Friedmann Bernát: A népbirák és esküdtszékek intézménye tekintettel a hazai viszonyainkra s büntető eljárásunk reformjára (Budapest, 1876)
A többi államok esküdtszéki eljárása az összehasonlító jogtudomány szempontjából
A badeni törvény lényegében a franczia szabályokat tartalmazza. A vádlevél különösen (216. §) kiterjeszkedhetik a bizonyítékokra, az enyhítő és súlyosító körülményekre is Több bűneset és több vádlott összefoglalása meg van engedve (224. §). Csak a közerkölcsiséget sértő esetekben zárható ki a nyilvánosság (225. §). A közvádló szóbeli vádelőterjesztése a tárgyalás kezdetén mellőztetett. A vádlevél felolvasása után mindjárt a tanuk kihallgatása kezdődik. A 238. §. szerint a tanuk kihallgatását átengedheti az elnök a közvádlónak és védőnek, ha ezt egyetértőleg kívánják. A 240. §. szerint oly tanuk elővizsgálati vallomása, kik a vallomástételt megtagadhatják, fel nem olvasható. A vádlott az elnök által korlátlanul kihallgattathatik. A közvádló és védő jogosítva vannak a tanukhoz, az elnök által tett kikérdeztetésük után, közvetlen kérdéseket intézni. Úgyszintén az esküdtek is. Nevezetes, hogy a badeni perelj, szerint a közvádlónak nem áll jogában a vádat elejteni (246. § ). A tárgyalás végén vádját szóval is indokolhatja, kiterjesztheti, újabb körülményekre alapíthatja, súlyosbíthatja. Ha azonban oly új bűntény iránt emeltetik általa vád, mely a vád alá helyezés tárgyát nem képezte, joga van a vádlottnak a tárgyalás elnapolását kérni, s ez meg nem tagadható. A frankfurti eljárásból megemlítendő, hogy tárgyaláskor a vádlott ki nem hallgattatik. Az elnök bemehet az esküdtek szobájába, ha felvilágosításokat kérnek tőle. Egyebekben a franczia szabályok itt is elfogadtattak. A schweiezi szövetségi bírósághoz utasított ügyekben rendszerint a közvádlól csak kivételesen az elnök hallgatja ki a vádlottat. A tanúk kihallgatása a felek által keresztkérdések által történik mint Angliában. Az államügyész nem tart bevezető beszédet. Az elnöki resumé mellőzve van. Ugyanígy rendelkeznek az aargaui, neuenburgi, tessini és a zürichi pereljárások. Az orosz esküdtszéki eljárás szerint a tárgyalás elején megkérdezendő a vádlott, váljon bűnösnek avagy büntelennek nyilvánítja-e magát. Az előbbi esetben további felvilágosítások is kérethetnek tőle, de ha a bűnösséget el nem ismeri, tovább ki nem kérdeztethetik, neki azonban joga van bármikor nyilatkozni. Ha beismerésben van, mellőztetik a bizonyítási eljárás, azonnal a vád és védelem terjesztetik elő. Ha az elnök, esküdtek és felek valamelyike azonban kívánja, beismerés esetén is megtartatik