Friedmann Bernát: A népbirák és esküdtszékek intézménye tekintettel a hazai viszonyainkra s büntető eljárásunk reformjára (Budapest, 1876)
Tartalom
tart bevezető beszédet. A bizonyításról. Az elnök általi kihallgatás. A felek kérdezési joga. Az elnök összegezése. Az esküdtekhez intézendő kérdésekről. Ezeknek mikénti megállapítása. A tanácskozás módja. A szavazatok számaránya. Egyhangúság. Szótöbbség. A bíróság befolyása a bűnösség kérdésének eldöntésére. A jogorvoslatokról. Statistikai adatok. A marasztaló és felmentő határozatok számaránya. Ezekből vont következtetések. 75 Az osztrák esküdtszéki eljárás története és vezéreszméi . Sociális viszonyok. Történet. Vádesküdtszék nincsen. Esküdtképesség. Lajstromok alakítása. Tekintetek a nyelvismeretre. Összehasonlítások az 1850-iki esküdtszéki eljárással. Illetőség. A visszavetés jog. Az államügyészség hivatása. A vádlevél. Az ehhez csatolt külön indokolás. Vádlott joga ez ellen kifogásokkal élhetni. Formaszerű vád alá helyezés nem történik. A főtárgyalás menete. A bizonyításról. A felek közvetlen kérdéseket intézhetnek. Az esküdtekhez intézendő kérdésekről. A vád- és védbeszédek. Az elnök végszava. A tanácskozásról. Az esküdtek felvilágosításokat kérhetnek. Az elnök e végből szobájukba mehet. Marasztaláshoz 8 szavazat szükségeltetik. A közvádló nem tesz határozott indítványt a büntetés mértékére. A jogorvoslatokról. Az újra felvételről. 91. Ezen intézmény fény- és árnyoldalai. — Téves kiindulási pontok. Politikai jelentőség. Legfőbb előnye a visszavetés! jogorlambiróságoknál kivihetetlen. Közvetlen szóbeliség. Az előiratok ismerete. Az első benyomások hatása. Terjeszti a törvényismeretet. Emeli a jogérzetet. Éber figyelem. A nyilvánosság. Állandó bíróságoknál a collegialitás befolyása. Bizonyos nézetek következetességből követtetnek. A vád és védelem hatálytalansága. A formák figyelmen kívül hagyása. Megismerheti az állam az esküdtek határozatából, hogy törvényei félre nem értetnek s korszerűek-e ? Példák az életből. Összehasonlítás a parlamentáris kormányformával. Az esküdt nincs a törvény fölé helyezve. .Schwarze nyilatkozata. Az esküdtszéki eljárás bizalmat kelt. Az eskü közvetlen benyomása. Ellentétes ítéletek hatása a jogérzetre. Statistikai adatok hazai törvénykezésünkből. A felebbviteli jogorvoslatok demoralizáló hatása. Felebbvitel és szóbeliség összeegyezhtetlen. A költségek kérdése. Az ítéletek indokolása nem nyújt garantiát. A vádlott előéletét, jellemét polgártársai ismerik legjobban. Hatósági erkölcsi bizonyítvány ezt nem pótolhatja. Az esküdtek határozata a birák felülvizsgálatának van alávetve. Ha állambiróságnál honosul meg helytelen irány, az ismétlődik esetről esetre. Ugyanazon esküdtek nem igen kerülnek ismét mindnyájan össze. Felmentések és marasztalások közötti arány. A törvényhozás mulasztásai. Az elavult törvényekről. A bizonyítási szabályokról. A hosszas vizsgálati fogság káros befolyásáról a bűnösség felett határozó biró elfogulatlanságára. 131 A vegyes bíróságokról. — Kísérletek a polgári és hivatalnoki elem egyesítésére. Ez intézmény előnyei. A vitatott előnyök cáfolata. Az esküdtszék hiányait csak elleplezi, nem orvosolja. A felek ellenőrködését kizárja. Nem jár a polgárok kisebb terheltetésével, mint az esküdtszék. Állandóan alkalmazott polgárok tudákossága. A figyelem ébersége ezeknél is gyengül idővel. Collegialitás. Jogászok suprematiója. Csak statisták. Az Ítéletek indo-