus Thwros (OL. 1). 18145). 1480: Petro Thwros (uo. 18350). 1484 : Georgius Thwros (Veszpr. 6, Garabonc). 1694 : Az második szőlőhegynek az neve Túroshegy (Gazdtört Szemle 1.174). 1708 : Vasderes, herést, tiíros ló (Debrét., 1. Nyr. XXII.521). TÚRÓS-ÉTEK : tyrotaricum; topfenspeise NySz. 1544: Twrot tivros eteknek (OL. Nád. 42). [Vö. GyöngySzót. 2144. sz.] TURUL, turuly?: [species falconis vel aquilae; eine art falke oder adler], 1274 : Baronum nostrorum quorundam perfidia Captiua in Castro Turul [a. m. turul ?] in eius custodia morabamur (MonStrig. 11.19). 1282 k.: Banerium quoque regis Ethele, quod in proprio scuto gestare consueuerat, similitudinem auis habebat, que hungarice turul dicitur in capite cum corona (Kózai, 1. FontDom. 1/2. 62). 1292 k.: De uilla Turul (Wenzel X.107). 1299 : De uilla Turul (MonStrig. 11.475). 1358: Magister Turul filius Gregorii (SztárayOkl. 1.53). [Vö. Thúry József, Turul 1886. évf. 124; Munkácsi, Ethnographia VI.452.] TURULY ? 1. turul. TÚSZ : obses ; geissel NySz. 1295 : Filium suum in manus teutonicorum dare non formidasset quod wlgou Thwz dicitur (MonStrig. 11.373). 1324: Laurencii dicti Thuz [a. m. túsz v. tűz?] (OL. D. 2266). 1325/1340: Laurencii Thuz dicti (Körmend V/7, nr. 125). 1327/1333: Peteu dictus Tuuz (OL. D. 2453). 1328 : Pethev Tuz dicti de Zugligeth (Veszpr. 106, Billege 1). 1333: Peteu dictus Thuz (Múz. Soós). 1334 : Peteu dictus Thuuz (OL. D. 2839). Peteu dicti Thuz (Körmend, Sebesiana 8/5). 1339 : Peteu dictus Tuuz (Anjou Okm. III.551). 1348 : Peteu dictus Tuz (Zichy Okm. 11.350). 1349 : Petro dicto Tuz (Veszpr. Regn. S/301). 1422 : Johanne dicto Thwz (Múz. Kállay). Johanne Thwz (Lelesz Ada 42/92). 1427: Produs Aldothkuththeleke IWtheleke [a. m. túsz?] Meggyestheleke (Múz.). 1501: Lucas Thwr (Múz. Kállay). [Vö. 1—3. túsz MTsz ?] TÚTOR : tutor ; vormund NySz. 1425 : Anthonio Thuthor (Körmend, Heim 745). 1468: Valentini Thivthor (Múz.). 1481: Alberti Thwthor (OL. D. 18460). Alberti Thwthor (uo. 18462). 1597: Wgy mynth twthor byrya ez seller helth (OL. UC. 12/42). TÚZOK : tarda [stb.]; trapp NySz., [trappé]. 1375: Possessiones ipsorum Kaluz et Tuzukteleke vocatas (Veszpr. 9, Kálóz). 1454: In promontorio Thrvzokniki vocato (OL. D. 36407). túzok fi : [pullus tardae ; junge trappe]. 1712 k.: Darvakat is kel nekie szerezni Ugy ha mesterségeket veszi Túzok fiakat Darufiakat is nevelljen és szaparitson (Gazdtört Szemle VII.417, eredetije szerint). túzok lövő kas: [korb, welcher dem trappenjäger als versteck dient]. 1587 : Túzok lövö kas (OL. UC. 12/42). 1. TV, tő : acus , nadel NySz. 1555 : Tizenharom ezist thw aranyazoth azon embernek feebe valo (OL. Nád. 48). [Vö. fül-, gombostű.] tű-gyártó: | opifex acuum], acicularius; nadler NySz. 1488: Matheo Thewgyartho (OL. D. 19445). 2. TÚ, 1. 1. tő. TÜDŐ, tide ? tidő : pulmo ; lunge NySz. 1193 : Tudeu [hn., a. m. tüdő ?] (OL. D. 27). 1439 : Prope vadum Thydewrew |a. m. tüdő?] vocatum (Lelesz Acta 55/17). Datum in descensu nostro campestry prope vadum in Thyderew (HazaiOkm. IV.324). [Vö. borjú-tüdő. I tüdő-szín: [coloris pulmonei; lungenfarbig]. 1799: Egy tüdőszintafota abrosz, körületin ezüst arany széles kötés (Canon Visit. 214). TÜGYÉS, 1. tügyös. TÜGYÖS, tigyes, tigyös, tügyés: [magnis genis ; grosswangig], 1331: Nicolai dicti Tyges (ZichyOkm. 1.377). 1333: Nicolaus dictus Tygus (uo. 418). 1339: Petrus Tygyws dictus (Anjou0km.III.607). 1347: Nicolao dicto Thigius (ZichyOkm. 11.244). 1483 : Jósa Thywgyes (OL. D. 18805). |Vö. tügy NySz.] TÜIS, I. tövis. TÜKÉR, 1. tükör. TÜKÖR, tükör, tükör, speculum, spiegel NySz. 1490: Thyker magnum (OL. D. 26048). 1581: Égi tok fesw, kiben három fa fesw, égi chonth fesw, égi ollo, twker . . . wagion (OL. L. III. 16 17). TÜNDÖKLŐ, tindéklő, tindeklő, tindöklő, nitens, splendidus, nitidus, fulgens [stb.]; glänzend, voll strahlen NySz. (1. jel.). 1516: Keth Thafota fewal Thyndewklew (OL. D. 26367, 1. Zolnai: Nyelveink 205). 1528 : Una vestis thyndekle thafotha subducta pellibus pegweth (OL. L. III. 16. 17). 1530: Magyar oklevélszótár Szamota.indd 544 2013.01.14. 20:37:39